Peking újabb frontot nyitott a technológiai háborúban, és megtiltotta a nagy techcégeknek, hogy Nvidia mesterségesintelligencia-chipeket vásároljanak. Kína elégedett a chipháborúk alakulásával, Jensen Huang, az Nvidia főnöke annál kevésbé.

Az amerikai-–kínai chipháború új szintre lépett: Kína megtiltotta a legnagyobb techvállalatainak, hogy az Nvidia mesterségesintelligencia-chipjeit vásárolják, rákényszerítve azokat a hazai félvezetőipar termékeinek használatára. A tiltó rendelkezés olyan cégeket is érint, mint a TikTokért felelős ByteDance és az Alibaba – a tiltás ezúttal a Kína számára, az Nvidia által szankciós utasításként „lebutított” RTX Pro 6000D chipek rendelésére vonatkozik.

A lépés új fejezetet nyit a Biden-érában kezdődött chipháborúban, amelynek főszereplőjévé a világ vezető techipari vállalata, az Nvidia vált. Az amerikai chipexport korlátozása nemzetbiztonsági követelmény lett a Fehér Ház számára, gyakorlatilag kiiktatva a világ egyik legnagyobb piacát a legfejlettebb technológiai termékek kereskedelméből – egyben rákényszerítve Pekinget arra, hogy soha nem látott összegeket fordítson saját kutatás-fejlesztésébe, megreformálva ezzel a kínai félvezetőipart, létrehozva az újgenerációs hazai chipeket. A mostani tiltó rendelet éppen azért lép életbe, mert a kínai hatóságok szerint a saját gyártású chipek teljesítménye immár egy szinten van az Nvidiának Kína felé engedélyezett termékeivel, így az amerikai cég MI-chipjei feleslegessé váltak.

Huang szomorú

Jensen Huang, az Nvidia vezére már a Biden-korszakban sem értett egyet az exporttilalmi intézkedésekkel. Amikor Washington először kezdett korlátozásokat bevezetni a Kína felé irányuló szállítmányok kapcsán, dühösen fakadt ki, jelezvén, hogy a döntés kontraproduktív és gazdaságromboló hatású lesz. Egyfelől Peking azonnal belekezdett saját chipgyártásának csúcsfinanszírozású fejlesztésébe, másfelől a tiltás megköti az amerikai gyártók kezét, így nem használhatták ki a globális chipkereskedelem legnagyobb piacát. „Kínából nincs másik, Kína csak egy van” – mondta.

Trumppal kapcsolatban Huang sokkal óvatosabb, amikor a véleményét kérdezik. A kínai tiltásra csak annyival reagált: „Nem tudunk olyan országot kiszolgálni, amelyik nem akarja, hogy kiszolgáljuk”. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Kína között jelenleg sokkal monumentálisabb tervek kezdenek körvonalazódni, így neki és vállalatának elsősorban türelmesnek kell lennie a helyzet megoldásáig. (Az Nvidia részvényei a bejelentés után 3 százalékot estek.)

A helyzetet jelentősen bonyolítja, hogy Peking egy jogi indoklást is felhozott az Nvidia termékek stopja mellett: a kínai piacfelügyelet mindössze pár nappal ezelőtt megállapította, hogy az Nvidia megszegte az ország tröszt- és monopóliumellenes törvényét a Mellanox nevű izraeli–amerikai chiptervező vegyesvállalat felvásárlásával, vagyis a legmagasabb fokú gazdasági kockázatot jelenti.

A tilalom világos üzenetet hordoz a kínai iparág számára: az ipari kapacitás fejlesztése és kiépítése az elsődleges feladat. Vagyis a következő években a tervek szerint meg kell háromszorozni az ország mesterségesintelligencia-processzorainak teljes termelését.

Washington bevétele is megcsappan

A kínai szabályozó hatóságok már egy hónapja figyelmeztették a hazai vállalatokat, hogy az Nvidia H20-as processzorait se vásárolják meg – ha ezt mégis megteszik, csak alapos indoklás mellett adhatnak le rendelést. Az RTX Pro 6000D volt az utolsó termék, amelyet az Nvidia jelentős mennyiségben értékesíthetett Kínában.

A H20-as volt az a chip, amelynek a forgalmazását Trump először megtiltotta az Nvidiának Kína felé, majd egy szokatlan és sokak szerint hajmeresztő ötlettel újra engedélyezte azt – azzal a feltétellel, hogy a vállalat annak bevételéből 15 százalékot az amerikai államkasszába fizet be. Óriási összegről van szó: számítások szerint, ha nem lépett volna életbe a chipstop, az Nvidia 1,5 millió félvezetőt adott volna el az idén Kínában, ami nagyjából 23 milliárd dolláros bevételt generált volna.

Trump addig következetesen a nemzetbiztonságra hivatkozott, amikor exporttilalmakat és technológiai korlátozásokat jelentett be Kínával szemben. Az alku azonban szakított ezzel a narratívával: az üzleti érdek nyíltan felülírta a korábbi biztonsági megfontolásokat. Az amerikai elnök ezzel a saját érvelését gyengítve komoly precedenst teremtett. Amikor legközelebb a Fehér Ház nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva próbál megtiltani egy technológiai tranzakciót, a döntés hitelessége elkerülhetetlenül megkérdőjeleződik.

A kínai tilalommal ugyanakkor az egész trumpi üzlet alapja is összedőlni látszik. Peking feltehetően nyitva fogja tartani a kaput egy újabb megállapodás előtt, az azonban biztos, hogy a chipipar területén még egyszer nem fog függőségi viszonyba kerülni az Egyesült Államokkal. A chipháború ezzel a fordulattal valójában visszafordíthatatlanná vált. Washington rövid távon elérte ugyan, hogy az Nvidia és más amerikai vállalatok csak korlátozottan legyenek jelen a kínai piacon, ezzel azonban kikényszerítette a rivális iparági fejlődését is, amely hosszú távon alááshatja az amerikai technológiai fölényt. Peking számára alapvetően már nem a kompromisszum, hanem a teljes önállósodás a stratégiai cél, ez pedig újabb hatalmas kihívás elé állítja az Egyesült Államokat.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Joyce N. Boghosian