A Bloomberg elemzése szerint Kína az elmúlt pár évben elképesztő sebességgel haladt a zöldenergia terén, ám a szeptember végén kitűzött klímacélok meglehetősen óvatosak. Ugyan az óriási ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása a vártnál korábban, öt évvel hamarabb tetőzhet a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek robbanásszerű terjedése miatt, Peking csupán 7–10 százalékos csökkentést tervez 2035-ig, ami szerénynek tűnik a korábbi túlteljesítések és az elemzői várakozások fényében.  

A Bloomberg gyorselemzése rámutat, hogy az eddigi sikerek – mint a napelemek és szélerőművek tömeges telepítése – után most egy  

nehezebb szakasz következik, ahol a kapacitások kimerülése és a zöldenergia növelésének kihívásai kerülnek előtérbe. 

Kína hatalmas korlátai  

Kína kibocsátásának tetőzése a megújuló energiaforrások robbanásszerű bővülésének köszönhető, a napelem- és szélerőmű-kapacitások gyors növekedése ugyanis lehetővé tette, hogy az ország korábban teljesítse a klímacéljait. Azonban ezek a források lassan elérik a határaikat:  

a megtermelt többletenergia gyakran kárba vész, mivel a hálózat nem képes teljes mértékben befogadni azt.  

A Bloomberg szerint mindez sürgeti az energiarendszer rugalmasságának növelését, ami nélkül a további előrelépés akadályokba ütközhet. 

Kell a nukleáris és a vízenergia is 

Az ázsiai ország azonban nem áll meg a meglévő technológiáknál: a következő években több atomerőművet kapcsol a hálózatra, míg a következő évtizedben elindulhat egy vízerőmű is Tibetben. Ezek az új források jól kiegészíthetik a meglévő kapacitásokat, sőt ki is egyenlítik az időjárásfüggő zöldáramtermelést. Viszont a „megváltóként” várt zöldhidrogén-technológia még drága és kiforratlan, Kínának pedig az energiaigényes termelés külföldre telepítése (vagyis a probléma exportálása) nem reális alternatíva.  

Hálózatfejlesztés és tárolás  

Ahhoz, hogy az ország túlteljesítse szerény céljait, jelentős beruházásokra van szükség az elektromos hálózat megerősítésében, az átbocsátó kapacitásának növelésében, továbbá az akkumulátoros tárolásban – mutat rá a Bloomberg. Az idén júliusig már 332 milliárd jüant (47 milliárd dollárt, ami az idei magyar költségvetési bevételek közel fele!) fordítottak a fenti területekre, ami 12 százalékkal több, mint 2023 júniusától 2024 júniusáig  Rövid távon ez a megoldás tűnik a legígéretesebbnek, ami Kínának nemcsak klímapolitikai, hanem gazdasági előnyöket is hozhat. 

Globális nyersanyagár-ingadozások 

Érdemes megvizsgálni a nyersanyagpiacok reakcióit az utóbbi hónapok változásai kapcsán, amelyek jól mutatják a zöldenergia-átmenet lassulásának globális hatásait. A réz ára például több mint egyéves csúcsra ugrott az indonéziai Grasberg bányában történt üzemzavar miatt, ami félelmeket keltett a további ellátásokkal kapcsolatban. A réz ugyanis alapvető fontosságú a villamosenergia-hálózatok, az akkumulátorok és az elektromos járművek gyártásában, így a kereslete folyamatos, még ha mostanában már nem is annyira kiugró. Eközben a kínai bányavállalat, a Zijin Mining értéke először haladta meg a 100 milliárd dollárt, jelezve a kínai cégek erősödő pozícióját a stratégiai fémek piacán. 

Geopolitikai tényezők  

A további piaci fejlemények, mint az iraki kurdisztáni olajexport újraindulása, enyhíthetik a világpiaci feszültségeket – derül ki a Bloomberg által vizsgált trendekből. Ez különösen fontos a közel-keleti és orosz–ukrán konfliktus árnyékában.  

Például az Egyesült Államokban immár a palaolajipar (is) bírálja a kormányzat energiapolitikáját, félve az amerikai versenyképesség romlásától.  

A lítiumpiacon pedig a kormány esetleges bányászati részesedésszerzése kelt spekulációs hullámokat, hangsúlyozva a stratégiai nyersanyagok geopolitikai jelentőségét az e-autók gyártásában. 

Mindezek alapján Kína energiaátmenete továbbra is ambiciózus, ám a 7–10 százalékos kibocsátáscsökkentés 2035-ig visszafogottnak tűnik, és az országnak a zöldátmenet kapcsán eddig mutatott lendületének fenntartása sem biztos, hogy tartható. Eközben a nyersanyagpiacok említett ingadozásai rámutatnak, hogy az átmenet nem csupán környezetvédelmi, hanem globális, hosszú távú gazdaság-stratégiai kérdés is. 

Kapcsolódó: