Az amerikai kormány visszavonta az iráni Chabahar kikötő amerikai szankciók alóli mentességét, ami valószínűleg hatással lesz a létesítmény India általi fejlesztéseire is. Az elmúlt néhány hónapban az Egyesült Államok Donald Trump első elnöki ciklusához hasonlóan maximális nyomásgyakorlást hirdetett az iráni rezsim elszigetelése érdekében, és szigorúbb szankciókat vezetett be az ország hajózási szektorával szemben. Azonban az Egyesült Államok által 2018-ban bevezetett mentességi politika miatt a Chabahar kikötő mindeddig mentesült az ország többi infrastruktúráját érintő büntetőintézkedések alól.

Akkoriban azért kapott mentességet, hogy elősegítse az afganisztáni újjáépítést, ugyanis az amerikaiak ezt a kikötőt használták.

Ugyanebben az évben az Indian Ports Global Limited (IPGL) átvette a Chabahar kikötő üzemeltetését. Ezt az üzletet tavaly öntötték hivatalos formába egy 10 éves megállapodás keretében az IPGL és az Iráni Kikötői és Tengerészeti Szervezet között, amelynek értelmében az IPGL 370 millió dollárt fektet a kikötő fejlesztésébe.

India és Irán 10 évre szóló megállapodást írt alá a kikötő fejlesztéséről (Wikimedia Commons)

Az Ománi-öböl mentén, Irán délkeleti partján található Chabahar egy stratégiai beruházás India számára, mivel a célja a közép-ázsiai országokkal, köztük Afganisztánnal folytatott regionális kereskedelem fellendítése. Ezenkívül a kikötő révén az India és Irán közötti kapcsolatok is megerősödtek.

A hónap elején a két ország diplomáciai konzultációkat tartott Teheránban, és a tárgyalások középpontjában a Chabahar kikötő projektjének előmozdítása, valamint az Oroszországot Azerbajdzsánon és Iránon keresztül Indiával összekötő Nemzetközi Észak-déli Nemzetközi Közlekedési Folyosó (INSTC) állt, amely az Indiai-óceánt és a Perzsa-öblöt a Kaszpi-tengerrel kívánja összekapcsolni.

Az eredeti terv szerint, mivel a korridorba integrált iráni Bandar-Abbász kikötőre eddig is kiterjedtek az amerikai szankciók, az India által üzemeltetett Chabahar felé akarták átirányítani a kereskedelmi forgalmat. Csakhogy Washington döntése most nemcsak a projekt jövőjét teszi bizonytalanná, hanem diplomáciai dilemmát is teremt India számára.

Az Egyesült Államok döntése, hogy megszünteti a Chabahar kikötőre vonatkozó, 2018 óta fennálló szankciómentességet – amit Marco Rubio amerikai külügyminiszter szeptember 29-i hatállyal vont vissza – hatással lesz India összeköttetési terveire.

A hatálybalépése után a Chabahart üzemeltetők az iráni szabadság és proliferációellenes törvény (IFCA) alapján szankciók alá esnek.

India irányítása alatt a kikötő konténerforgalma az elmúlt két évben hatalmas mértékben nőtt, 6 ezer TEU-ról több mint 90 ezerre. Viszont az amerikai döntés következtében a létesítmény folyamatban lévő modernizációja bizonytalanná vált, különösen, ha India eláll a projekttől, amely diplomáciai dilemmát jelent, mivel az ország megpróbál egyensúlyozni az Egyesült Államok és Irán között.

Washington döntésének kettős célja van: egyfelől jelzés India felé, hogy fontolja meg a Moszkva és Teherán felé való közeledést, másfelől egy Oroszországra való nyomásgyakorlás az INSTC-n keresztüli nyereséges szállítmányozás ellehetetlenítésén keresztül. Moszkva ugyanis a tervek szerint 2030-ig 3,5 milliárd dollárt tervez befektetni a folyosó fejlesztésébe. Trump ezzel is teszteli Moszkva kompromisszumkészségét az orosz–ukrán háború lezárása kapcsán.

A tavaszi orosz offenzíva ugyanis nem váltotta be a reményeket, ráadásul közeledik az esős időszak, és addig Oroszországnak érdemi eredményeket kell felmutatnia a frontvonalon.

Ha erre nem kerül sor, akkor az amerikaiak szerint Putyin nyitottabb lehet a kompromisszumra. A Chabahar kikötőre vonatkozó amerikai döntés ezt a nyomásgyakorlást erősítheti, ami magyarázható a Teheránnal szembeni fellépéssel és az Indiának való jelzéssel is.

Viszont mindez Európára is kihat, ugyanis a döntés egy fontos csatornát akaszt meg: India, Irán és a Kaszpi-tenger összekötése alternatív kereskedelmi útvonalat kínált volna Európa és Dél-Ázsia között. A szankciók alóli mentesség feloldása azonban csökkenti Európa lehetőségeit a tengeri szállítás diverzifikálására és a Szuezi-csatornától való részleges függetlenedésre.

Emellett Európa számára az iráni energiaforrások potenciális alternatívát jelenthetnek az orosz energiahordozókkal szemben, a kikötő fejlesztése pedig hozzájárult volna az iráni energiaexport bővítéséhez, amely a közép-ázsiai és a kaszpi tranzitútvonalakon keresztül is elérhette volna kontinensünket.

Az USA lépése emellett erősíti az Irán elszigetelésére irányuló stratégiát, ami szűkíti Európa mozgásterét az iráni kapcsolatokban: az EU többször jelezte, hogy érdekelt a kereskedelmi kapcsolatok fenntartásában és az iráni atomalku életben tartásában, így a mostani amerikai döntés feszültséget okozhat az euroatlanti koordinációban.

Ráadásul India Chabahar révén erősítette volna a szerepét a közép-ázsiai tranzitban, ami hosszú távon kedvező lett volna az európai gazdasági kapcsolatok számára is. Így viszont a jelenlegi bizonytalanság csökkenti India stratégiai súlyát Európa kereskedelmi hálózataiban, és közvetve Kína pozícióit erősítheti, amely a térségben alternatív infrastruktúrákat épít ki, többek közt Pakisztánban.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons