A francia Dassault Systèmes szoftvercég látványosan mélyíti kapcsolatait kínai partnereivel – az AutoFlighttal, a GAC/GOVY-val – a K+F, a légi alkalmassági támogatás és a „smart” üzemeltetés terén. Az eVTOL-ok gyors bevezetéshez különösen felértékelődik a szoftveres életciklus-támogatás, amit jelenleg csak egy európai szereplő tud szolgáltatni a kínai ökoszisztéma számára. Eközben az EU a biztonsági és az integrációs szabályozás finomhangolásán dolgozik, míg az Airbus az eVTOL-programját az év végéig parkolópályára tette az akkumulátortechnológia körüli kétségek miatt, rámutatva, hogy az európaiak még nem kezdtek el igazán érdeklődni az alacsony magasságú légi közlekedés iránt. 

Francia terjeszkedés 

A Dassault Systèmes kínai repülőtaxi-ökoszisztémához való kapcsolódásának a kulcsa a tervezéstől az üzemeltetésig húzódó egységes digitális háttére, amivel megkerülhetetlen szereplővé vált az eVTOL-szegmensben.  

Az eVTOL az Electric Vertical Take-Off and Landing rövidítése, vagyis ez egy elektromos, függőleges fel- és leszállásra képes légijármű. Ezeknél a hardver (sárkányszerkezet, meghajtás, akkumulátor) és a szoftver (tervezés, szimuláció, engedélyezés, karbantartási) szorosan összefonódik. A Dassault Systèmes platformja pontosan ezt a teljes „életciklust” fűzi fel egy digitális fonalra – tervezés, teszt, tanúsítás, üzemeltetés –, ami a mai eVTOL-fejlesztések fókuszában áll. A cég tavaly év végén stratégiai megállapodást kötött a kínai AutoFlight eVTOL-gyártóval, idén tavasszal pedig a GAC-csoport városi légi közlekedési leányvállalatával. Ezekben a projektekben a közös K+F, a légi alkalmassági (airworthiness) folyamatok támogatása és az értéklánc-integráció is szerepel, ami megalapozta a további kapcsolatmélyítést. 

A francia céggel együttműködve Kína gyorsan átléphet a prototípusfázisból a megbízható szolgáltatás felé. A városi környezetben zajló próbaüzemek és a kínai Polgári Légügyi Hatóság (CAAC) engedélyezési lépései azt üzenik, hogy közel az eVTOL-ok bevételtermelő üzemeltetése. Egy egységes, a tervezéstől az üzemeltetésig tartó digitális platformon a méretgazdaságosság növelése kevesebb kockázattal mehet végbe, mivel a hibák időben kiszűrhetők, a karbantartás előre jelezhető, a flottairányítás és a forgalomszervezés pedig adatalapon optimalizálható. 

Az „alacsonylégtér-gazdaság” 

Kína az alacsonylégtér-gazdaság számára ideális kísérleti terep a gyakorlati megoldások kifejlesztése érdekében. A kormány egy külön szervezeti egységet hozott létre ezen szegmens fejlesztésére, és több tucat tartomány, város (például Sencsen, Csengtu, Hangcsou, Hofej, Szucsou, Csungking) célzott programokkal és infrastruktúrával támogatja az eVTOL-t és a drónos szolgáltatásokat. Például a CAAC tavaly gyártási engedélyt adott az EHang EH216–S típusra, tavasszal pedig az első operátori engedélyek is megszülettek. Több nagyváros külön „low-altitude” intézkedéscsomagot fogadott el a légi közlekedés gyorsítására. 

Európai háttér 

A francia Dassault Systèmes kínai jelenlétének bővítése nem kivétel, hanem tudatos stratégia része, hiszen ott épít kompetenciát, ahol a leggyorsabban megvalósulhat az alacsony légi közlekedés. A Yicai Global hírportál szerint a vállalat a Kuangtung–Hongkong–Makaó „Nagy-öböl” térség (Greater Bay Area) innovációs klasztereiben is egyre inkább jelen van, miközben kínai partnerei jövőre már szállítási és bevezetési terveket fontolgatnak. 

Az együttműködés hozadéka Európa számára, hogy ezáltal az európai technológia válik a gyors kínai üzem gerincévé, miközben az EU erőssége a szabályalapú integráció. Az Európai Unió az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) Special Condition for VTOL (SC-VTOL) keretrendszerével és a U-space (a légtér olyan, alacsonyan fekvő része, ahol a drónok és az itt műveleteket végző egyéb járművek műveleteit irányítják) szabályozásával a biztonsági és rendszerszintű integrációban jár elöl. A Dassault Systèmes platformja képes beépíteni az európai megfelelési elveket a kínai projektekbe, ami később megkönnyítheti a szolgáltatások európai alkalmazását. 

Eközben az európai repülőgép- és eVTOL-gyártók óvatosabban, lépésről lépésre haladnak a kereskedelmi bevezetés felé, teret engedve az európai szoftver- és infrastruktúracégeknek arra, hogy a Kínában futó kísérleti üzemeket olyan eszközökkel és szoftverekkel lássák el, amelyekből megvalósítható a biztonságos, szabályos mindennapi működés. Az Airbus januárban jelezte, hogy a CityAirbus NextGen programot az idei repülési tesztkampány után szünetelteti, elsősorban az akkumulátortechnológiával kapcsolatos kétségek miatt. Ez rávilágít arra, hogy a tömeges bevezetéshez nem elég maga a jármű, hanem megbízható energialánc, földi infrastruktúra és digitális üzemeltetési rendszer is kell, amelyek egy része Európában még nem áll rendelkezésre. 

Miért jó mindez Európának?  

Az együttműködés hozománya, hogy európai know-how kerül a gyorsan és nagy mennyiségben megvalósuló kínai fejlesztésekbe, amik vissza is „szivároghatnak” szabványként az öreg kontinensre. Ha az európai szoftver- és szabványlogika beépül a kínai üzemekbe, az EU-s közlekedési és adatvédelmi elvek könnyebben érvényesülhetnek a későbbi globális terjeszkedésnél. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy ha a kínai ökoszisztéma válik de facto iparági normává (amire nagy esély van), akkor az európai szereplők függővé válhatnak egyes platformoktól és beszállítói láncoktól. Vagyis az EU versenyképessége azon múlik, milyen gyorsan tudja egyszerre felpörgetni az eVTOL-hoz szükséges infrastrukturális hálózatokat, a tanúsítási szabályozásokat és a szolgáltatói üzleti modelleket.  

A légi közlekedésé a jövő 

Az igazi áttörést a légi személyszállítás területén a földi és légi rendszerek összekapcsolása hozza el. A városi légterekben a forgalom-, a zaj- és az energiahatások valós idejű modellezéséhez digitális ikrek, hálózati azonosítás, konfliktuskezelés, megbízható akkumulátortöltési infrastruktúra és prediktív karbantartás szükséges.  

A digitális iker egy valós eszköz vagy rendszer „élő” virtuális mása, amely folyamatosan adatot cserél a fizikai megfelelőjével: így figyelhető, szimulálható és előre jelezhető a működése (pl. egy eVTOL-flotta energiaigénye, karbantartási igénye, útvonalterhelése). 

Ezek mind szoftverigényes területek, ahol a Dassault Systèmes és más európai partnerek hidat képezhetnek Kína és Európa között, meghatározóvá válva az alacsony magasságú légi közlekedésben. 

A Dassault Systèmes-féle szoftverplatform ma a leghatékonyabb módja annak, hogy a kínai eVTOL-projektekből üzembiztos, piacra kész szolgáltatás legyen, ami – ahogy említettük – Európának is stratégiai lehetőség. A kínai gyorsaság és az európai szabványfegyelem találkozása egy win-win helyzetet teremt: az egyik oldalon az egyre gyorsabb bevezetés, a másikon a biztonsági-integrációs mélység kölcsönösen előnyös együttműködését. Ha az EU-s döntéshozók a következő lépésben az eVTOL-hálózatok energia- és adatrendszerét, valamint a karbantartási-üzemeltetési rendszereket támogatják, akkor az európai cégek (főleg a Dassault Systèmes) nemcsak beszállítók, hanem rendszerszinten irányadók lehetnek a globális repülőtaxi-piacon. Ehhez pedig kiváló lehetőséget teremtenek a francia szoftvervállalat kínai partnerségei, illetve a távol-keleti országban kapott engedélyezései. 

Kapcsolódó