Alkotmányos válság jelei mutatkoznak a boszniai Szerb Köztársaságban, Davor Pranjić alelnök ugyanis aláírt egy fontos rendeletet, miszerint az elnöki jogköröket ő, nem pedig Milorad Dodik gyakorolja, akit a bíróság jogerős ítélete alapján megfosztottak az elnöki mandátumától. A kommunikáció tekintetében semmi nem változott: Dodik nyilvánosan nem jelentette be, és semmilyen cselekedete nem utal arra, hogy lemondott volna.
Milorad Dodik lemondásának egy hivatalos rendeleten kívül semmi más nyoma nincs. Sem az X-oldalán, sem pedig a hivatalos elnöki honlapon nincs arra utaló információ, hogy távozott volna. Sőt, nyilatkozatai, illetve X-posztjai szerint továbbra is elnöki hatásköröket gyakorol.
A „hivatalos lemondás”
Egy szeptember 15-ei, nem túl lényegesnek tűnő jogszabály-módosítás jelent meg a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében. A furcsa azonban az volt, hogy nem Milorad Dodik, hanem Davor Pranjić írta alá ezt, aki a Horvát Demokratikus Unió (HDZ) képviselője, mivel néhány nappal a rendelet aláírása előtt Dragan Čović, a Bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Unió vezetője kijelentette:
Tudjuk, hogy jelenleg nincs elnöke a boszniai Szerb Köztársaságnak, és ezt a pozíciót be kell tölteni”.
Szerinte
a hatáskörök átadása a következő napokban lesz, hiszen valakinek át kell vennie az új elnök megválasztásával járó ügyek intézését”.
Hogyan értelmezhető ez az alkotmányos válság?
A boszniai Szerb Köztársaságban kialakult helyzet nem pusztán adminisztratív vagy közigazgatási kérdés, hanem egy komoly alkotmányos és politikai válság jele. Davor Pranjić aláírása úgy, hogy nincs semmiféle egészségügyi vagy hasonló indoka annak, hogy miért az alelnök szentesíti a rendeletet, a politikai válság egyik jele. A boszniai Szerb Köztársaságban kialakult helyzet nem pusztán adminisztratív vagy közigazgatási ügy, hanem egy komoly alkotmányos és politikai válság jele, amelyet jól mutat az is, hogy Davor Pranjić egészségügyi vagy hasonló indokolás nélkül írta alá a rendeletet az elnök helyett.
Ez egyrészt azt sugallja, hogy a boszniai horvát politikai elit – az élén Dragan Čovićtyal – tudatosan próbálja elmozdítani Dodikot és a saját befolyását erősíteni, maz az országrész intézményeiben. Másrészt arra utal, hogy a boszniai államszerkezet egyik legstabilabbnak hitt szereplője, Dodik egyre kevésbé ura a helyzetnek – hiába mutatja ezt a kommunikációjában.
Láthatóan továbbra is gyakorolja az elnöki hatásköreit, ami de facto hatalmi kettősséghez vezet. Egyfelől létezik egy hivatalos, formálisan jogszerűnek tűnő folyamat, az elnöki jogkörök fokozatos átruházása, másfelől pedig a valóság, amelyben Dodik még mindig „erős emberként” tűnik fel. Ez a kettősség veszélyezteti az intézményes működést: jogszabályok érvényessége, kinevezések, döntések legitimitása kérdőjeleződhet meg.
A helyzetnek komoly regionális dimenziói is vannak. Ha ugyanis Dodik gyengül, belső versengés és feszültség lehet az országrészben, és a külső szereplők befolyása növekedhet a térségben, például a bosnyákoké, a nemzetközi főképviselőé vagy Aleksandar Vučić szerb elnöké. Az utóbbival Dodik a Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság Együttműködési Tanácsának ülésén találkozott is. Viszont nem szabad alábecsülni Dodikot: a kommunikációs térben, valamint az orosz és szerb kapcsolatrendszere révén még mindig képes lehet megbénítani az őt háttérbe szorító politikai törekvéseket.
Összességében az ország komoly alkotmányos válságba került, és nem tudni, hogy ki a hivatalos elnök. A következő hetekben az dől majd el, hogy Dodik képes lesz-e újra megszilárdítani a pozícióját, vagy egy teljesen újfajta berendezkedésre készülhetnek ebben a jelenleg nem túl stabil országrészben.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Milorad Dodik X- oldala
