A mesterséges intelligencia (MI) jelentős hatást gyakorol a világgazdaságra, és az alapjaiban alakítja át. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2025-ös jelentése rámutat, hogy az MI erős motorja lehet az inkluzív, kereskedelemvezérelt gazdasági növekedésnek – azaz egy olyan folyamatnak, amely bővíti a piaci lehetőségeket, miközben biztosítja, hogy a kereskedelemből származó előnyök széles körben elérhetők legyenek mind a gazdaságok, mind a társadalmak számára. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a szereplők megfelelő politikákat alakítsanak ki, és együttműködjenek egymással a digitális gazdaság széttagolódásának megelőzése érdekében. 

Az MI az inkluzív növekedés katalizátora lehet 

Az MI számos új lehetőséget nyit a kereskedelmi költségek csökkentésére és a globális piacokba való belépésre, különösen a kisebb vállalatok számára. Az MI-eszközök növelik a kereskedelem hatékonyságát azáltal, hogy átláthatóbbá teszik az ellátási láncokat, automatizálható lesz a vámok kezelése, csökkenthetők a nyelvi akadályok, elérhetőbbé teszik a piaci információkat, továbbá elősegítik a szerződések és a komplex szabályozások végrehajtását a vállalkozások esetében – beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Ezeket az előnyöket a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) jelentése is megerősíti, amely azt találta, hogy az MI-t alkalmazó vállalatok 90 százaléka a technológiának köszönhetően „kézzelfogható előnyöket” tapasztalt a kereskedelmi tevékenységét illetően, 56 százalékuk pedig arról számolt be, hogy szélesebb eszköztárból tud válogatni a kereskedelmi kockázatkezelései során. 

A mesterséges intelligencia ezenfelül fokozza a legtöbb ágazat termelékenységét. A WTO tanulmánya kiemeli, hogy  

a friss számítások szerint az MI körülbelül 0,68 százalékkal növelheti a teljes tényezőtermelékenység (TFP) éves növekedését  

– ami azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja fel erőforrásait, jellemzően a munkaerőt és a tőkét a termelésre.  

A WTO szimulációi arra is rámutattak, hogy a technológia világszinten jelentősen növelheti a kereskedelmet és a reáljövedelmeket. A globális kereskedelem 34-37 százalékkal bővülhet 2040-ig – a legnagyobb növekedés pedig a digitális szolgáltatások körében várható, méghozzá 42 százalékos. Ez a potenciál a csökkenő működési költségeknek, az MI-szolgáltatások várhatóan erős növekedésének és könnyű forgalmazhatóságának – annak ellenére, hogy a gyártásuk földrajzilag koncentrált – és a kereskedelmi forgalomban lévő ágazatokban, különösen a digitális szolgáltatások terén tapasztalt átlag feletti termelékenységnövekedésnek köszönhető. Ez utóbbi mellett a globális GDP tekintetében az MI fejlődése és elterjedése 12-13 százalékos növekedést hozhat. 

Hogy ez a bővülés mennyire lesz inkluzív, számos tényezőtől függ. A digitális szakadékok ugyanis, amelyek a digitális infrastruktúra, képességek és hardverek egyenlőtlenségeiből erednek, meglehetősen nagyok az egyes gazdaságok között. Ezek korlátozhatják a technológia hozzájárulásának hatékonyságát és elterjedését. A WTO több szcenáriót is megvizsgált ennek tekintetében. 

Amennyiben az alacsony jövedelmű gazdaságok nem képesek felzárkózni a magasabbakhoz a digitális technológiák és infrastruktúrák területén, úgy a magas jövedelmű országok bevételei 14, a közepeseké 11, az alacsonyaké pedig 8 százalékkal növekedhetnek 2040-ig. Ugyanakkor a köztük lévő különbségek csökkenhetnek, ha az alacsony jövedelmű gazdaságok digitális infrastruktúrája fejlődik – ebben az esetben ugyanis a bevételnövekedésük elérheti a 11 százalékot, miközben a közepesek- és a magasak esetében egyaránt 12 százalékos lehet. Ha pedig az infrastruktúra mellett az MI integrálása is hatékonyabb, akkor ez 15 százalékra emelkedhet az alacsony jövedelmű gazdaságok esetében, 1 százalékkal meghaladva a közepesek jövedelembővülését.   

A mesterséges intelligencia az említettek mellett a dolgozók jövedelemkülönbségeinek csökkentéséhez is hozzájárulhat. Az egyes munkakörök automatizálásának hatására ugyanis a magas és az alacsony képzettségű dolgozók bérszintje közötti különbség – azaz a képzettségi prémium – csökkenhet. Míg az összes munkavállalói csoport reálbére várhatóan globálisan emelkedni fog, a képzettségi prémium 3-4 százalékkal csökkenhet. Ez azt tükrözi, hogy a feladatkörök átruházása az MI-re a közepesen és a magasan képzettek esetében lesz jellemzőbb, vagyis ez azt jelenti, hogy csökkenhet irántuk a kereslet a munkaerőpiacon. 

 

A kereskedelem elősegíti az MI szélesebb körű elterjedését 

A legtöbb gazdaság nemzetközi piacokra támaszkodik az MI-t lehetővé tevő inputok integrálásában – legyen szó a nyersanyagokról, a chipekről, a nagy teljesítményű számítástechnikai berendezésekről, az adatkészletekről és a felhőszolgáltatásokról. 2023-ban az MI-transzfert lehetővé tevő termékek globális kereskedelme – beleértve a nyersanyagokat, a félvezetőket és a köztes inputokat – 2,3 milliárd dollárt tett ki. A kereskedelem megkönnyíti a mesterségesintelligencia-alapú eszközök terjedését is – a távdiagnosztikától kezdve egészen a pénzügyi inkluzivitást támogató alkalmazásokig –, különösen azokban a gazdaságokban, amelyeknek korlátozottak a hazai képességei.  

Az MI-értékláncokban való részvétel számos fejlődési lehetőséget kínál. Egyes gazdaságok a felfelé irányuló inputok – például a kritikus ásványok és az energia – központjaivá válnak, míg mások az adathosting, a felhőszolgáltatások vagy az MI-modellek helyi adaptációjának regionális központjaiként pozicionálják magukat.  

Számos fejlődő gazdaság már most is hozzájárul felfelé irányuló inputokhoz az olyan munkaintenzív tevékenységeken keresztül, mint az adatok gyűjtése és kezelése, ugyanakkor a tisztességes bérezés és a megfelelő munkavédelmi intézkedések biztosítása továbbra is kihívást jelent. Az MI-alapú szolgáltatások új kereskedelmi lehetőségeket kínálnak, mivel sok alkalmazás digitális és könnyen skálázható. A mesterséges intelligencia által támogatott tartalomgyártás és az adatelemzés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hatékonyan növekedjenek és könnyebben részt vegyenek a globális versenyben. Bár a digitális összekapcsoltság még hiányos, az MI így is jó néhány lehetőséget biztosít a korlátozott fizikai infrastruktúrájú gazdaság számára az aktívabb részvételre a globális piacokon. Az MI-alapú szolgáltatások felgyorsítják a szerkezeti átalakulást, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. 

A WTO elemzése szerint a digitális szolgáltatások kereskedelmének 10 százalékos emelkedése 2,6 százalékos növekedést jelenthet a határokon átnyúló MI-szabadalmi hivatkozásokban. 

 

Kockázatok is vannak 

A MI átalakító hatása a kereskedelemre jelentős, de messze nem garantált. Célzott beruházások, inkluzív szakpolitikai keretek és nemzetközi koordináció nélkül a mesterséges intelligencia tovább mélyítheti a meglévő szakadékokat, sőt újakat is teremthet, ami megakadályozhatja a technológia fejlődési potenciálját. A globális hozzáférés erősen egyenlőtlen, és ez korlátozza sok gazdaság lehetőségét az MI által vezérelt kereskedelemben való részvételre. A digitális infrastruktúra, a számítási kapacitások, a képzett munkaerő és a szabályozási folyamatok néhány gazdaságban koncentrálódnak, és ez az egyenlőtlenség a kereskedelemhez kapcsolódó politikákban is tükröződik: a magasabb jövedelmű gazdaságok sokkal fejlettebb szakpolitikai keretet működtetnek az MI és a digitális kereskedelem terén, és lényegesen több pénzügyi támogatást nyújtanak a technológiához kapcsolódó termelési ágazatok számára. Ezzel szemben az alacsony jövedelműek csak nemrég kezdték el a szabályozás kialakítását. Ezek a különbségek korlátozzák az utóbbiak lehetőségeit az MI előnyeinek kiaknázására. 

Továbbá a mesterséges intelligencia a tőke- és adatigényes termelést részesíti előnyben, ami csökkentheti azoknak a gazdaságoknak a versenyképességét, amelyek az alacsonyan képzett és olcsó munkaerőre támaszkodnak. Eközben az MI-fejlesztési kapacitás továbbra is néhány vállalat és gazdaság kezében van.  

Bár a kereskedelem segíthet az MI elterjedésében, annak használata elsősorban a nagy, városi, digitálisan összekapcsolt vállalatoknál koncentrálódik. A kisebb cégek és a kevésbé bekapcsolt régiók számos akadállyal szembesülnek az infrastrukturális hiányosságok és a megfelelési költségek miatt. Az ICC idei felmérése szerint a kisvállalatoknak mindössze 41 százaléka használ MI-t, a nagyvállalatok esetében ez az arány több mint 60 százalék, míg az alacsony és alsó közepes jövedelmű gazdaságokban a cégek kevesebb mint egyharmada. 

A munkaerőpiaci zavarok azonban tovább mélyíthetik a köztük lévő szakadékot. A mesterséges intelligencia ugyanis jelentősen befolyásolhatja a munkaerőpiacot, különösen azokon a területeken, ahol a digitális kereskedelem ígéretes fejlődési lehetőségeket kínált az alacsonyabb jövedelmű gazdaságok számára. Miközben egyes feladatok – például az átírás, a fordítás – egyre inkább automatizálhatók, a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatása attól függ, hogy az MI hogyan egészít vagy vált ki bizonyos tevékenységeket, és hogy a munkavállalók és a munkaadók mennyire képesek alkalmazkodni az átalakuló környezethez. Egyes forgatókönyvek szerint a technológia növelheti a szolgáltatóiparban dolgozók termelékenységét a fejlődő gazdaságokban, javítva a globális versenyképességüket. Megfelelő politikák hiányában viszont szűkülhetnek az exportlehetőségek vagy felerősödhet a termelés áthelyezésére irányuló nyomás a fejlett gazdaságok esetében. 

 

A szakpolitikáknak fontos szerepe van az inkluzivitásban  

A MI inkluzív növekedésre gyakorolt hatása nagymértékben függ a kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó szakpolitikák kialakításától. A vámok, az exportellenőrzések, a szolgáltatásszabályozás és az adatirányítás mind befolyásolja az MI-hez, illetve a mesterséges intelligenciát lehetővé tevő termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, azok megfizethetőségét és elterjedését. Az eltérő szakpolitikák erősíthetik a technológia alkalmazásának szerkezeti különbségeit, különösen a digitális szakadék esetében. 

A WTO új, AI Trade Policy Openness Indexe jelentős eltéréseket mutat az MI-hez kapcsolódó kereskedelempolitikákban a különböző jövedelmű gazdaságokon belül és azok között is. Ez három olyan szakpolitikai területet mér, amelyek kulcsfontosságúak az MI elterjedése szempontjából: 

• a szolgáltatások kereskedelmének akadályai,  

• az MI-kompatibilis termékek kereskedelmének korlátozásai,  

• a határokon átnyúló adatáramlás korlátozásai.  

Átlagosan az alsó közepes és felső közepes jövedelmű gazdaságok politikája a leginkább korlátozó. Bár az alacsonyak látszólag nyitottabbak, ez inkább a korlátozott szabályozási kapacitást és a fejletlen digitális infrastruktúrát tükrözi, semmint a tudatos nyitottságot. Még alacsony vámok mellett is akadályozhatják az MI-eszközökhöz és -piacokhoz való hozzáférést a szigorú adatlokalizációs előírások vagy exportellenőrzések. 

A nyitottságon túl a kiegészítő szakpolitikák is alakítják, hogy hogyan járul hozzá a kereskedelem és az MI az inkluzív növekedéshez. Ilyen többek között a szellemi tulajdon védelme, a versenyjogi keretek, az infrastruktúra- és energiapolitika, az oktatási rendszerek és az állami támogatások. Ezek azonban leginkább a magas és felső közepes jövedelmű gazdaságokban összpontosulnak. 

Az MI-fejlesztés fenntarthatóbbá és inkluzívabbá tételéhez tovább kellene növelni az energiába és a digitális infrastruktúrába irányuló beruházásokat. Az adatközpontok már most a világ villamosenergia-fogyasztásának 1,5 százalékát használják fel, ami mutatja a meglévő infrastruktúra-beruházások – köztük a megújuló energiába fektetettek – fontosságát az MI fejlesztésének támogatásában. Azonban a megújuló energiát támogató szakpolitikai aktivitás nagyon egyenlőtlen. 

Az oktatáspolitika, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy a gazdaságok kifejlesszék a mesterséges intelligencia hasznosításához szükséges képességeket, szintén globális egyenlőtlenséget tükröz. A magas és felső közepes jövedelmű gazdaságok általában is többet fektetnek be az oktatásba, és egyre gyakrabban dolgoznak ki MI-specifikus programokat. Ezzel szemben a fejlődők kevesebb mint egyharmada fogadott el nemzeti MI-oktatási stratégiát, ami várhatóan tovább mélyíti a készségbeli szakadékot. 

A célzott állami támogatás szintén egyre inkább szerepet játszik az MI-fejlesztés alakításában. Összehangolt fellépés nélkül fennáll a veszélye, hogy a szakpolitikai különbségek hosszú távú egyenlőtlenségeket rögzítenek. A mesterséges intelligenciára fókuszáló szakpolitikák bevezetése rendkívül egyenlőtlen: ezek túlnyomó többségét a magas és felső közepes jövedelmű gazdaságok hajtották végre. A nemzetközi együttműködés e területen hozzájárulhatna a különbségek csökkentéséhez, és biztosíthatná, hogy a kereskedelem az MI korában is az inkluzív fejlődés motorja maradjon. 

 

Stratégiai fontosságú pillanatok 

A jelenlegi döntések és az azokból következő folyamatok befolyásolják, hogy az MI az inkluzivitás vagy a megosztottság erejévé válik-e a gazdaságokon belül és azok között. Ahhoz, hogy ki lehessen aknázni a benne rejlő lehetőségeket, beruházásokra van szükség a digitális infrastruktúra, a munkavállalói készségek és a versenyképes ökoszisztémák területén, valamint hazai reformokra, nemzetközi együttműködésre és olyan intézményekre, amelyek képesek alkalmazkodni a gyorsan változó technológiai környezethez – mindezt a nyitottság, az inkluzivitás és a közös jólét iránti elkötelezettség mellett. 

A WTO központi szerepet játszhat abban, hogy az MI támogassa az inkluzív, kereskedelemvezérelt növekedést. Ez nemcsak a kereskedelmi nyitottság és a szabályalkotás előmozdítását jelenti, hanem a WTO funkcióinak megújítását, az átláthatóság és az együttműködés ösztönzését, valamint annak biztosítását, hogy a szervezet továbbra is megbízható fórum legyen, ahol a tagok összehangolhatják a kereskedelempolitikájukat a felelős, inkluzív digitális átalakulással. 

Ez egy stratégiai pillanat annak meghatározásában, hogy az MI miként fogja alakítani a kereskedelmet és a növekedést. A megfelelő keretekkel – beruházásokkal, hazai reformokkal és nemzetközi együttműködéssel megtámogatva – a mesterséges intelligencia bővítheti a lehetőségeket és erősítheti a multilaterális kereskedelmi rendszert. Ha azonban nincsenek tudatos lépések a kapacitáshiányok felszámolására, a kereskedelmi szabályok frissítésére és azok összehangolására, az MI előnyei továbbra is a kevesek privilégiuma maradhat. 

A teljes jelentés itt olvasható. 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: Dreamstime