Úgy tűnik, Kína egyre bátrabban hagyja figyelmen kívül az oroszok ellen bevezetett szankciókat – igaz, eddig se nagyon törődött vele, de legalább korábban diszkréten csinálta. Szeptemberben egy orosz LNG-hajót fogadott a sarkkörről, majd egy kínai kötött ki a Krímben.

Kína nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati büntetőintézkedésekhez, de korábban óvatos volt, és nem vásárolt szankcionált LNG-t, illetve nem látogatott meg krími kikötőket a másodlagos szankcióktól tartva. Vélhetően a tavaszi vámcsata tudatosította számára a saját erejét, hiszen lényegében az USA visszavonulni kényszerült, így Peking egyre aktívabban megsérti a nyugati korlátozásokat.

Oroszország először talál vevőt a szankcionált LNG-re

Az orosz Arctic LNG 2 projektből származó gázt több mint másfél évig sehol sem tudták eladni, mivel 2023 novemberében az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az akkor még üzembe sem helyezett orosz LNG-üzem ellen. A projektben részt vevő külföldi partnerek (pl. a francia TotalEnergies, a kínai CNPC, CNOOC, a japán Arctic) sem merték átvenni a szankcionált gázt. A Novatek például kénytelen volt úszó tárolókban (Murmanszk, Kamcsatka) elhelyezni az LNG-t, ami jelentős veszteséggel járt.

Viszont Kína álláspontja megváltozott – idén leállította az LNG-importot az USA-ból, amely a világ legnagyobb LNG-exportőre. Persze a kieső gázt pótolni kell, így alternatív forrásokat keresett, és erre kiváló az Arctic LNG 2, ahol júniusban elindította az üzem második szakaszát. Mindegyik vonal évente 6,6 millió tonna LNG-t, azaz összesen 13,2 millió tonnát képes szállítani.

Az Arctic LNG 2 egy sarkvidéki projekt, a szállításhoz jégtörő képességű tartályhajókra is szükség van. Vélhetően a többi orosz LNG-terminállal ellentétben, amelyet egyelőre nem szankcionáltak, a sarkvidéki projektet azért sújtotta az USA, mivel nem szeretné, ha Oroszország túlzottan előreszaladna a sarkvidék kincseinek kitermelésében.

Úgy tűnik, a másodlagos szankciók fenyegetését Kína esetében felülírta az orosz lapok által becsült 25-30 százalékos árkedvezmény. Mindenesetre egy külön terminált jelöltek ki (Tiesan, Pejhaj kikötője), amely ezentúl az orosz LNG fogadására specializálódik. Ez hasonlóan minimalizálhatja az „árnyékflották” működéséhez kötődő szankciók kockázatát az olajpiacon.

Persze az áron kívül Kína döntésében az is szerepet játszik, hogy egyre megbízhatatlanabb partnerként tekint az Egyesült Államokra, amely bármikor leállíthatja az LNG-szállítást, sőt a közel-keleti és az ausztrál LNG-szállítások is amerikai befolyás alatt állnak.

Az Arctic LNG 2 exportja ugyan korlátozott a jégviszonyok és hajókapacitás miatt, de a kínai terminál kapacitása (évi 6 millió tonna) az oroszok számára egyelőre elegendő. A projekt jövője a Zvjezda hajógyárban épülő új jégtörő hajóktól is függ.

Mit keresnek a kínai hajók a krími kikötőkben?

A Financial Times (FT) járt utána, hogy a panamai zászló alatt lajstromozott Heng Yang 9 kínai konténerhajó szeptember első felében többször is megállt Szevasztopol kikötőjében. Ez az első alkalom 2014 óta, hogy egy nagy külföldi hajó horgonyozzon le itt, hiszen ezt a több mint egy évtizeddel ezelőtti szankciók miatt bezárták.

Az FT szerint a 140 méter hosszú Heng Yang 9 szeptember 2-án indult el Isztambulból, majd 6-án Novorosszijszkban észlelték. Ezt követően Kavkaz kikötője felé vette volna az irányt, de eltűnt a radarokról, végül szeptember 14-én műholdfelvételeken észlelték Szevasztopolban.

Természetesen Ukrajna részéről egyből világossá tették, hogy „az ilyen lépések elfogadhatatlanok, és elvárják minden nemzetközi partnertől és vállalattól, hogy szigorúan kerülje a megszállt területekkel való kapcsolattartást”.

Kína ugyan nem csatlakozott a nyugati büntetőintézkedésekhez, de eddig nem elkerülte a krími kikötőket, tartva a másodlagos szankcióktól. Az FT úgy véli, hogy a hajó mostani kikötésse összekapcsolható a Donyeck és Herszon megyéből a krími kikötőkbe vezető vasútvonal áprilisi megnyitásával, amely megkönnyíti az Oroszországból érkező konténerek szállítását. Eközben augusztusban az orosz hatóságok bejelentették, hogy Bergyanszk és Mariupol kikötője is megnyílt a külföldiek előtt.

A vasútvonal elindításával a külföldi hajók számára felértékelődhet a szevasztopoli kikötő, ugyanis a konténereket most már vonattal lehet odaszállítani, és gyorsan átrakni egy Törökországba vagy a Közel-Keletre tartó hajóra. Ezek lehetnek alkatrészek, elektronikai cikkek, ipari berendezések, fogyasztási cikkek, gabona, fém, építőanyagok, esetleg szén és fatermékek.

Törökországnak ez rövid távú és kényelmes reexportot jelent, Kína és Oroszország számára pedig lehetőséget kínál olyan útvonalak fejlesztésére, amelyek elkerülik a hagyományos, túlterhelt vagy szankciók hatálya alatt álló kikötőket. Ezáltal a krími kikötők Novorosszijszk központjává válhatnak.

Úgy tűnik, hogy ezek a dokkolások egy megváltoztatni kívánt konténerkereskedelmi rendszer próbáját jelentik.

Bár Kína nyeresége az LNG esetében nyilvánvaló, a Krímbe belépő kínai hajók nehezen magyarázhatók, mivel az ázsiai nagyhatalomnak annyira nincs szüksége arra, hogy Szevasztopolban rakodjon. A Heng Yang 9 megjelenése a kereskedelmi vállalatok pragmatizmusát és a szankciós politika határainak fokozatos tesztelését tükrözi, a kereskedelmi hajók tulajdonosai ugyanis mérlegelik a másodlagos szankciók kockázatát, így óvatosabban járnak el.

Orosz dilemmák

Oroszország számára fontos lenne, hogy minél több ország hagyja figyelmen kívül a nyugati szankciókat, vagy legalább próbáljon azok alól részlegesen kibújni. Ha Kína és a globális dél országai megváltoztatnák a stratégiájukat, azzal fokoznák a feszültséget az Egyesült Államokkal, és azt bizonyítanák, hogy az amerikai szankciók értelmetlenek és megszeghetők. Ez a példa pedig ragadós lenne más országokra is, és Oroszország számára csökkennének a szankciók kikerülésének költségei.

Kína mint immár a legfontosabb partner esetében azonban még mindig nem teljesen világos, hogy egyszerűen csak játszik-e az Egyesült Államokkal, vagy úgy döntött, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja az amerikai szankciókat. Mindez lehet az ázsiai nagyhatalom egy új, hosszú távú stratégiája, de lehet csupán demonstratív lépés, amelyet a későbbiekben felhasznál az USA-val folytatott alku részeként.

Az oroszok dilemmája érthető, hiszen Kína eddig nagyon óvatos volt a büntetőintézkedésekkel kapcsolatban. A távol-keleti ország betartotta a szankciós korlátozásokat, hogy a lehető legtovább késleltesse az Egyesült Államokkal folytatott konfliktus viharosabb szakaszát. Ez teljesen logikus, mivel Kína növekedési üteme nagyobb, mint az USA-é, ezért csak később mutatkozik meg, hogy vajon az ázsiai nagyhatalom megváltoztatta-e az általános stratégiáját.

Egyes orosz szakértők mindezek mögött azt is látják, hogy Kína és India összehangolja a stratégiáját. Az utóbbi figyelmen kívül hagyja az Egyesült Államok által az orosz olajra kivetett vámokat, míg Kína az amerikai büntetőintézkedéseket kezdte el negligálni, szankcionált LNG-t vásárol és hajókat küld a szevasztopoli kikötőbe. Ez utóbbi egyértelműen kormányzati döntés volt.

Az oroszok attól félnek, hogy mindez csupán Kína hatalmának demonstrálása az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során.

Bármennyire is szeretnék, belátják, hogy egy kereskedelmi megállapodás az USA-val és az EU-val sokkal fontosabb az ázsiai nagyhatalom számára, mint az, hogy rakományt tudjon szállítani Szevasztopolba. Ha az Egyesült Államok és Kína megállapodásra jut, az utóbbi számára az orosz kikötő ismét kevésbé lesz érdekes.

Mindenesetre a tavaszi vámcsata után Kína egyértelműen határozottabbá vált az Egyesült Államokkal szemben, és egyre inkább figyelmen kívül hagyja az oroszellenes szankciókat. A két ország az idén már megállapodtak kölcsönös vámokról, és most egy kereskedelmi egyezményről tárgyal. Kína ezek után azt feltételezi, hogy most már egy kicsit többet is tehet, mivel az USA bármilyen drasztikus lépése a legnagyobb vetélytársa felé a kereskedelmi meghiúsulásához összeomlásához vezethet.

Kapcsolódó: