A német védelmi döntéshozatalra újabb gyanús árnyék vetül: a Rheinmetall 390 millió eurós szerződéshez jutott versenyeztetés nélkül – a piaci riválisok szerint nem szakmai, hanem politikai döntés született. 

Németország a hadiipari urambátyám-monopóliumok földje lett – legalábbis így látja Andreas Schwer, az ausztrál Electro Optic Systems (EOS) vezérigazgatója, aki élesen bírálta azt a berlini döntést, amely 390 millió eurós szerződést juttatott a Rheinmetallnak a német haditengerészet drónelhárító lézerprogramjának fejlesztésére. A probléma: a kontraktust nyílt pályázat nélkül kötötték meg, vagyis gyakorlatilag odaajándékozták a vállalatnak. 

Az ausztrál EOS (amely Németországban is jelen van) szakmai érvekkel is alátámasztotta neheztelését: állítása szerint már most képes lenne kétszer akkora teljesítményű drónelhárító rendszerek szállítására – mindezt kevesebb mint fél áron és feleannyi idő alatt, mint a Rheinmetall. Schwer úgy fogalmazott: „Egyetlen kizárólagos forrásból, nyílt verseny nélkül a beszerzés nem lehet a német adófizetők érdeke”. A Rheinmetall és a német védelmi minisztérium egyaránt elzárkózott az ügy kommentálásától, ami csak tovább erősíti az iparági gyanút: Berlinben a politikai és gazdasági kapcsolatok határozzák meg a döntéseket a technológiai és szakmai érvek helyett.  

Veszélyes precedens 

Az EOS nem kis vállalat: idén 71 millió eurós szerződést kötött Hollandiával lézertechnológiai rendszerek szállítására, de több NATO-tagállammal is tárgyal hasonló megállapodásokról. Az ausztrál cég Apollo nevű lézerfegyverrendszere a beszámolók szerint „fél áron kínál dupla tűzerőt”, vagyis a Rheinmetall termékeit nemcsak drágának, hanem technológiailag is megkérdőjelezhetőnek állítja be. A kritika ráadásul különösen érzékeny időszakban érkezett: Berlin 650 milliárd eurót készül elkölteni védelemre a következő öt évben, ami több mint kétszerese a 2020–2024 közötti védelmi büdzsének. A pénzesőben a Rheinmetall pozíciója megerősödött, a vállalat mára a német biztonságpolitika alappillérévé vált, gyakorlatilag nélkülözhetetlen pozíciót harcolva ki magának mind az ipari, mind a politikai szegmensben. Schwer szerint azonban ez a függőség veszélyes precedenst teremt. „A Rheinmetall gazdasági ereje és politikai befolyása már túlmutat a piaci logikán. Németország lényegében egyetlen szereplőnek szervezi ki saját hadiipari jövőjét” – figyelmeztetett. 

A Bundestagban is egyre több kritikus hang hallatszik a pályázat nélküli szerződések gyakorlata miatt, főként az új fejlesztési programok esetében. A szakértők és az ellenzéki politikusok attól tartanak, hogy az átláthatóság hiánya nemcsak az árakat torzítja majd, de az az innovációt is gátolni fogja – miközben Európa éppen a drónfenyegetésre keres sürgős, hatékony válaszokat. A mostani vita már önmagában is új fejezetet nyit az európai fegyverkezési verseny történetében: kezd kibontakozni egy olyan tendencia, amelynek során a modern fegyverzetek vásárlása már a minimális transzparenciát sem kapja meg, helyette a döntések a hátsó szobákban születnek.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke