Donald Trump és hívei abban reménykednek, hogy az amerikai elnök az idén hazaviheti a Nobel-békedíjat, ám a szakértők szerint erre aligha van esély. A norvég Nobel-bizottság ódzkodik a politikai nyomásgyakorlástól és a hangos kampányoktól, Trump külpolitikája ráadásul több helyen inkább kiélezte, semmint csillapította a konfliktusokat.
Minden évben fellángolnak a viták a Nobel-békedíj körül, főleg az olyan, a jelöltlistán szereplő kakukktojások miatt, akiknek személyes és szakmai megítélése világszerte eleve ellentmondásos. Az idén természetesen Donald Trumpé a főszerep, aki látványosan és nyíltan kampányol a saját elismeréséért. Az amerikai elnök saját béketeremtő szerepére hivatkozva folyamatosan hangoztatja (legutóbb az ENSZ-közgyűlésben mondott beszédében is hangsúlyozta), hogy neki jár az elismerés. A norvég Nobel-bizottságot és a díj történetét ismerő szakértők azonban úgy látják, hogy Trump esélyei minimálisak. Nemcsak azért, mert a testület hagyományosan elutasítja a külső nyomásgyakorlást és a kampányszerű önreklámot, hanem mert szerintük Trump jelenlegi külpolitikai lépései és retorikája aligha illeszkedik a díj szellemiségéhez.
A Reuters értékelése szerint bár a Nobel-békedíj történetében előfordultak meglepő, sőt vitatott döntések – elég csak Kissinger vagy Arafat kitüntetésére gondolni –, az elismerés odaítélése mögött mindig ott állt – az adott személyhez köthető – valamilyen konkrét békefolyamat, egy tárgyalásos és konszenzusos siker, vagy legalábbis egy kísérlet a konfliktusok csillapítására. Ez Trump esetében egyébként megállná a helyét (az örmény–azeri ellentét elsimítása vagy az Ábrahám-egyezmények tető alá hozása az első elnöki ciklusa alatt mindenképpen jelentős mérföldkövek a külpolitikájában), a szakértők szerint azonban a jelenlegi politikáját minden békepárti szólam ellenére inkább a feszültséggerjesztés, semmint a konfliktusmegoldás jellemzi.
Kemény beszéd
Az elnöki politika egyik érzékeny és hatalmas vitákat kiváltó pontja az Izrael melletti egyoldalú és feltétlen kiállás, de sokan kritizálják a NATO-tagállamokkal szembeni kemény követelései és ultimátumai miatt is, nem beszélve a Putyinhoz való közeledésről. Bár önmagában minden kritikát meg lehet fordítani, és éppen a békefolyamatok iránti elkötelezettség tanújelének tekinteni, a Nobel-békedíj szakértői szerint ezek a mozzanatok távol esnek az elismerés odaítélésének hagyományos logikájától. Trump politikai stílusa ráadásul kifejezetten polarizáló: kritikusai szerint a megosztottság, amely az amerikai belpolitikát behálózza, nemzetközi szinten is nehezen illeszthető ahhoz a teljesítményhez, amit a Nobel-bizottság elvárna.
A díj odaítélése kapcsán Trump legellentmondásosabb cselekedete azonban az a valóban látványos és nyílt lobbitevékenység, amelyet a saját érdekében folytat. Bár az Egyesült Államokban megszokott, hogy valaki kampányol a saját sikerei elismeréséért, a Nobel-bizottság szemében ez inkább kontraproduktívvá válhat – a testület ugyanis tudatosan igyekszik függetleníteni magát minden politikai vagy propagandisztikus nyomástól.
Elemzők szerint a díjat az idén valószínűsíthetően egy szervezet kapja, nem pedig egyetlen személy. Pedig a szóba jöhető nevek listáján egészen meghökkentő nevek is helyet kaptak. Trump mellett sokat emlegetik várományosként Julija Navalnaját, Zelenszkij ukrán elnököt, az újabban Izrael-ellenes akcióiról híres Greta Thunberget, sőt még Elon Muskot is. Ennek ellenére a bizottság jelöltjei közül nagyobb eséllyel emelkedhetnek ki például a nemzetközi humanitárius szervezetek, amelyek finanszírozási gondjaik ellenére is alapvető segítséget nyújtanak konfliktusövezetekben. Erős jelöltek lehetnek az újságírói szervezetek is, különösen abban az évben, amikor példátlanul sok tudósító vesztette életét háborús térségekben. Ugyancsak szóba kerülhetnek a békeszervezetek, amelyek a háttérben dolgozva próbálják előmozdítani a tűzszünetet és a humanitárius hozzáférést a válságövezetekben. És még az is elképzelhető, hogy a díjat az idén 80 éves ENSZ kapja majd – éles kontrasztként Trump véleményével a multilaterális diplomáciáról.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MI
