Trump leállította a venezuelai elnökkel, Nicolás Maduróval való megállapodás elérése érdekében tett diplomáciai erőfeszítéseket, amit a The New York Times hétfőn jelentett be. Ez utat nyit az amerikai katonai eszkalációknak és növeli annak valószínűségét, hogy az Egyesült Államok megkísérli a venezuelai rezsimváltást. Amerikai tisztviselők a lapnak elmondták, hogy csütörtöki találkozójukon az elnök felhívta Ric Grenell különmegbízottat, aki a Maduróval folytatott tárgyalásokat vezette, és utasította, hogy állítson le minden diplomáciai kapcsolatfelvételt az ottani kormánnyal. 

Ric Grenell (Forrás: Wikimedia Commons)

Körülbelül két héttel ezelőtt Grenell elmondta, hogy továbbra is kapcsolatban áll a venezuelai kabinettel, ami felháborította a Trump-adminisztráció más tisztviselőit. A különmegbízott állítólag összetűzésbe került Marco Rubio külügyminiszterrel, aki régóta támogatja a venezuelai rezsimváltást. 

Az amerikai lap riportja szerint Trumpot frusztrálja, hogy Maduro nem mond le önként a hatalmáról, illetve az, hogy a venezuelai kormány továbbra is azt állítja, hogy nem vesz részt kábítószer-kereskedelemben. Az USA katonai eszkalációs terveket dolgozott ki, beleértve a Maduro elűzését célzó közvetlen csapásokat a dél-amerikai országra. 

Eddig az Egyesült Államok katonai akciói legalább négy hajó bombázását jelentették, amelyekről a Trump-adminisztráció bizonyítékok nélkül állította, hogy kábítószert szállított. Csakhogy ez jogi felhatalmazás nélküli katonai akciónak minősül. A kormányzat által közzétett adatok alapján az amerikai hadsereg legalább 21 embert végzett ki bírósági eljárás nélkül a tengeren, amióta szeptember 2-án megkezdődtek a támadások. 

Az Egyesült Államok igencsak megerősítette a katonai jelenlétét a régióban, és a Washington Examiner szerint az amerikai katonai stratégák úgy vélik, hogy ez a létszám már elegendő ahhoz, hogy elfoglalja és megtartsa a venezuelai területen található kulcsfontosságú stratégiai létesítményeket, mint például a kikötőket és a repülőtereket. Azzal azonban tisztában vannak, hogy bármilyen kísérlet az ország belterületén található kulcsfontosságú helyszínek elfoglalására valószínűleg teljes körű háborút váltana ki Venezuelával, amely több mint 4 millió fős milíciát tart fenn, és készen is áll azt mozgósítani. 

Ennek ellenére Trump vasárnapi beszéde alapján úgy tűnt, hogy támadásokkal fenyegeti Venezuela „szárazföldi” területeit. „Az elmúlt hetekben a haditengerészet támogatta a kartell terroristáinak felszámolására irányuló missziónkat, és tegnap este újabb akciót hajtottunk végre. Most már ott nem találunk senkit” – mondta a virginiai Norfolk haditengerészeti bázison összegyűlt tengerészeknek. 

Mivel már nem jönnek a tengeren, ezért a szárazföldön kell keresnünk őket

– tette hozzá. 

A The New York Times riportja szerint a Maduróval való diplomáciai kapcsolatok támogatói arra figyelmeztettek, hogy bármilyen kísérlet a venezuelai rezsim megdöntésére azzal a kockázattal jár, hogy az Egyesült Államok egy hosszú háborúba keveredik. Annak idején az első Trump-kormány megpróbálta megbuktatni Madurót azzal, hogy támogatta az ellenzéki vezető Juan Guaidót és gazdasági szankciókat vezetett be Venezuelával szemben, de ez a kísérlet kudarcot vallott, sőt több millió migráns hagyta el az országot. 

Nicolas Maduro (Forrás: Wikimedia Commons)

Az Egyesült Államok esetleges katonai beavatkozása Venezuelában egy újabb globális törésvonalat nyithat meg, amelyben Kína, Oroszország és Irán a Maduro-rezsim támogatói, míg az USA a rezsimváltás élharcosa. Mindez fokozza a nagyhatalmi rivalizálást és közvetlenül érinti Európát, amely már most is túlterhelt az ukrajnai háború és a közel-keleti válság miatt.

Egy újabb konfliktus az amerikaiak figyelmét részben Latin-Amerikára terelné, ami gyengítheti az európai biztonságpolitikai koordinációt, különösen a NATO-n belül. 

Ahogy említettük, a venezuelai válság már eddig is Latin-Amerika legnagyobb menekülthullámát indította el, több millió ember kényszerült elhagyni a hazáját. Egy újabb amerikai katonai beavatkozás ezt felerősítheti, így a menekültek egy része elérheti Európát is például Spanyolországon keresztül, ahol jelentős venezuelai diaszpóra él. Ez új migrációs nyomást és politikai feszültséget okozhat az EU-ban – Magyarország pedig tovább erősítheti a bevándorlásellenes politikai narratívákat, ami belpolitikai és külpolitikai szinten is következményekkel járhat. Az amerikai unilateralizmus (önálló katonai akció diplomácia nélkül) ismét rámutat arra, hogy Európának korlátozott a befolyása a globális válságokra. 

Magyarország számára ez külpolitikailag jelent kihívást: miközben NATO-tagként köteles lenne támogatni Washington stratégiai céljait, gazdasági érdekei (energia, kereskedelem, Latin-Amerikával való kapcsolat) mérsékeltebb, diplomáciai megközelítést indokolnának.

Trump venezuelai politikájának radikalizálódása nem csupán regionális ügy, hanem a globális erőviszonyok újabb próbatétele. Európa és Magyarország számára mindez energetikai, biztonsági és geopolitikai kockázatot is jelent. A konfliktus megmutatja, mennyire kiszolgáltatott az EU az amerikai döntéseknek és mennyire sürgető az európai stratégiai önállóság erősítése – miközben Magyarországnak a diplomáciai óvatosság és az energiapiaci stabilitás megőrzése az elsődleges nemzeti érdeke. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons