A World Economic Forum (WEF) friss gyorselemzése szerint a meglévő iparienergia-létesítmények és -helyszínek, például a tengerparti olaj- és gázterminálok újrafelhasználása zöldenergia-termelésre rendkívül kívánatos, mert a felesleges termőföldhasználatot csökkenti, lerövidíti a fejlesztési időt is. A kimutatásszerint ez a megközelítés nem csupán környezetbarát, hanem gazdaságilag is előnyös, különösen olyan régiókban, mint a skót Shetland-szigetek, ahol a hagyományos olaj- és gázipar hanyatlóban van. 

Az írás visszatekintve megjegyzi: több mint fél évszázadon át az Északi-tenger hajtotta a brit gazdaságot, ipari növekedést generálva és ezreknek biztosítva jól fizető állást, még a legeldugottabb északi közösségekben is. A példaként említett történet középpontjában a Shetland-szigeteken található Sullom Voe Terminal (SVT) áll, amely Európa egyik legnagyobb part menti olaj- és földgázkitermelő létesítménye volt. Az SVT Skóciától északra, a norvég partoktól nyugatra, a Shetland legnagyobb szigetének északi részén található, közvetlenül a Sullom Voe nevű hosszú öböl partján, ahova a tengeri olajmezőkről jönnek be a víz alatti csővezetékek. Ám maga a terminál már a parton, szárazföldön épült ki. Azaz ez egy olyan tengerparti bázis, amely összekapcsolja az offshore kitermelést a világpiaccal. Pontosabban  

az 1970-es évek végén épült SVT lehetővé tette a hatalmas olaj- és gázmennyiségek szállítását, feldolgozását és exportját, látványosan fellendítve az apró és gyéren lakott Shetland-szigetek gazdaságát  

és hozzájárulva az Egyesült Királyság energiabiztonságához évtizedeken át. 

Másfél millió helyett már csak ötvenezer 

Az 1980-as évek közepén, működése csúcspontján az SVT napi 1,5 millió hordó olajat dolgozott fel, ezzel Európa legnagyobb olajtermináljává vált. Ma azonban, a természetes lelőhelyek kimerülése miatt, a Shetland keleti részén áthaladó mennyiség mindössze napi 50 ezer hordó, a Wood Mackenzie adatai szerint. Ez a strukturális változás azonban alapvető fontosságú pillanatot jelent az SVT és a körülötte élő közösségek számára – húzza alá a WEF analízise. 

Ha elhanyagolják, a helyszín elavult ipari helyszínné válhat, infrastruktúrája kihasználatlan marad, munkavállalói szétszóródnak. 

Ugyanakkor előrelátó kezeléssel az SVT könnyedén átalakítható lehet egy új telephellyé, azaz a zöldenergia korának egyik régiós zászlóshajóprojektjévé. Megőrizve így a képzett munkaerőt, miközben kihasználja az évtizedes ipari szakértelmet és a világklasszis infrastruktúrát. A World Economic Forum vizsgálata szerint az ilyen újrahasznosítás környezetbarát és praktikus megoldás:  

a meglévő ipari helyszínek átalakítása zöldenergia-termelésre csökkenti a környezeti terhelést. Nem kell új építkezésekkel természetet rombolni, kevesebb termőföldet vagy védett területet érint, és az átalakítás jóval kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, mint egy teljesen új, zöldmezős beruházás. 

Ráadásul előny az is, hogy így sokkal gyorsabban lehet beindítani egy-egy új zöldenergia-projektet. 

Van jó és rossz példa is 

Nemzetközi minták közt az elhanyagolt létesítményekre és a revitalizációra is akad precedens. Például Skóciában, Grangemouth-ban egy nagy finomító bezárása hosszú távú átmeneti terv nélkül a hanyatlás kockázatát erősíti, mind a mai napig. Ezzel szemben Hollandiában az Eemshaven sikeresen diverzifikált fosszilisüzemanyag-importot ellátó terminálból zöldhidrogén- és tengeriszélenergia-központ lett. A tanulság:  

a korai fázisú, akár központilag támogatott tervezés és a befektetések ösztönzése dönti el, hogy az energatikai központokhoz kapcsolódó közösségek virágoznak-e vagy épp elsorvadnak. 

A WEF kiemeli azt is, hogy nagyon fontos a humán dimenzió. Az EnQuest terminál üzemeltetője szerint az SVT körülbelül 500 közvetlen és 500 közvetett munkahelyet támogat Shetlandon, melynek lakossága mindössze 22 ezer fő. Összehasonlításképp, a szigeteken található Viking szélerőmű, az Egyesült Királyság legnagyobb szárazföldi szélprojektje, üzemeltetésben csupán 35 embert foglalkoztat. Ez aláhúzza az említett megállapításokat: átgondolt tervezés nélkül százak veszíthetik el képzett, jól fizetett állásukat, ami nagy hatással lenne a helyi családokra, ellátási láncokra és a közösségre – érvel a WEF. 

Shetland jövője az olajtermelésen túl az e-üzemanyagok – zöldhidrogén és szén-dioxid kombinációjával előállított szintetikus üzemanyagok – irányában keresendő. Európa egyik legerősebb szélerőforrásaival (állandóan fújó tengeri szelek) és meglévő infrastruktúrájával  

Shetland ideális helyzetben van ahhoz, hogy az Egyesült Királyság vezető hazai e-üzemanyagtermelő hubjává váljon.  

Ha az Egyesült Királyság csökkenti importfüggőségét és biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszert épít ki, Shetland szerepe kulcsfontosságú lehet. Az SVT tisztaenergiahubbá alakításával az ország megőrizheti a helyi megélhetéseket és erősítheti nemzeti ellenálló képességét. 

A közösségek a középpontban 

Shetland lakói és intézményei így ma már aktívan részt vesznek az energiaátmenetben, részt hasítva a következő évtizedek zöldenergia-forradalmából. Hiszen van is tapasztalat helyben: hosszú évtizedek óta üzemeltetik Európa legkomplexebb energiarendszereit biztonságosan.  

Ez a tudás ráadásul közvetlenül átvihető a hidrogén-, e-üzemanyagok és szén-dioxid-tárolás kezelésére a következő évek során. 

Ezért a shetlandi zöldátmenet egyfajta új, partnerségi modellként épül fel, együttműködve a helyi önkormányzattal (Shetland Islands Council), közösségi szervezetekkel és ipari partnerekkel, hogy az átmenet tükrözze a helyi igényeket és célokat. Ez formálja azt a zöldenergia- és dekarbonizációs hubot, amely az SVT örökségére épít, nem pedig elhanyagolja azt. 

Az SVT-nél előrehaladott projektek – a meglévő csővezetékek szén-dioxid-tárolásra való felhasználásától az e-üzemanyag-termelésig, Shetland helyi szélenergiájával táplálva – jól megtervezettek. Az ilyen elvek ráadásul  

más ipari központokban is alkalmazhatók az Egyesült Királyságban, Norvégiában lokálisan, de akár globálisan is, például a Mexikói-öbölben vagy Délkelet-Ázsiában,  

ahol hasonló átmeneti kihívásokkal szembesülnek az államok és az energiavállalatok. 

A World Economic Forum kimutatása ezután a saját, úgynevezett Átalakuló Ipari Klaszterek (Transitioning Industrial Clusters) kezdeményezése gyakorlati keretet nyújt ilyen megoldások skálázásához. A WEF elvei szerint az energiaigényes iparágak regionális klaszterekben történő tervezése, összehangolása csökkenti a kibocsátásokat, védi a helyi munkahelyeket, családokat, és épít a versenyképes, fenntartható ipari ökoszisztémák új köntösben történő továbbélésére. A shetlandi modell a WEF szerint kiválóan megmutatja, hogyan lehet egy múltbéli infrastruktúrát a jövő lehetőségévé átalakítani. 

Nyitókép: a Shetland-szigetek fővárosa, Lerwick (Pixabay)

Kapcsolódó: