Vezető német védelmi startupok lépnek stratégiai partnerségre, hogy fejlesszék a mesterségesintelligencia-alapú hadviselést. Nem szeretnének függeni az amerikai alkatrészektől és finanszírozástól, és a fegyvereiket élesben tesztelik az ukrajnai háborúban.  

Németország két vezető védelmi startupja kötött stratégiai partnerséget. Állításuk szerint egy mesterségesintelligencia-alapú felderítő és reagáló hálózat fejlesztése lehetővé teszi a fegyveres erők számára, hogy „gyorsabban, pontosabban és hatékonyabban cselekedjenek harci helyzetekben, és nagyobb távolságokon működjenek”.  

Mind a Helsing, mind az Arx Robotics állítja, hogy fegyvereik szándékosan „európai tervezésűek” lesznek. Az előbbi a valaha volt legdrágább német startup, amelynek a jelenlegi értéke tizenkétmilliárd euró, míg az Arx Roboticsot a startupok egyik felemelkedő csillagaként tekintik.

A hagyományos védelmi vállalatokhoz, mint például a Rheinmetallhoz képest, amelyeknek jellemzően szoros transzatlanti üzleti kapcsolataik vannak, az új startup az Egyesült Államoktól függetlenül európai, sőt egyes esetekben tisztán német fegyvereket gyártana.  

Helyi és szuverén gyártás 

A Helsing különösen az Ukrajnának gyártott kamikazedrónokról vált ismertté, és tárgyalásokat folytat fegyverrendszerek szállításáról a NATO keleti szárnyán található „drónfalhoz”.  

A Helsingnek köztudottan rendkívül jók a kapcsolatai, a társalapító, Gundbert Scherf a korábbi munkaadójától, a McKinsey-től került a német védelmi minisztériumhoz, ahol 2014 és 2016 között különleges képviselőként dolgozott a fegyverbeszerzés területén. A cég HX–2 drónjai külső irányítás nélkül képesek akár 100 kilométeres célpontokat is elérni, ami ellenállóbbá teszi őket a zavaró manőverekkel szemben. A Helsing mesterséges intelligenciát (MI) is fejleszt tankokhoz, vadászgépekhez és tengeralattjárókhoz, emellett szerződése van az Eurofighter repülőgépek elektronikus hadviselésre alkalmas technológiájának felszerelésére a svéd Saab céggel együttműködve. Jelenleg pedig bővíti a tevékenységét az Egyesült Királyságban, ahol autonóm vízi járműveket gyárt tengeri megfigyelésre és egyéb felhasználásra. 

A Helsing az úgynevezett „rugalmassági (reziliencia-) üzemek” létrehozására is összpontosít, amelyek olyan nagy hatékonyságú gyártólétesítmények, amelyek lehetővé teszik a nemzetállamok számára a helyben történő és önálló gyártást. 

Európában Európáért 

A szintén 2021-ben alapított Arx Robotics osztja a Helsing azon törekvését, hogy olyan autonóm gyártást folytasson, amely a nem európai alkatrész-beszállítóktól függetlenül képes működni. Gondosan ügyelnek arra, hogy kizárólag európai befektetőke vonzzanak, és elkötelezettek amellett is, hogy a startup ellátási lánca európai legyen. A cég minitankokat gyárt, egy alig 400 kilós, Gereon nevű pilóta nélküli földi járművet, amit elsősorban a „halálfolyosókra” szánnak, a két hadsereg közötti frontvonal mentén. Az ilyen zónákban a katonáknak kevés az esélyük a túlélésre, főleg a drónok egyre intenzívebb bevetése miatt. A techstartup, amely már több európai fegyveres erőnek is beszállított, a Helsinghez hasonlóan az egyéb termelési helyszínei mellett az Egyesült Királyságban is aktívvá vált.  

Az Arx Robotics fő hangsúlya azonban a szoftverfejlesztés. A vállalat legismertebb terméke a Mithra operációs rendszer, amivel minden meglévő járművet és fegyverrendszert autonóm, hálózatba kapcsolt és intelligens rendszerré alakíthatnak át a mesterséges intelligencia integrálásával. A cég társalapítója, Mac Wietfeld elmondta, hogy a küldetése Európa katonai-ipari gerincének, ezáltal a védelmi képességeinek a megerősítése –

Európában Európáért. 

Európai formatervezés 

A múlt héten a Helsing és az Arx Robotics bejelentette a két cég stratégiai partnerségét. A céljuk egy mesterségesintelligencia-alapú felderítő és reagáló hálózat fejlesztése az európai védelem számára. Pontosabban a korábban erősen széttagolt és analóg szárazföldi eszközök digitalizálása, hálózatba kapcsolása és mesterséges intelligenciával való felszerelése. Ez lehetővé teszi a harci helyzetekben lévő fegyveres erők számára, hogy gyorsabban, pontosabban, hatékonyabban, valamint nagyobb távolságokon cselekedjenek.  

Ez a partnerség kifejezetten „európai hatókörű”, az ukrajnai együttműködés mellett kiterjed közös projektekre is például az Egyesült Királyságban és Németországban.  

Gyorstesztelés élesben 

A Helsing és az Arx Robotics nemcsak az ukrán fegyveres erőket látja el lőszerrel, hanem Ukrajnában is gyártanak, és a lőszer-előállítást össze tudják hangolni a frontvonalon harcoló egységek igényeivel. A Gereon minitank esetében például arról számoltak be, hogy egy korábbi modelljük kezdetben kudarcot vallott az ukrajnai gyakorlati tesztelés során. Jelenleg frontvonalbeli tapasztalatot szerzett emberekkel dolgoznak együtt, akik a fronton szervizelik a felszerelést és együttműködnek a fegyveres erőkkel.  

Az ukrán fegyveriparral lévő partnerségnek köszönhetően a Gereont két ottani fegyvergyártó céggel együtt fejlesztették ki. Mac Wietfeld szerint,

„ha csak Európában fejlesztesz, az évtizedekbe telhet, és előfordulhat, hogy egy olyan rendszered lesz, amely nem alkalmas harctéri körülmények között”.  

A Helsing és az Arx Robotics kiváló példája az új német védelmi startupoknak, amelyek az európai vagy német értékláncokra összpontosítanak, amerikai komponensek nélkül. Bár ez jól hangzik, a finanszírozás szempontjából még nem működik, mivel a fegyvergyárak továbbra is az amerikai tőkétől függenek. Ám mivel a termékeiket gyorsan tesztelik Ukrajnában háborús körülmények között, így jelentős előnyre tehetnek szert a versenytársaikkal szemben. 

Kapcsolódó: