Izrael és a Hamász megállapodtak a gázai tűzszüneti terv első fázisában, amelynek keretében felfüggesztik a harcokat a szinte teljesen elpusztított területen. Ezzel most nyílik a legnagyobb esély a két éve tartó véres konfliktus végleges lezárására, amely több tízezer ember életét követelte, destabilizálta a Közel-Kelet nagy részét és világszerte tiltakozásokat váltott ki. 

Donald Trump a Truth Social közösségi oldalon jelentette be a megállapodást, amely szerint az összes, Gázában fogva tartott túszt hamarosan szabadon bocsátják, és Izrael visszavonja csapatait a megállapodás szerinti vonal mögé. Ez az első lépés a „szilárd, tartós és örök béke” felé. 

A Hamász közölte, hogy elfogadta az amerikai elnök javaslatát, és megerősítette, hogy a megállapodás magában foglalja Izrael visszavonulását az enklávéból, ahogy a túszok és foglyok cseréjét is. 

Ünneplés volt a gázai palesztinok és az izraeliek körében, bár alig kellett emlékeztetni bárkit is arra, hogy a két korábbi megegyezés nem tudott véget vetni a háborúnak. 

Az a 20 túsz, akiről úgy gondolják, hogy még életben van Gázában, már a hétvégén szabadulhat, és források szerint akár 1700 palesztin fogoly is kijöhet az izraeli börtönökből a megállapodás aláírását követő 72 órán belül. A Hamász felszólította Trumpot és a garanciavállaló államokat, hogy biztosítsák Izraelnek a tűzszünet teljes végrehajtását. 

Sokan várták már a megállapodást (Forrás: Wikimedia Commons)

Az izraeli miniszterelnök,  Benjámín Netanjáhú a bejelentésre reagálva Izrael számára nagyszerű napnak nevezte a lépést. 

„Ez diplomáciai siker, nemzeti és erkölcsi győzelem Izrael számára – jelentette ki. – A kezdetektől fogva egyértelművé tettem: nem nyugszunk, amíg minden túszunk vissza nem tér, és minden célunkat el nem érjük.” Az ország biztonsági kabinetje össze is ült, hogy jóváhagyja a palesztin foglyok szabadon bocsátását, a kormánykoalíció szélsőjobboldali tagjainak ellenkezése ellenére. 

Tel-Avivban a túszok családtagjai és támogatóik kora reggel  együtt skandálták: „Nobel-díjat Trumpnak!”. Néhányan pezsgőt bontva ujjongtak, mások örömkönnyeket hullajtottak, a családtagjaik pedig átölelték a korábban szabadon engedett túszokat. 

A gázai palesztinok kételkedéssel vegyes örömmel reagáltak a hírre, miközben Trump köszönetet mondott a katari, az egyiptomi és a török közvetítőknek. Netanjáhú és Trump gratulált egymásnak a megállapodáshoz, majd a miniszterelnök meghívta az elnököt, hogy tartson beszédet az izraeli parlamentben – legalábbis Netanjáhú hivatalának közlése szerint. Az ENSZ főtitkára, António Guterres üdvözölte a megállapodást, majd felszólította a feleket, hogy „teljes mértékben tartsák be” annak feltételeit. 

Antonio Guterres is üdvözölte a megállapodást (Forrás: Wikimedia Commons)

Indiából nyilatkozva Keir Starmer brit miniszterelnök „mély megkönnyebbülésnek” nevezte a pillanatot, és elmondta, hogy hálás Egyiptom, Katar, Törökország és az Egyesült Államok fáradhatatlan diplomáciai erőfeszítéseiért, amelyeket regionális partnereik is támogattak. 

„Ezt a megállapodást most késedelem nélkül, teljes mértékben végre kell hajtani, és ezzel egyidejűleg azonnal fel kell oldani az életmentő humanitárius segélyek Gázába történő szállítására vonatkozó összes korlátozást” – hangsúlyozta. 

A megegyezés lezárása Trump eddigi legnagyobb külpolitikai sikere, és januárban azzal az ígérettel lépett a hivatalába, hogy gyorsan véget vet a gázai és az ukrajnai háborúnak, de előre nem látható akadályokkal szembesült. 

Az Egyesült Államok, Katar és Törökország magas rangú küldöttei csatlakoztak a tárgyalásokhoz Egyiptom vörös-tengeri üdülőhelyén, Sarm es-Sejkben, ami nyilvánvalóan lendületet adott a hétfőn megkezdett megbeszéléseknek. Trump a vejét, Jared Kushnert és különmegbízottját, Steve Witkoffot kérte meg a részvételre. 

A megállapodás közeledtét jelezte, hogy egy szerdán a Fehér Házban tartott kerekasztal-megbeszélésen Marco Rubio külügyminiszter átadott az elnöknek egy kézzel írt jegyzetet, amelyen a „nagyon közel” szavak szerepeltek aláhúzva. 

Viszont a háromnapos tárgyalások után elért egyezség részleteinek a nagy része továbbra is tisztázatlan, és a feltételeinek a végrehajtása hatalmas kihívást jelent. 

Egyelőre úgy tűnik, hogy a felek áthidalták a Hamász és Izrael közötti nézeteltéréseket a 21 pontos terv első szakaszának részleteit illetően, amiket Trump a múlt héten a Fehér Házban jelentett be. A tárgyalások előtt bizonytalan volt, hogy sikerül-e előrelépni a nehezebb kérdésekben, például abban, hogy miként fogják lefegyverezni a Hamászt, ahogy azt Netanjáhú követelte, és hogy végül ki fogja irányítani Gázát. 

Ha minden a megállapodásban lefektetettek szerint halad, az közelebb hozná a háború teljes lezárását, mint bármelyik korábbi kísérlet, amelynek célja egy regionális konfliktussá fajult háború leállítása volt, amelybe olyan országok is belekeveredtek, mint Irán, Jemen és Libanon. Intő jel, hogy az egyik korábbi tűzszünet mindössze 10 napig, míg a másik hat hétig tartott. 

A megegyezés bejelentése után Trump a Fox Newsnak elmondta, hogy az Egyesült Államok szerepet fog játszani a háború sújtotta Gáza újjáépítésében. 

„Segíteni fogunk nekik a sikeres újjáépítésben és a béke fenntartásában – hangoztatta az elnök. – Nagyon bízom abban, hogy béke lesz a Közel-Keleten.” 

Több mint 67 ezer palesztin, többségük civil halt meg az izraeli hadsereg támadásában, és több mint 170 ezren megsebesültek. Körülbelül 20 ezer gyermek is van a halottak között. Gáza nagy része romba dőlt, a lakói hajléktalanok és nincstelenek lettek az otthonaik romjai és tönkrement utak között. Szemtanúk szerint egész városrészek, sőt városok is a földdel váltak egyenlővé. Több ezer áldozatot eltemettek, ám jó néhányat még nem sikerült azonosítani. 

Gáza romokban (Forrás: Wikimedia Commons)

A másik oldalon körülbelül 1200 ember, többségében civil halt meg a Hamász militánsai által 2023. október 7-én Izrael ellen végrehajtott rajtaütés során, ami az ország történelmének legsúlyosabb vesztesége. További 251-et ejtettek túszul, míg több száz izraeli katona halt meg a gázai háborúban. 

Az elmúlt napokban, a megállapodást megelőzően, Izrael Trump kérésére csökkentette katonai hadműveleteinek intenzitását, de nem állította le teljesen a támadásokat.

A gázai egészségügyi hatóságok jelentése szerint az elmúlt 24 órában nyolc ember halt meg az izraeli támadásokban, ami a legalacsonyabb szám az utóbbi hetekben. Az elmúlt hónapban a napi halálesetek száma körülbelül ennek a tízszerese volt, miközben az izraeli erők előrenyomultak Gáza városában. Még ha a Trump-tervben meghatározottak szerint az ENSZ és a Vöröskereszt segítségével megnő is a segélyek száma, több százezer embernek továbbra sem lesz elegendő élelme vagy megfelelő menedéke. 

Ahogy említettük, a háború átterjedt a térségre, további konfliktusokat váltva ki Libanonban, Jemenben és Iránban is. A regionális vezetőknek, akik közül sokan a népük haragjával szembesültek, most arra a kérdésre kell választ adniuk, hogy ki biztosítja a gázai stabilizációhoz szükséges csapatokat, illetve ki finanszírozza a jó eséllyel több évtizedig tartó újjáépítést. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons