Az Egyesült Államok új bevándorlási politikája – különösen a magasan képzett külföldi munkavállalókra vonatkozó korlátozások – jelentős gazdasági és geopolitikai következményekkel járhat.

A Trump-kormány új H–1B szabályozása drasztikus változást hozhat. A speciális vízum a képzett külföldi munkavállalók felvételét teszi lehetővé. Tavaly több mint 141 ezer új H–1B vízumot adtak ki, és körülbelül 400 ezer meglévő H–1B-t hagytak jóvá. Ha a kérelmek száma hasonló szinten marad, az új, darabonként 100 ezer dolláros díjjal számolva az amerikai vállalatok éves szinten elvben 14 milliárd dollárt fizetnének.

Az új szabályozásban van egy anomália, ugyanis a 100 ezer dolláros díj a 127-szerese annak, amit az alacsony képzettségű munkavállalókért fizetnek. Persze érthető Trump célja, hogy az amerikai cégek inkább hazai munkaerőt alkalmazzanak, de sokan úgy vélik, ez egy öngól az amerikai gazdaságnak.

A Peterson Institute for International Economics (PIIE) szerint a döntés figyelmen kívül hagyja a gazdasági kutatások eredményeit. Részletesen bemutatja azt a tanulmányt, amely szerint

1990 és 2010 között a H–1B munkavállalók 30–50 százalékban járultak hozzá az amerikai gazdaság termelékenységnövekedéséhez.

A H-1B vízumot szerzett munkavállalók dinamizmust és lehetőségeket teremtettek a helyi lakosok számára, több szabadalmaztatást hoztak az új találmányokat, az új termékeket, sőt az új iparágakat létrehozó ötletek terén. Arra késztették a vállalkozókat, hogy több sikeres és gyorsan növekvő startupcéget alapítsanak. Az ebből eredő termelékenységnövekedés több jobban fizető munkahelyet teremt a helyi dolgozók számára mind a felsőfokú végzettségűeknek, mind a kevésbé képzetteknek, minden ágazatban. Azok az amerikai cégek, amelyek több H–1B vízumot szerzett munkavállalót tudnak felvenni, jobban növekedtek, sokkal több munkahelyet teremtve a cégen belül és kívül, mint amennyit a külföldi dolgozók el tudnak foglalni.

Ezen magasan képzett külföldi munkavállalók körülbelül egyharmadát amerikai egyetemeken képezték, és a diploma megszerzése után is ott maradtak, hogy felkínálják képességeiket az amerikai cégeknek. Ők azok, akiket az új adó tömegesen kizárna.

A PIIE szerint a témában a Trump-kormány által hivatkozott tanulmányokat félreértelmezik vagy szelektíven idézik, miközben azok a H–1B program gazdasági előnyeit hangsúlyozzák. Mindez nemcsak gazdaságilag káros, hanem jogi szempontból is vitatható. A PIIE viszont nem tér ki Trump azon aggályaira, hogy a vízummal történhettek visszaélések.

Az előzetes becslések szerint a szigorítások miatt 2025 első felében máris 30 százalékkal csökkent az új H–1B és O–1 vízumok és 15 százalékkal a STEM-területekre jelentkező nemzetközi diákok száma az előző évhez képest.

A Szilícium-völgy nagymértékben támaszkodik a H–1B-kre, hogy külföldről származó mérnököket, tudósokat és programozókat alkalmazzon. A nem bevándorló vízumot speciális iparágak, például a könyvelőcégek és az egészségügyi vállalatok is széles körben használják. Az adatok szerint a 2023-ban vízumot kapók nagyjából kétharmada az IT-ágazatban dolgozott.

Trump politikai koalíciójának tagjai korábban már támogatták a H–1B programot, köztük a legnagyobb adományozója, Elon Musk. Mások, például Steve Bannon, a Fehér Ház volt stratégája azonban a megszüntetését követelték az amerikai munkavállalók védelme érdekében.

Számos vállalat szerint Trump döntése hiba volt, amely „térdre kényszeríti a startupokat”, és „hatalmas ajándékot jelent minden külföldi technológiai központnak”, beleértve Vancouvert és Torontót. A Google, a Microsoft, a Meta és más cégek a globális versenyképességük csökkenésétől tartanak, mivel ezáltal nem tudják időben megszerezni a szükséges szakembereket.

A munkáltatók fontolgatják az alternatív vízumtípusokra való átállást, beleértve az L–1-et, amelyet a vezetők és a „szaktudással” rendelkező alkalmazottak kaphatnak meg. Ennek a követelményei azonban szigorúbbak, mivel a munkavállalóknak legalább egy évig külföldön kell dolgozniuk.

Viszont az egyetemek és a kutatóintézetek elveszíthetik a nemzetközi PhD-hallgatókat és kutatókat, ami lassíthatja az innovációt.

Az ügyvédek is az intézkedés ellen érvelnek, és nagyon valószínűnek tartják, hogy a bírósági megakadályozni az intézkedés bevezetését. Trump több mint 135 jogi kifogással néz szembe, és a Legfelsőbb Bíróság döntésére vár a kereskedelmi partnereire korábban kivetett általános vámok érvényességéről, miután két alsóbb fokú bíróság jogellenesnek nyilvánította azt.

Következmények

Kanada, az Egyesült Királyság és Ausztrália már gyorsított vízumprogramokat indított, hogy megszerezzék az USA által elutasított tehetségeket.

Budapest és a magyar techökoszisztéma vonzó alternatíva lehet a magasan képzett nemzetközi szakemberek és cégek számára, akik az USA szigorodó vízumpolitikája miatt új bázist keresnek, és EU-kompatibilis, kiszámítható környezetet, valamint kedvező költségszintet igényelnek. Magyarországon a céges adminisztráció, az adózás és a működési költségek jelentősen kedvezőbbek lehetnek, mint Nyugat-Európában vagy az USA-ban.

A fintech, az adatközpontok, az MI és a szoftverfejlesztés különösen profitálhat ebből, hiszen a globális tehetségáramlás egy része az USA helyett az EU-ba, így akár Magyarországra is irányulhat. A hazai startup- és innovációs közeg számára új kapcsolatok, tudás és tőke érkezhet, ami hosszú távon növeli a versenyképességünket.

Az USA-ban elutasított vagy elbizonytalanodott szakemberek számára Magyarország (és más közép-európai techhubok) gyorsabb, átláthatóbb letelepedési és munkavállalási lehetőséget kínálhatnak. Viszont Budapestnek is versenyeznie kell más tehetségvonzó európai városokkal (pl. Berlin, Prága, Varsó, Tallinn), ahol a digitális infrastruktúra, a finanszírozás és az életminőség is vonzó. Az USA-ból kiszoruló szakemberek és cégek számára a magyar piac kevésbé lehet ismert vagy vonzó, ezért aktívabb nemzetközi marketingre és kapcsolatépítésre lesz szükség.

Másrészt a magyar cégek számára az USA-beli jelenlét, toborzás és cégalapítás költségei jelentősen megnőnek, sőt ellehetetlenülnek a magasabb vízumdíjak és a szigorúbb szabályozás miatt.

Bár az EU-s környezet stabil, a magyar szabályozás kiszámíthatósága és a bürokrácia még mindig fejlesztendő. Emlékezetes, hogy Magyarországon is született szabályozás (2023. évi XC. törvény és különösen a 297/2024. (X. 14.) kormányrendelet) a magyar munkavállalók előnyben részesítéséről, ám érdemes lehet ezt a szabályozást a friss fejlemények tükrében újra áttekinteni.

Kapcsolódó: