Az NKFI Hivatal és a PMSZ közös konferenciája, amelynek az impozáns rendezvényhelyszín, a Create26 adott otthont, szerves része volt a Budapesten szeptember 10. és 19. között megrendezett, nagyszabású Hungarian Innovation Week programsorozatnak. Az esemény, amely csaknem 100 érdeklődőt vonzott, az NKFI Hivatal 10. évfordulóját ünneplő konferenciasorozat harmadik állomása volt, és a hazai startupok, valamint az innovatív kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozási lehetőségeit, a kormányzati támogatások változásait, a kockázati tőke trendjeit, a vállalati innovációs attitűdöket és a tehetséggondozás hiányából adódó kihívásokat vette górcső alá az ágazat neves döntéshozóinak és szakértőinek részvételével. 
 

Kormányzati finanszírozási stratégia és célcsoportok 

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára nyitóbeszédében ismertette a kormányzati finanszírozási stratégia legújabb változásait. Három célcsoportot emelt ki, amelyekre az államnak és az innovációt finanszírozó magántőkének is oda kell figyelnie: 

• nemzetközi piacra igyekvő, erős hazai középvállalkozások,  

• digitalizációra és folyamatfejlesztésre fókuszáló mikro- és kisvállalkozások, amelyek a meglévő folyamataik, termékeik, szolgáltatásaik hatékonyságának növelése miatt innoválnak,  

• technológiai és egészségügyi ágazatokban tevékeny startupok, amelyek legfeljebb néhány éves működési múlttal büszkélkedhetnek, de céljuk a gyors nemzetközi növekedés. 

A GINOP Plusz program keretében a közelmúltban 182 milliárd forint vált elérhetővé digitalizációra és innovációra, 2025 végéig pedig további 100 milliárd forint kihelyezése várható. Ez a finanszírozás a kockázatitőke-piaci forrásokon és kutatói pályázatokon felül értendő. Bódis László hangsúlyozta, hogy  

a kormány célja a startupok és kkv-k támogatása a globális versenyképesség növelése érdekében, különös tekintettel a deep tech és élettudományi területekre. 

A kockázati tőke trendjei és finanszírozási hiányosságok 

Tánczos Péter, az Euroventures ügyvezető partnere, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnökségi tagja a kockázati tőke piacának aktuális trendjeit elemezte. A nyugat-európai trendekkel összevetve kiemelte 

a Hiventures 2019–2022 közötti, korai és magvető fázisra fókuszáló finanszírozási boomját, amely jelentősen fellendítette a hazai kis és korai szakaszú befektetések számát és volumenét,  

ám ennek mára sajnos nincs jelentős hatása. Nagy összegű állami források állnak rendelkezésre ma is, de ezeken belül még mindig túlzott a közvetlen állami szerepvállalás. Bár nő a társfinanszírozási konstrukciók száma, még hiányzik az ügyenkénti társbefektetői konstrukció.  

Idén új, állami eredetű tőkeprogramok indulnak, részben a Hiventures égisze alatt, amely 18 milliárd forintos kerettel két alapon keresztül támogatja az innovatív cégeket. 

Tánczos szerint a finanszírozási piacon hiány mutatkozik a 100–200 ezer euró alatti, illetve a 700 ezer–1,5 millió euró közötti sávokban. Ezek a finanszírozási nagyságrendek alapvető fontosságúak a startupok elindulásához és nemzetközi piacra lépéséhez, ám 

 a jelenlegi tőkealapok számára gyakran túl kicsik, az üzleti angyalok számára pedig túl nagyok, így nem elég vonzók. 

A 10–15 millió euró feletti tőkeigényű scaleupok esetében pedig a magyar cégek már gyakran külföldi befektetőkhöz fordulnak, mivel a régiós kockázati tőkések mozgástere a magas hozamelvárások miatt korlátozott. Tánczos hangsúlyozta az állami ösztönzők fontosságát, amelyek nélkül a magánbefektetők számára továbbra is túlzott kockázatot jelent a korai fázisú startupok tőkefinanszírozása. 
 

Vállalati innovációs attitűdök 

Dobos Balázs, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. innovációs üzletágának vezetője kutatási eredményeik alapján rámutatott, hogy 

a magyar vállalatok csupán 30 százaléka tartja fontosnak a termék- vagy szolgáltatásfejlesztést, miközben 60-70 százalékuk törekszik új piacok meghódítására, érdemi innováció nélkül.  

Ezt az ellentmondást fel kell oldani, hiszen a modern piacokon az innováció elengedhetetlen a térnyeréshez.  

Ebben a szemléletformálásban nagy szerep hárul a hazai innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplőjére. Az ismertetett kutatás szerint a hazai cégek döntően továbbra is saját forrást használnak a fejlesztéseikhez (64 százalék), 12 százalék állami támogatásokra pályázik, 3,7 százalék banki hitelt vesz igénybe és csupán 1,8 százalék fontolgat tőkefinanszírozást. A pénzügyi tudatosság növelése kapcsán ugyanakkor már láthatók olyan kezdeményezések akár szakpolitikai, akár kamarai részről, amelyek érdemben segíthetik a hazai vállalkozásokat abban, hogy komplexebb finanszírozási megoldásokban gondolkodjanak. 

Állami és piaci alapú tőkebefektetések

Dénes Gábor, az MFB Invest Zrt. elnök-vezérigazgatója az állami hátterű, de piaci alapú tőkebefektetésekről beszélt. Elmondta, hogy az MFB Invest 2800 milliárd forintot kezel 55 alapon keresztül, amelynek a 80 százalékát már sikerült kihelyezni. A szervezet 20 új alap létrehozásán dolgozik, szoros együttműködésben a szakmai szereplőkkel. A Lakhatási Tőkeprogram 300 milliárd forinttal támogatja az építőipar fellendítését és a lakhatási helyzet javítását. Dénes szerint  

a magyar piac méretéből adódóan évente 80-100 innovatív kisvállalkozás alkalmas kisebb tőkebefektetésekre, míg a nagyobb, 1-2 millió eurós invesztíciók csupán 10-20 céget érintenek. 

Startup-finanszírozás és kutatói utánpótlás 

A konferencia kerekasztal-beszélgetését Csíki László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) startupigazgatója moderálta, a résztvevője Hradszki László (a Hiventures Zrt. vezérigazgatója), Eszter Elemér (az Impact Ventures társalapítója), Berényi Benjamin (a PastPay társalapítója) és Lengyel László, az NKFI Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese volt. Csíki szerint Magyarország kockázatitőke-piaci helyzetéből fakadóan nem reális jövőkép a startupok unikornis fázisig történő (1 milliárd dollár feletti tőzsdei értékű cégek) finanszírozása, a kelet-közép-európai régió tőkealap-kezelői tőkegyűjtés szempontjából messze alulreprezentált. Ugyanis már hosszú évek óta  

a teljes európai tőkegyűjtés mindössze 1,4-1,6 százalékát képesek összegyűjteni a régióban működő alapkezelők.  

Ennek is a jelentős részét (60-70 százalékát) a kivásárlási profillal rendelkező tőkealapoknak sikerül begyűjteni, vagyis a korai fázisú kockázatitőke-finanszírozás mértéke rendkívül alacsony. Így az állami szerepvállalás a korai fázisú innovatív cégek finanszírozásban elengedhetetlen. 

Hradszki László röviden bemutatta a Hiventures új, ez év végéig érkező 18 milliárd forintos tőkeprogramját, amely két alapon keresztül működik:  

egy budapesti fókuszú és egy a fejlettebb régiókra létrehozott alap.  

Mindkettő preferálni fogja a deeptech, a medtech és az MI-startupokat. A program az EU de minimis szabályai alapján legfeljebb 300 ezer eurós ügyletértékkel működik.  

Eszter Elemér az Európai Befektetési Alap (EIF) piacorientált működését méltatta, amely az „alapok alapja” modelljével példaértékű a régióban, bár a magas hozamelvárások miatt a közép-európai piac kevésbé vonzó a nagy alapok számára.  

Berényi Benjamin a PastPay példáján keresztül érzékeltette, hogy az állami támogatások és a Hiventures tőkeprogramjai milyen fontos szerepet töltenek be egy induló vállalkozás életében. Ezek ugyanis lényegi szerepet játszottak cége túlélésében, ugyanakkor a velük járó bürokratikus és adminisztratív terhek számottevően megnehezítették a vállalat növekedési folyamatait. 

Lengyel László a tehetséggondozás és az utánpótlás lehetőségeit emelte ki, hangsúlyozva, hogy a felsőoktatás és a kutatói szféra fejlesztése fontos a minőségi szakembergárda biztosításához. Berényi is megerősítette, hogy a multinacionális cégek magas fizetésekkel csábítják a tehetségeket, míg a startupok számára nehéz agilis, nemzetközi szintű tudással felvértezett kollégákat találni. 
Hradszki László pedig hangsúlyozta egy aktív és széles angyalbefektető közösség fontosságát.  

Észtország példáját hozta fel, ahol a lakosság csekély száma (1,37 millió fő) ellenére az aktív angyalok nagyságrendekkel többen vannak, mint nálunk. 

A vita konklúziója szerint a magyar tudásbázis erős, de évtizedes munka  
szükséges egy robusztus innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez, aminek elengedhetetlen feltétele a tudatos pénzügyi tervezés, az okos támogatáspolitika és a tehetséggondozás összehangolása.  
Az eszmecsere rávilágított arra, hogy a magyar innovációs ökoszisztéma erős tudásbázisra épít, de számos kihívással néz szembe, köztük a finanszírozási résekkel, a vállalati innovációs attitűdök hiányosságaival és a szakember-utánpótlás szűkösségével. Az állami szerepvállalás, a kockázatitőke-programok és a korai fázisú innovációs eredmények hatékony tőkepiaci becsatornázása kulcsfontosságú hazánk globális versenyképességének növeléséhez.  

Fotók: NKFI Hivatal, PMSZ

Kapcsolódó: