Lars Klingbeil német pénzügyminiszter egy modernebb EU-költségvetést, közös védelmi piacot és „Buy European” stratégiát sürget, amely új lehetőségeket nyithat a magyar védelmi és infrastrukturális fejlesztések előtt, ugyanakkor kockázatot jelenthet az ázsiai technológiákra építő hazai iparágaknak.
A német pénzügyminiszter szerdán egy „modernebb” uniós költségvetés kialakítását szorgalmazta, amelynek keretében forrásokat fordítanának a határokon átnyúló vasúti és közúti összeköttetések, az energiahálózatok, a külső határok biztonsága és a kutatás fejlesztésére.
Klingbeil egy hatpontos tervet javasolt az Európai Unió gazdaságának újraindítására, amely magában foglalja a „Buy European” (Vásárolj európait!) elvet az olyan kritikus alkatrészek esetében, mint a fejlett félvezetők, valamint egységes védelmi piacot sürgetett, közös fegyverkezési projektekkel.
Európa ma keresztút előtt áll – mondta a berlini Hertie Schoolban tartott beszédében. – Vagy összeszedjük magunkat, és előrelépünk Európával, vagy Európa azt kockáztatja, hogy tovább veszít jelentőségéből.”
Friedrich Merz kancellár vezetésével Európa legnagyobb gazdasága, Németország még inkább vezető szerepet szeretne vállalni az EU-ban, mivel az Egyesült Államok kevésbé transzatlanti orientációjú, és az ukrajnai háború már a negyedik évébe lépett.
Dühít, hogy a béketárgyalásokon az európaiak a »gyerekek asztalánál ülnek«, amikor kontinensünk biztonságának jövőjéről van szó”
– mondta Klingbeil, és az EU aktív szerepvállalását szorgalmazta ezeken.
A Trump-adminisztráció vámpolitikájára reagálva gyors kereskedelmi megállapodások megkötését szorgalmazta az olyan partnerekkel, mint India és a dél-amerikai Mercosur-blokk.
Egy „Megtakarítási és Befektetési Uniót” hozna létre a magántőke mobilizálása érdekében, mivel szerinte a harmonizált és jól teljesítő európai tőkepiac elengedhetetlen a startupok és a scaleupok növekedéséhez.
A status quo védelme nem vezet sehova – mondta. – Németországhoz hasonlóan Európának is beruházásokra és reformokra van szüksége.”
Klingbeil szerint az EU egységes piaci szabályainak végrehajtásában alkalmazott nemzeti, önálló megközelítések növelik a bürokráciát és töredezetté teszik a 27 tagállam által működtetett közös gazdasági teret.
Emellett a munkaerő mobilitásának ösztönzése érdekében a szakmai képesítések határokon átnyúló jobb kölcsönös elismerését szorgalmazta.
A kisállamok szűk látókörű mentalitása a befektetések legnagyobb akadálya”
– jelentette ki.
Magyar szempontból Klingbeil javaslatai kettős hatásúak lehetnek. A „Buy European” és az egységes védelmi piac erősítése lehetőséget nyújt arra, hogy a magyar védelmi ipar – például a zalaegerszegi Lynx-gyár vagy a hazai beszállítói lánc – könnyebben integrálódjon az uniós projektekbe és stabilabb finanszírozási keretekhez jusson. Az infrastruktúra- és energiaberuházásokra szánt uniós források felgyorsíthatják a V4–Nyugat-Balkán közlekedési összeköttetések és az energiabiztonsági fejlesztések (mint például interkonnektorok, LNG-kapacitás, villamos hálózat) megvalósítását, ami közvetlenül erősítené Magyarország regionális pozícióját. Ugyanakkor a szigorúbb „európai preferencia” hátrányosan érintheti azokat a hazai iparágakat, amelyek eddig harmadik országból – főként Ázsiából – importált technológiákra támaszkodtak, például a járműipar vagy egyes high-tech szektorok. Ezért Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy aktívan alakítsa az uniós szabályozást, hogy az új rendszer a magyar ipari kapacitásokat inkább erősítse, ne pedig korlátozza.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
