Szíriában szeptember 15–20. között első ízben tartanak parlamenti választásokat, amióta tavaly év végén a szélsőséges erők Ankara támogatásával megdöntötték Bassár el-Aszad elnök uralmát. A folyamat elvileg szeptember 20-án zárul, és szükség esetén meghosszabbítható. Ugyanakkor: nem a nép választ. 

A regionális választási bizottságok választanak ki a parlament 210 helyéből 140-et, és a megszokottól eltérően a polgárok nem közvetlenül szavaznak a parlamenti képviselőkre. Az említett regionális választási bizottságokat a Legfelsőbb Választási Bizottság nevezte ki.  

A maradék 70 képviselőt személyesen választja ki Szíria ideiglenes elnöke, Ahmed as-Saráa, aki korábban az al-Kaida an-Nusra Frontját vezette, és személyesen vett részt polgári személyek ellen elkövetett háborús bűnökben Szíriában, Libanonban és Irakban. Az an-Nusra Front neve később Hay’at Tahrir as-Sam (HTS) lett. 

A szíriai kormány nemrég bejelentette, hogy a választások nem érintik Szuvajdá kormányzóságot, ahol júliusban heves harcok során a kormányerők több ezer drúz civilt mészároltak le. Azt is közölte, hogy a kurdok által ellenőrzött Haszaka és Rakka kormányzóság sem vesz részt a választásokon, méghozzá „biztonsági okokból”. A kurd hatóságok azonban elítélték a döntést. 

Ez annak tulajdonítható, hogy a közelmúltban fokozódtak a feszültségek Damaszkusz és az Egyesült Államok által támogatott kurd milícia, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) között, amely szoros kapcsolatban áll a Szíria északi és keleti részeit irányító de facto autonóm kormánnyal. 

Az SDF márciusban aláírta azt a megállapodást, miszerint csapatait beolvasztják a szélsőségesek vezette szíriai hadseregbe. A szervezet azonban követelte, hogy kurd parancsnokság alatt maradjon, és így lépjen be a hadseregbe, ahelyett, hogy feloszlatnák és folyamatosan soroznák be a tagjait. 

Amikor Damaszkusz márciusban bejelentette a szíriai kormány megalakítását, egyértelművé tették, hogy nem szeretnének külső szereplőket: ennek köszönhető, hogy az SDF tagjai nem kerültek be a kabinetbe. 

A hétfőn kezdődött választási folyamat megerősítette az aggodalmakat az Aszad utáni Szíria inkluzivitásának hiányával kapcsolatban: a szavazás ugyanis nem tükrözi a népakaratot, hanem Aszad után egy újabb diktatúra kiépítésének első fázisát jelentik. 

A damaszkuszi kormány lényegében monopolizálja a döntéshozatalt, kizárva a népet minden folyamatból – legyen az az átmeneti alkotmány kidolgozása, az átmeneti igazságszolgáltatási szervek létrehozása vagy akár az elnök kinevezése. Az Észak- és Kelet-Szíriában élőket egyáltalán nem érdekli ez a Damaszkusz által rákényszerített választási mechanizmus, mivel folyamatos nyomás nehezedik rájuk, miután kizárják őket a részvételből. 

Hónapokkal a júliusi, drúzok elleni mészárlások előtt a szíriai kormánycsapatok több ezer alavita civilt öltek meg egy katonai művelet során.

Pedig minden remény megvolt a helyzet normalizálódására, hiszen enyhítették az országot sújtó európai szankciókat, és hamarosan megszűnik az amerikai Caesar-törvény szerinti büntetőintézkedés is, annak ellenére, hogy nem sikerült inkluzív alapokon nyugvó kormányt alakítani és továbbra is üldözik a kisebbségeket. 

A korrupció is aggodalomra ad okot: a Reuters júliusi vizsgálata feltárta, hogy a szíriai vezetés csendben átvette az irányítást az Aszad-kormányhoz kapcsolódó üzletemberek által korábban birtokolt, több mint 1,6 milliárd dollár értékű vagyon felett. A nyilvánosság elől eltitkolt vagyonátvétel része annak a gazdasági átalakításnak, amelyet Hazem as-Saraa, az önjelölt ideiglenes elnök bátyja irányít. A bizottság közvetlenül tárgyalt a szankcionált és nem szankcionált iparmágnásokkal, és azt követelte tőlük, hogy a vagyonuk jelentős részét adják át, cserébe a szankciók alóli mentességért és az üzleti tevékenységük folytatásáért. 

A hosszú bűnlajstroma mellett a HTS a szíriai háború alatt ellopta a lakosságnak szánt humanitárius segélyeket, és azokat többszörös

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons