A mai moldovai parlamenti választáson ütközik meg a Nyugat és Oroszország: a Maia Sandu elnök nyugati orientációját támogató Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) a Moszkva-barát Hazafias Blokk ellen küzd a parlamenti többségért, miközben Oroszország dezinformációval, szavazatvásárlással és erőszakos tüntetések kiprovokálásával próbálja befolyásolni a 2,3 milliós ország EU-s jövőjét. Az eredmények jóval túlmutatnak Moldova határain.
Vasárnap parlamenti választásokra kerül sor Moldovában, aminek az lesz a tétje, hogy a parlamentben megtartja-e többségét a nyugati irányvonal, amely támogatja az elnök, Maia Sandu intézkedéseit, vagy inkább az oroszok felé forduló politikai erők kerülnek többségbe. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy szeptember 28-án a Nyugat és Moszkva összecsapását figyelhetjük majd: a mindössze 2,3 milliós lakosú, Ukrajna és Románia közé ékelődő 33 843 km² területű (ebből mintegy 3000 km² Transznisztria 1500 orosz katonával), tengeri kijárat nélküli ország voksolása önmagán túlmutató jelentőségű lesz.
A nyugatos Moldova
Jelen állás szerint Moldova Európai Unióhoz való csatlakozása 2030-ig lehet esedékes. Az, hogy megindulhattak a csatlakozási tárgyalások, nagyban köszönhető annak, hogy 2020-ban, szakítva a korábbi Moszkva-barát kormányzással, a nyugatos Maia Sandu nyerte az elnökválasztást. 2021-ben pedig pártja, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) magabiztos többséget szerzett a parlamenti választásokon.
Ez a két győzelem egyértelműen nyugati irányba fordította Moldovát. Ennek egyik első, kívülről is jól látható jele volt, hogy 2022 márciusában az ország benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba, majd 3 hónappal később meg is kapta a tagjelölti státuszt.
A következő év decemberében pedig az Európai Tanács révén döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről is, ez tavaly júniusban meg is történt.
Így tehát ha most vasárnap a Moszkva-barát erők visszaszerzik a kontrollt a törvényhozás felett, Sandunak nehezített pályán kell bevezetni Kisinyovot az Európai Unióba.
Megmondhatatlan eredmény
A választások előtt a moldovai pártrendszer abból a szempontból leegyszerűsödött, hogy a kisebb pártok pártszövetségekbe tömörültek a PAS ellen. E formáció mellett létrejött a Hazafias Blokk nevű pártszövetség, amely több oroszbarát pártot tömörít Igor Dodon vezetésével, akiről azt érdemes tudni, hogy ő volt Moldova elnöke Sandu előtt, és kifejezetten jó kapcsolatokat ápol Moszkvával.
De nem tömörült minden oroszbarát erő egy szövetségbe: a szintén az oroszokkal jó kapcsolatokat ápoló Alternatíva Blokk önállóan indul, ahogy a PAS mellett a másik bejutásra esélyes nyugatos erő, a Mi Pártunk is.
A felmérések ezt a négy pártot tartják esélyesnek a parlamentbe való bejutásra, viszont a végeredmény megmondhatatlan: nemcsak azért, mert a moldovai közvélemény-kutatások a románokhoz hasonlóan nemzetközi összevetésben is igen pontatlanok, hanem azért is, mert van olyan felmérés is, amely a Hazafias Blokk vezetését mérte, sőt olyan is, amely szerint a PAS stabilan vezet.
Moldova elnöke, Maia Sandu az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel (Forrás: Wikimedia Commons)
Azért fontos, hogy melyik párt fut be első helyen, mert az elnök szokás szerint annak az erőnek a vezetőjét kéri fel kormányalakításra. Ez abban az esetben lesz egyszerű, ha hasonló helyzet áll elő, mint 2021-ben, azaz egy politikai erő önmagában stabil többséget szerez. Minden egyéb esetben bonyolódik a helyzet.
A PAS vélhetően a Mi Pártunkat, a Hazafias Blokk pedig az Alternatíva Blokkot választaná koalíciós partnernek.
Ennek azonban két előfeltétele van: egyrészt, hogy a Mi Pártunk és az Alternatíva Blokk is megugorja a bejutási küszöböt (jelenleg mindkét formációt 7-8 százalék környékére mérik), másrészt, hogy ezen konstellációk valamelyike parlamenti többséget szerez. Értelemszerűen, ha együttműködésre lenne szükség, Sandu elsősorban egy nyugatos PAS–Mi Pártunk-koalícióban lenne érdekelt. A helyzet akkor kezdene érdekessé válni, ha a Hazafias Blokk önmagában vagy az Alternatíva Blokkal együtt érne el többséget, ugyanis akkor az elnök vélhetően kénytelen lenne Igor Dodont felkérni kormányalakításra.
Igor Dodon, a Hazafias Blokk vezetője, Vlagyimir Putyinnal (Forrás: Wikimedia Commons)
Ha az utóbbi forgatókönyv valósul meg, akkor a félelnöki rendszerekhez hasonló kohabitáció (cohabitation) alakulna ki: eltérő pártszínezetű elnöki és törvényhozó hatalom. Moldovában ráadásul a két oldal ideológiai és gyakorlati politikai értelemben is igen távol áll egymástól, így ez nem tűnik működőképes modellnek.
Orosz beavatkozás?
Több nyugati médium arról számolt be, hogy a tavalyi elnökválasztáshoz hasonlóan, ahol a diaszpóra szavazatai billentették Sandu javára a versenyt, most vasárnap is erőteljes orosz beavatkozással számolnak. A Bloomberg egyenesen azt állítja, hogy Moszkva egy tervet dolgozott ki arra, hogy az oroszbarát pártok miként érjenek el többséget a moldovai parlamentben.
A tavaly őszi elnökválasztáson, amellyel egy időben népszavazást is tartottak az EU-csatlakozásról (hogy a PAS mobilizálja a szavazóit), bebizonyosodott, hogy Ilan Șor Moszkvába emigrált moldovai oligarcha mintegy 130 ezer választónak fizetett, hogy Sandu és az EU-csatlakozás ellen szavazzon, míg most augusztusban 3000 dollárt ígért mindenkinek, aki csatlakozik a kormányellenes tüntetésekhez.
Egy a Bloomberg által hivatkozott orosz stratégia külföldön élő moldovaiakat toborozna, hogy vegyenek részt a szavazáson az oroszpárti erők mellett, emellett erőszakos tiltakozásokat provokálna ki és kiterjedt dezinformációs kampányt folytatna az online térben.
A stratégiának ez a három pillére azt a célt szolgálja, hogy az oroszpárti erők szerezzék meg az irányítást a parlamentben, majd a kormányozhatatlanságot kihasználva Sandut elmozdítsák az elnöki székből.
Ez a három pillér már jelen volt az őszi elnökválasztáson is:
- Ha a diszapóra szavazatait nézzük, ezek billentették át a népszavazást az igenek javára. Moldovában mintegy 2,4 millióan élnek, rajtuk kívül külföldön nagyjából 1 millió választópolgárral számolhatunk, főként az Európai Unió területén, valamint Oroszországban. Moszkva a múltból levonta a tanulságokat, ezért, ahogy említettük is, kifejezetten erős beavatkozásra, dezinformációs kampányra kerülhet sor a diaszpóra körében.
- Az erőszakos tüntetések kiprovokálásához Moszkva fiatal férfiakat vetheti be (sportklubok, bűnözői csoportok tagjainak felhasználásával), hogy azok a voksolás napján, majd ha az eredmény indokolja, akkor azt követően szervezzenek megmozdulásokat. Ha a PAS-féle irányvonal kisebbségbe kerülne most vasárnap, akkor vélhetően Maia Sandu lemondását követleve szerveznének megmozdulásokat, ha az oroszpárti erők veszítenek, akkor választási csalást emlegetnének.
- A moldovai kormány megerősítette, hogy moszkvai támogatással számos hamis híroldalt hoztak létre, hogy platformot kínáljanak az elsősorban a diaszpóra körében terjesztendő dezinformációnak. A rendőrség csak augusztusban a hírek szerint 44 TikTok-csatornát blokkolt.
Arról, hogy egy ilyen jól felépített dezinformációs kampány miként zajlik a gyakorlatban, a BBC oknyomozó riportja számolt be, és egy beépített riporter segítségével felderítettek egy orosz hálózatot. Ő linken keresztül csatlakozott ahhoz a Telegram-csatornához, ahol ennek a hálózatnak a tevékenységét koordinálják. Először részt vett egy olyan online szemináriumon, amelyen ügynököket készítettek fel.
A riporter csak ez után kerülhetett kapcsolatba egy bizonyos Alina Juc hálózati koordinátorral, aki az orosz szakadár régióban, a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságban él, és az elmúlt években többször járt Oroszországban.
A riporter havonta 3000 lejt (kb. 60 ezer forint) kapott volna, ha videókat és posztokat készít a TikTokra, illetve a Facebookra, ezt az összeget pedig az orosz védelmi minisztérium hivatalos bankján, a Promszvjazbankon keresztül kapta volna meg, amely nyugati szankciók hatálya alatt áll.
A BBC riporterét ezt követően megtanították arra, hogyan tud mesterséges intelligencia segítségével videókat készíteni, majd feladatokat is kapott álhírek gyártására (választási eredmények elcsalása, Sandu gyerekkereskedelmet folytat stb.).
A Telegramon keresztül más hálózatokat is megpróbáltak felderíteni, aminek az eredménye megdöbbentő: mintegy 90 TikTok-fiók, január óta több ezer videó, 23 millió megtekintés és 860 ezer lájk. A BBC bevont az eredmények kiértékelésébe egy erre szakosodott amerikai kutatólaboratóriumot, és e szerint kizárólag a TikTokon 2,2 millió lájkról és 55 millió megtekintésről van szó.
Orosz békefenntartók Transznisztriában (Forrás: Wikimedia Commons)
A beépült riporter feladatot kapott illegális felmérések készítésére is, óránként mintegy 200 lejért (kb. 4000 forint). Ezt megelőzően megtanították arra, hogy a kérdéseknél miként tudja a válaszadókat befolyásolni, ahogy arra is megkérték, hogy titokban rögzítse a beszélgetéseket, hogy a PAS győzelme esetén felhasználhassák azt.
Minderre a kampányra Maia Sandu figyelmeztetett ezen a héten: felhívta a figyelmet a szavazatvásárlásra a Dnyeszter folyó mindkét partján és külföldön is.
Nem véletlen, hogy a héten a moldovai rendőrség razziát tartott, amely során 100 gyanúsítottból 74-et letartóztattak. Az őrizetbe vettekket azzal vádolják, hogy nyugtalanságot akartak kelteni a választások napján. A rendőrség szerint a gyanúsítottak Szerbiában kaptak kiképzést az orosz titkosszolgálat közreműködésével, ahol elsajátíthatták a fegyverek használatát és az erőszakos megmozdulások kiprovokálását.
A Watchdog Moldova nevű think tank eddig 910 olyan felhasználót azonosított, akinek a célja az orosz propaganda terjesztése a lakosság körében.
Mindezek nem épp biztató képet vetítenek előre a mai választásra: az orosz mellett vélhetően a nyugati beavatkozás is legalább olyan intenzíven megjelenik majd, így nem túlzás azt állítani, hogy a Nyugat és Moszkva vasárnap Moldovában ütközik meg.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
