Mozgalmas hetet tudhat maga mögött Donald Trump. Hétfőn még azt nyugtázta, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter és Jamieson Greer kereskedelmi főtárgyaló küldöttsége sikeresen megállapodott a kínai kollégákkal a TikTok közösségimédia-platform amerikai megvásárlásáról. Ezt követően szerdán a londoni Windsor-kastélyban vacsorázott, hogy aztán másnap elszontyolítsa Keir Starmer brit miniszterelnököt az acélvámok további fenntartásával. Csütörtök este hazarepült, és szeptember 19-én, pénteken délelőtt már Hszi Csin-ping volt a vonalban, akivel a madridi TikTok-ügylet végleges formájáról egyeztetett.

Nincs áttörés

A kínai Hszinhua állami hírügynökség által kiadott összefoglaló szerint a telefonhívás nem hozott áttörést. A kínai elnök elmondta, hogy „pozitív” hangulatban telt a beszélgetés, de nem született végleges és konkrét megállapodás a közösségimédia-alkalmazásról. Hszi csak annyival utalt az üzletre, hogy

a kínai kormány tiszteletben tartja a vállalatok akaratát, és üdvözli, hogy a piaci szabályok alapján folytatnak üzleti tárgyalásokat annak érdekében, hogy a kínai törvényeknek és szabályozásoknak megfelelő, az érdekek egyensúlyát biztosító megoldás szülessen”.

Természetesen Trump is posztolt egy hasonlóan semmitmondó bejegyzést a fejleményekről a TruthSocial nevű oldalon:

Nagyon eredményes telefonbeszélgetést zártam Hszi kínai elnökkel. Számos nagyon fontos kérdésben értünk el előrelépést, többek között a kereskedelem, a fentanil, az ukrajnai háború befejezése és a TikTok-megállapodás jóváhagyása terén. Megállapodtunk abban is, hogy találkozunk a dél-koreai APEC-csúcstalálkozón, és hogy a jövő év elején Kínába utazom, majd Hszi is ellátogat az Egyesült Államokba. A beszélgetés nagyon jó volt, még hívni fogjuk egymást. Nagyra értékelem a TikTokkal kapcsolatos jóváhagyást, és mindketten várjuk a találkozót az APEC-en!”

Hajsza a TikTokért

Kína éveken keresztül hallani sem akart arról, hogy a ByteDance nevű vállalat eladja a 2016-ban indított, világszerte több mint 700 millió felhasználóval büszkélkedő alkalmazását.

A TikTokot az Egyesült Államokban 170 millióan használják, és Trump szerint nagy segítséget jelentett neki a legutóbbi elnökválasztási kampánya során.

Arra hivatkozva, hogy a platformot felhasználva Peking érzékeny adatokhoz juthat amerikai állampolgárokról, illetve hogy politikai propagandát terjesztenek általa, Washington jelezte, hogy betiltják, hacsak nem adják el azt az amerikaiaknak.

A tengerentúli törvényhozók se veled, se nélküled kapcsolatban vannak ezzel a közösségimédia-felülettel, amely az elmúlt évtizedekben a választók, különösen a fiatalabbak elérésének egyik leghatékonyabb módjává vált. Annak ellenére, hogy elfogadták a TikTok 2024-es betiltásáról szóló jogszabályt, amely eredetileg kilenc hónapos határidőt szabott Kínának a vállalat amerikai részlegétől való megválásra, a választók felháborodása miatt egyesek a határidő meghosszabbítása mellett érveltek.

Kína most a platform elengedésével megnyugtathatná Trumpot, aki a Hszivel szembeni győzelem érzetével térhetne nyugovóra. Cserébe Peking jobb tárgyalási pozícióhoz juthat azokban a kérdésekben, amelyek sokkal jobban érdeklik: a vámok, a technológia és Tajvan.

Ha Kína felhasználhat ilyen apró engedményeket a kereskedelemben, hogy pozitív légkört teremtsen az amerikai–kínai kapcsolatokban, akkor ezt meg is fogja tenni”

– mondta Jun Szun, a washingtoni Stimson Center Kína-felelős igazgatója. A TikTok stratégiai alkufegyveri szerepét más szakértők is megerősítették, hiszen Peking számára most már sokkal kisebb veszteséget jelent az alkalmazás „elveszítése”, mint pár évvel korábban.

Hszi Csin-ping most úgy érzi, hogy a kritikus ásványok felett gyakorolt szinte abszolút monopóliummal nagyobb nyomást helyezhet Washingtonra a kereskedelmi tárgyalások során

– Kína felelős ugyanis a világ ritkaföldfém-feldolgozásának közel 90 százalékáért, amelyek az autók, a szélturbinák, a repülők és egyéb eszközök gyártásához kellenek.

„A kínai fél sokkal tapasztaltabb, toleránsabb és taktikusabb. Tudják, hogy mit akar az USA, és értik Trump tárgyalási stílusát”

– hívta fel a figyelmet Li Tao-kuj, a pekingi Csinghua Egyetem közgazdásza.

Trump megnyugtatása érdekében Kína kötelezettséget vállalhat akár több amerikai szójabab – amivel kapcsolatos reményeit az amerikai elnök nyilvánosan is kifejezte – vagy Boeing repülőgépek vásárlására. Igaz, Pekingnek körültekintőnek kell lennie ilyen döntések meghozatalakor, hiszen az idei szójababtermésre már késő ajánlatot tenni, a Boeing megrendelési listája pedig gyorsan megtelik. Az igazi kihívást viszont Trump kiszámíthatatlansága jelenti.

Peking erőt demonstrálna

A növekvő amerikai nyomás láthatóan nem ijesztette meg Hszi Csin-pinget, aki az elmúlt időszakban igyekezett bizonyítani, hogy a nemzetközi színtéren sok barátja van. A hónap elején egy díszes katonai parádén fogadta Vlagyimir Putyint és Kim Dzsongunt, néhány nappal korábban pedig Narendra Modi indiai miniszterelnököt látta vendégül Tiencsinben.

Kína szeretné demonstrálni, hogy az Egyesült Államoknak jobban szüksége van rá, mint fordítva”

– vélekedik Ali Wyne, az International Crisis Group szenior kutatója. Hszi szeretné, ha Trump személyesen is ellátogatna Pekingbe, ami azt a képet mutatná, hogy az amerikai elnök házhoz megy udvarolni kínai kollégájának – ez erősítené Kína hitelességét a kereskedelmi háború közepette.

Hogy halad a vámháború?

Íme az amerikai–kínai kereskedelmi háború eddig legfontosabb eseményei:

Február 1.: az USA 10 százalékos vámot vetett ki a Kínából származó árukra.

Február 4: Kína válaszul február 10-től 15 százalékos vámot rendelt el az amerikai szénre és cseppfolyósított földgázra (LNG), valamint 10 százalékot a nyers kőolajra és egyes gépjárművekre. Emellett korlátozza öt olyan fém exportját, amelyet a védelmi, a tisztaenergia- és más iparágakban használnak.

Március 3.: Washington 20 százalékra emelte a vámokat.

Március 4.: Kína 10-15 százalékos megtorló vámokkal vágott vissza, amelyek célkeresztjébe ezúttal az amerikai mezőgazdaság került. Emellett 25 amerikai cég exportját és beruházásait korlátozták.

Április 2.: Trump az amerikai gazdaság „felszabadulásának napján” fokozta a vámokat: az összes kínai árura 34 százalékos tarifákat jelentett be.

Április 4.: Kína április 10-től 34 százalékos megtorló vámokat rendelt el az összes amerikai termékre, valamint exportkorlátozásokat egyes ritkaföldfémekre. Emellett korlátozásokat vezetett be mintegy 30 amerikai szervezettel szemben, és felfüggesztette néhány tengerentúli cég cirok-, baromfi- és csontlisztimportját.

Április 8.: az USA 84 százalékra emelte a vámokat az összes kínai termékre.

Április 9.: Kína szintén 84 százalékra növelte az amerikai importra kivetett tarifákat, mire Trump 125 százalékot vezetett be a Kínából érkező szállítmányokra.

Április 11.: Kína szintén 125 százalékra emelte az amerikai áruk behozatalára kivetett vámokat.

Május 10–12.: Kína és az USA kereskedelmi tárgyalásokat folytatott Genfben, ahol közös nyilatkozatot adtak ki a tarifák 90 napos felfüggesztéséről. A vámtűzszünet ideje alatt a Kínára kivetett amerikai vámok 30, míg az USA-ra kivetett kínaiak 10 százalékra csökkentek.

Június 5.: Hszi és Trump egyórás telefonbeszélgetést folytattak.

Június 9–10: a kereskedelmi tárgyalások újabb fordulója Londonban, amelynek végén keretmegállapodás született a genfi moratóriumok és a megbeszélések folytatásáról.

Július 28–29: a stockholmi tárgyalást követően meghosszabbították a 90 napos vámtűzszünetet.

Szeptember 15.: az USA és Kína Madridban megállapodott a TikTok amerikai tulajdonba helyezéséről.

A következő nagyobb fordulatra az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) dél-koreai csúcstalálkozóján kerülhet sor október 30. és november 1. között, amikor körvonalazódhat Trump és Hszi személyes találkozójának időpontja és feltételei.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime