Donald Trump szeptember 17-én este kétnapos látogatásra érkezett az Egyesült Királyságba. Első útja a Windsor-kastélyba vezetett, ahol III. Károly királyi pompával övezett vacsorán látta vendégül. „E két nemzet közötti kötelék igazán figyelemreméltó. Ma este megújítjuk barátságunkat a függetlenség és a szabadság iránti közös elkötelezettségünkbe vetett rendíthetetlen bizalomra építve” – hangzott el a királyi tószt során. 

Az asztalnál nemcsak finom falatok, hanem az amerikai és brit politikai, pénzügyi és technológiai elit krémje is helyet kapott. Ott ült a Bank of America és az OpenAI vezérigazgatója – Brian Moynihan és Sam Altman –, mellettük pedig az Apple-vezér Tim Cook. Részt vett a rendezvényen Demis Hassabis, a brit–amerikai DeepMind mesterségesintelligencia-vállalat vezetője, illetve Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója is. És ne feledkezzünk meg Kemi Badenoch-ról, a brit konzervatív párt elnökéről sem.  

A díszes asztaltársaság és a meleg fogadtatás persze nem csak a brit vendégszeretetnek tulajdonítható. Károly valószínűleg szerette volna egy kicsit megpuhítani Trumpot az elnök és a brit miniszterelnök másnapi találkozója előtt. Keir Starmer remélte, hogy sikerül végre érvényre juttatni az acélvámok megszüntetéséről, de legalább a csökkentéséről szóló igényeket, hiszen a brit acélipar igencsak megszenvedi a 25 százalékos tarifákat – a múlt hónapban a harmadik legnagyobb acélgyár került kormányzati ellenőrzés alá. 

De nem sikerült… 

„Az, hogy Trump jóban van veled, nem jelenti azt, hogy mindent megkaphatsz tőle, amit szeretnél” – fogalmazott Sam Lowe, a Flint Global tanácsadó cég kereskedelmi főtanácsadója. 

A 25 százalékos vámok maradtak a brit acélra,  

és továbbra is keményen sújtják nemcsak a gyártókat, hanem azokat a vállalatokat is, amelyek acélt használnak fel az Egyesült Államokba exportált termékeikben. Ilyen a JCB, amely egy staffordshire-i markológépgyártó cég. A vámok hatásai a teljes brit gazdaságra nézve szomorúak, hiszen az USA az Egyesült Királyság második legfontosabb exportpiaca: a teljes kivitel 9 százaléka ide irányul. 

Égett is a talaj Starmer lába alatt, hiszen a 2026-os költségvetési tervezet novemberi bemutatása előtt bizonyítania kell a választóknak, hogy a kormánynak meggyőző növekedési stratégiája van. Örömmel jelenthette be viszont, hogy az amerikai vállalatok – köztük a Microsoft és az Nvidia – több mint 200 milliárd dollár értékben hoznak beruházásokat az Egyesült Királyságba. 

 

A Microsoft és az Nvidia felkarolná a brit MI-t 

A Microsoft 30 milliárd dollárt fordít 2028-ig a brit MI-infrastruktúra és a legnagyobb brit szuperszámítógép megépítésére. Az Nvidia pedig több mint 675 millió dollár értékben támogatja az Nscale nevű felhőplatformokat fejlesztő startupot és 120 ezer chipet telepít az Egyesült Királyságba, így biztosítva a legnagyobb MI-fejlesztői erőforrást Európában. A vállalat vezérigazgatója, Jensen Huang korábban „meglepőnek” nevezte az ország MI-infrastruktúrájának hiányosságait, ezért jelezte, hogy jobban támogatná a startupokat. 

Az MI-szoftvereket fejlesztő Palantir szintén bejelentkezett egy több mint 2 milliárd dollár értékű ötéves beruházási tervvel, illetve egy bő 1 milliárd dolláros szerződéshosszabbítást írt alá a brit védelmi minisztériummal. 

Ezek a beruházások nem pusztán a brit technológia felkarolásáról szólnak. Trump kijelentette, hogy győzelemre akarja vezetni az Egyesült Államokat a Kínával vívott MI-versenyben.  

A befektetések célja, hogy segítsék az amerikai MI-képességek kiterjesztését, valamint a brit egyetemek, startupok, nagyvállalatok innovációs és kutatási képességeinek becsatornázását a nagy techcégekbe. 

Washington mindenképp nyertese a technológiai üzleteknek, azonban sok brit szakértő arra figyelmeztet, hogy ezzel London a Szilícium-völgy előőrsévé válik, és túlzottan támaszkodik az amerikai képességekre. Ezzel pedig azt is kockáztatja, hogy az Egyesült Királyság korlátozza az exportképességét az Európai Unió felé, amely messze a legnagyobb kereskedelmi partnere. Starmer kritikusai továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy Trump szeszélyeitől függ, hogy a britek képesek lesznek-e a maguk javára fordítani a közös projektek előnyeit.  

  

Fontos megállapodás született az atomenergia területén  

A Trump-kormányzat korábban élesen bírálta az Egyesült Királyság azon terveit, hogy leállítja a kőolaj- és földgázkitermelést. Az atomenergiát illetően azonban a két ország úgy tűnik, egy platformon van. 

Trump és Starmer aláírták az Atlanti Partnerség a Fejlett Atomenergiáért (APANE) szerződést. A felek több milliárd dollár magántőke-befektetést, illetve a szektor gyorsabb fejlődését várják a megállapodástól, amely lehetővé teszi a fejlesztések ütemének fokozását és bizonyos típusú atomreaktorok gyorsabb üzembe helyezését az USA-ban és az Egyesült Királyságban.  

A legjobb esetben a nukleáris projektek hatósági jóváhagyásának megszerzéséhez szükséges idő négy évről kettőre csökkenne, illetve, ha egy reaktor az egyik országban már átesett a biztonsági ellenőrzéseken, akkor azt a másikban is elfogadják. A brit nukleáris program részeként már fejlesztés alatt áll a Rolls-Royce kis moduláris reaktora (SMR), az egyik új szerződés pedig az amerikai X-Energy és a brit Centrica közös, fejlett modulárisreaktor (AMR)-fejlesztéséről szól Hartlepoolban. Utóbbi típusok rugalmasabban alkalmazhatók, mivel a hűtéséhez gázokat, például héliumot használnak a víz helyett. A hartlepooli projekt 1,5 millió brit otthont látna el villamos energiával és 2500 munkahelyet teremtene. Az ilyen fejlesztések csökkentenék a nagyobb atomerőművek építésének egyre növekvő költségeit, illetve felgyorsíthatják a fejlesztési folyamatokat a gyakoribb építések és tesztelések miatt. 

Emellett  

a tervezett projektek nagy lökést adnának az Egyesült Királyság energiaellátásának a 2030-as évekre, segítve az elektromos járművek (EV) és az adatközpontok miatt növekő energiaigény kiszolgálását.  

Bár ez a mostani megállapodás még csak egy kölcsönös bizalmon alapuló szándéknyilatkozat, ha London jobban fókuszál az ágazatra, a partnerség fontos áttöréseket hozhat számára az energiatermelés területén. 

Sok tőke – kevés kripto 

A királyi vacsorán valószínűleg a Blackstone vezérigazgatója is jóllakott, hiszen messze a legnagyobb beruházást jelentette be.  

A vállalat több mint 135 milliárd dollárral tervez hozzájárulni a brit magántőke-, ingatlan- és hitelberuházásokhoz a következő 10 évben. 

Mivel a Blackstone nem hozta nyilvánosságra, hogy az elmúlt tíz évben mekkora összeget helyezett ki az Egyesült Királyságba, a korábbi és a bejelentett befektetések arányának összehasonlítása nem lehetséges. Az azonban biztos, hogy a cégnek jelenleg 107 milliárd dollár értékű brit eszköze van, beleértve az adósságokat, például a digitális infrastruktúrát és az e-kereskedelmi raktárakat. A 135 milliárd dolláros ígéret része az amerikai vállalat korábban bejelentett tervének, miszerint ugyanezen időszak alatt legalább 500 milliárd dollárt telepít Európába. 

A brit kriptoipari vezetők arra is számítottak, hogy bejelentik az együttműködést a digitális eszközök terén is, Rachel Reeves brit és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfői tárgyalásának türkében. Ezen olyan vezető cégek vettek részt, mint a Coinbase vagy a Ripple. A megállapodás a vezetők várakozásai szerint a stablecoinokra is kiterjedt volna. Trump teljes mellszélességgel beállt a digitális eszközök mögé, az Egyesült Királyság azonban – tartva az eszközök volatilitásától és a fogyasztóvédelemi kockázatoktól – óvatosabb ezekkel kapcsolatban.  

Bár az együttműködés pénzügyileg is közelebb hozta volna egymáshoz Londont és Washingtont, a várt bejelentés végül elmaradt.  

 

Búcsú felemás szájízzel 

A bejelentett megegyezések jelzik, hogy a két állam kapcsolatában továbbra is Trump akarata érvényesül. Bár az amerikai beruházások kedvezők az Egyesült Királyság számára, ami a legfontosabb lett volna – az acélvámok régóta megígért csökkentése –, abban nem történt előrelépés.  

Emellett a technológia és az energia területén egyértelműen érződik, hogy Washington a minél szorosabb függőség kiépítésére és a brit képességek kihasználására játszik. Ahogyan több kritikus is figyelmeztetett, ha London túlzottan a tengerentúli szövetségesére támaszkodik, és nem tesz önálló lépéseket ezekben az ágazatokban, az hosszú távon kiszolgáltatottá teheti és korlátozhatja a mozgásterét. 

Bár a két vezető nem értett egyet a palesztin állam elismerésével kapcsolatban, és nem sokat ért Starmer arra tett kísérlete, hogy Trump nagyvonalúbban kezelje Ukrajna kérdését, jó hangulatban váltak egymástól. Az amerikai elnök a látogatása végén emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mindig egymás mellett áll majd. „Szeretném megköszönni önnek, miniszterelnök úr, azt a nagyszerű munkát, amit szerintem végez” – nyújtotta a kezét búcsúzóul Starmernek. 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: Facebook/King Charles III