A megújulók sok energiát termelnek, de ha nem süt a nap, nem fúj a szél, egy országnak akkor is kell működnie kell. Így a pár év alatt akár a négyszeresére nőtt árammennyiséget is felszívó adatközpontoknak duruzsolniuk kell éjjel is, nem csak napsütésben vagy erősen szeles időben. A Reuters friss anyaga szerint az adatközpontok energiaigénye Európában drámai növekedés előtt áll, Észak-Európában (Svédország, Norvégia, Dánia) az előrejelzések szerint az ötszörösére is emelkedhet 2035-ig. Bár Németország, Írország és Hollandia marad a legnagyobb piac, Dél- és Kelet-Európában, így Magyarországon is jelentős bővülés várható (lásd az ábránkat). Hazánkban az adatközpontok fogyasztása arányaiban kisebb, de a beruházások már most növelik a hálózati terhelést.

Az adatközpontok energiaéhsége Európában: látványos növekedés várható 2035-ig

Magyarázat: az előrejelzés szerint Észak-Európában – különösen Svédországban, Norvégiában és Dániában – az adatközpontok áramigénye a mostani ötszörösére is nőhet. A legnagyobb piacok (az 5 nagy kék körrel jelölve), mint Németország, Írország vagy Hollandia, lassabb ütemű bővülés előtt állnak, ám Dél- és Kelet-Európában szintén kiugró növekedés várható. Igaz, Magyarország és más kelet-európai térségek adatközpontjainak a fogyasztása arányaiban kisebb a nagy piacokhoz képest, ezt mutatja a körök átmérője.

A Reuters gyorselemzése kiemeli: a magánbefektetők alapvető szerepet játszhatnak az európai elektromos hálózatok fejlesztésében, mivel jelentős tőkével állnak készen a beruházásokra. Az IFM Investors közelmúltbeli felmérése szerint

a nagybefektetők 44 százaléka Európát választja infrastruktúra-invesztíciói célpontjául, ami 11 százalékos növekedés 2024-hez képest.

A nap- és szélenergia terjedése, valamint az ipar, az elektromos járművek és az adatközpontok gyorsan növekvő áramigénye miatt azonban a hálózatok korszerűsítése elengedhetetlen. Az európai átviteli hálózatokat koordináló ENTSO-E idei elemzése szerint minden hálózatfejlesztésre költött euró több mint 2 euró megtakarítást hoz 2025–2040 között az olcsóbb energiaellátás révén. Ehhez azonban hatalmas, 1200 milliárdos beruházásra van szükség Európában a következő 15 évben, hogy a hálózatok bírják a terhelést.

A becslések szerint Magyarországon az adatközpontok és az akkumulátorgyártás együttesen 5-7 százalékkal emelheti az ország energiaigényét 2027-ig, illetve 2040-ig mintegy 20 százalékos áramigény-növekedés várható. Ez a trend további nyomást helyez az elosztó- és átviteli hálózatokra, különösen a keleti és a déli országrészben, ahol a legtöbb új beruházás koncentrálódik.

Technológiai megoldásokkal az áramszünetek ellen

A hálózati torlódás, azaz a túlterheltség komoly kihívás: Németország 2023-ban 6 milliárd, Spanyolország 825 millió eurót költött torlódáskezelésre – írja a Reuters. Magyarországon a Mavir évente több száz millió forintot fordít hasonló célokra, mivel a megújulók időjárásfüggő termelése és a csúcsidőszakok – ahogy a bevezetőben említettük – gyakran túlterhelik a rendszert.

A csúcsok kapcsán az úgynevezett dinamikustávvezeték-terhelhetőség (DLR-) technológia kínál megoldást. Ennek keretében valós idejű szenzorokkal mérik a távvezetékek terhelhetőségét, figyelembe véve az időjárási tényezőket (hőmérséklet, szél), így 20-30 százelékkal növelhetik a meglévő hálózatok kapacitását új vezetékek építése nélkül. Emellett az akkumulátoros tárolás elterjedése és az új határkeresztező összeköttetések a környező országok felé csökkenthetik a volatilitást és javíthatják az ellátásbiztonságot nálunk is.

Regionális szerep

Magyarország energetikai tranzitországként és a régió kiegyensúlyozójaként igen fontos szerepet játszik Közép- és Kelet-Európában. A balti államok példája mutatja az EU-finanszírozás hatékonyságát: 1,2 milliárd eurós támogatással a hálózatukat 2025 februárjára, közel egy évvel a tervezett idő előtt szinkronizálták az európai rendszerrel.

Nálunk is szóba jöhet hasonló finanszírozási lehetőségek kiaknázása, ám közben az engedélyezési eljárások felgyorsítása elengedhetetlen. Az uniós források és a gyorsabb engedélyezés ellenállóbbá teheti az elektromos hálózatot, így hazánk vonzóbb lehet a hidrogén- és elektromosjármű-ipar számára. Az ENTSO-E idén nyáron kiadott Regional Investment Plan (RIP) jelentése elemzi az interkonnektorok szerepét. Arra jutottak, hogy az összeköttetések növelése általában csökkenti az árvolatilitást a kelet-közép-európai régióban, igaz, ezek egyes hatásai régiónként eltérők lehetnek.

Nem lehetünk tétlenek

A tétlenség költségei súlyosak: a jellemzően az EU-s döntéshozóknak adatokat, elemzéseket szoláltató Bruegel Intézet szerint a hálózati fejlesztések elmaradása milliárdos veszteségeket okozhat, például csatlakozási várólisták, zöldenergia-pazarlás és magasabb árak formájában. Magyarországon a MAVIR adatai szerint a hálózati torlódások miatt 2023-ban a megtermelt megújuló energia 3-5 százaléka veszett kárba. Ezzel szemben a gyors fejlesztések versenyelőnyt biztosíthatnak. Így például az EU-s támogatások jövőbeli bevonása erre a területre, illetve a tervezett modern gázerőművek és Paks új blokkjainak üzembe állása lehetővé teheti, hogy hazánk még több nagy energiaigényű ipari beruházást vonzzon.

Nyitókép: Pixabay

Kapcsolódó: