A francia haditengerészet feltartóztatott az ország partjaihoz közeli tartályhajót, amely az orosz „árnyékflottához” köthető. Putyin kalózkodásnak nevezte ezt az incidenst, az orosz szakértők pedig egy új oroszellenes stratégiát emlegetnek.  

Október 1-jén a francia vizeken megállítottak egy olajszállító tankert, miután felmerült a gyanú, hogy az orosz árnyékflottához tartozik. A hajó az oroszországi Primorszkból indult, és Saint-Nazaire közelében horgonyzott le. A francia hatóságok vizsgálatot indítottak a legénység ellen, mivel az nem volt hajlandó együttműködni, és nem tudta igazolni a hajó nemzetiségét. Az olajszállító neve többször változott (Pushpa, Boracay), illetve Benin zászlaja alatt hajózott, ami szintén gyanús körülmény. 

Emmanuel Macron szerint ez az eset rávilágít az orosz árnyékflotta létezésére, amely a nyugati szankciókat megkerülve szállít olajat és gázt. A francia elnök úgy véli, hogy 600–1000 ilyen hajó üzemelhet világszerte, amelyek több tízmilliárd eurót hoznak Oroszország számára, ami az orosz háborús költségvetés 40 százalékát fedezheti. 

Megállapították, hogy a tanker szerepelt az EU által szankcionált hajók listáján, és a korábbi mozgását összekötötték a gyanús drónrepülésekkel, különösen egy dániai incidenssel. A nyugati lapok szerint ezek a hajók egy komplex nemzetközi hálózat részei, amelyek álcázással és zászlócserékkel próbálják elkerülni az ellenőrzést. 

A francia rendőrség letartóztatta a kapitányt és az első tisztet, miközben azt vizsgálja, hogy a hajónak köze volt-e a már említett múlt heti dániai dróntámadásokhoz.  

Franciaország az ENSZ tengerjogi egyezményének 110. cikkére hivatkozik, amely lehetővé teszi a hajók átvizsgálását kalózkodás, ember- vagy drogkereskedelem gyanúja esetén. Csakhogy ez a mostani eset az orosz külügy szerint súlyos nemzetközi jogsértés, mivel az intézkedések nem az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatán alapulnak.  

Putyin az akciót „nyílt tengeri kalózkodásnak” nevezte, mivel szerinte nem volt jogalap a hajó lefoglalására. 

Ehhez képest a MarineTraffic adatai szerint a tanker péntek reggel utazósebességgel délnyugat felé haladt a Vizcayai-öbölben. Hogy erre miként kerülhetett sor, az továbbra sem tisztázott, sem a francia tengerészeti hatóságok, sem a benini zászló alatt hajózó tanker hovatartozását vizsgáló breszti ügyészség nem reagált az ezzel kapcsolatos megkeresésekre. Elfoglalása előtt a Boracay az indiai Vadinar kikötőjébe tartott, ahol a Nayara Energy finomító található. A jelenlegi útvonaláról még nincsenek információk. 

Európa új trükkel mért csapást az orosz olajra 

A Vzgljad portál szerint Európa egy új, indirekt módszert dolgozott ki, hogy gazdasági csapást mérjen az orosz olajexportra. Macron francia elnök arra szólította fel a nyugati országokat, hogy tartóztassák fel az „árnyékflottához” tartozó tankereket, amelyek orosz olajat szállítanak. 

A cél nem az elfogásuk, hanem a néhány napos vagy hetes késleltetésük, ami önmagában komoly logisztikai és pénzügyi kárt okozhat Oroszországnak. 

A tankerek feltartóztatása ugyanis megnöveli a fuvardíjakat, mivel a hajótulajdonosok kockázati felárat számítanak fel. Az orosz olajexportőröknek napidíjat kell fizetniük a hajókért, így minden késés pénzügyi veszteséget jelent. A tankerek feltartóztatása hasonlatos az árplafon-mechanizmushoz, amely szintén a bevételek csökkentését célozza – bár az utóbbi eddig nem hozott látványos eredményt. 

Az orosz cikk szerint Európa képtelen teljesen leállítani az orosz olajkivitelt, mivel az globális hiányt és áremelkedést okozna. Oroszország 2024-ben 240 millió tonna olajat exportált, így a teljes blokád katasztrofális lenne a nyugati országok számára is. Ezért választják ezt a költségnövelő taktikát, amely lassítja és drágítja az orosz olaj szállítását anélkül, hogy nyílt embargót hirdetnének. 

Árhatások  

Az oroszokat az is sújtja, hogy idén a Brent nyersolaj ára 13, míg az orosz Uralsé közel 15 százalékkal csökkent.  

A kőolaj áresése és az erősödő rubel miatt Oroszország olaj- és gázbevételei az év első nyolc hónapjában 6 ezermilliárd rubelre csökkentek a tavalyi 11,1 ezermilliárdról, míg az idei évre becsült bevétel csak 8,6 ezermilliárd lesz, ami jóval alacsonyabb a költségvetésben tervezettnél.  Az orosz gazdaság számára az árak csökkenése és a szállítási nehézségek együttesen komoly bevételkiesést jelentenek, amit részben az orosz rubel gyengülése enyhíthet, mivel az exportbevételek dollárban képződnek. 

Az orosz szakértők már a 18. szankciócsomag elfogadása előtt elmondták, hogy a kőolajexportjukra az jelentené a legnagyobb csapást, ha a Balti-tengert lezárnák az árnyékflotta előtt. Nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az észak-európai dróntámadások célja az, hogy ürügyet szolgáltassanak ehhez. 

Kapcsolódó: