A legfrissebb adatok szerint a világ legnagyobb mélyszegénységű országai még mindig Afrikában találhatók. A Kongói Demokratikus Köztársaságban, Mozambikban vagy Malawiban a lakosság több mint 70 százaléka él napi három dollár alatti összegből.
A legfrissebb adatok szerint 2024-ben globálisan még mindig drámai méreteket öltött a mélyszegények száma – azoké, akik napi 3 dollárnál kevesebb összegből élnek. A statisztikák alapján a probléma Afrikában koncentrálódik: a top 30 extrém szegénnyel rendelkező ország közül 23 ott található.
A Visual Capitalist infografikája lehangoló képet fest: a lista élén az a Kongói Demokratikus Köztársaság áll (a lakosság 85,3 százaléka él mélyszegénységben), amely egyébként a világ kobalttermelésének háromnegyedéért felel – a korrupció, a fegyveres konfliktusok és a rendszerszintű visszaélések azonban meggátolják a kilábalást a nyomorból.
Második helyen Mozambik található 82,2 , a harmadik Malawi 75,4, majd a negyedik Burundi 74,2 százalékos mutatóval. Ezek az országok szintén alapvető strukturális problémákkal küzdenek: gyenge kormányzással, belső konfliktusokkal és alig létező beruházásokkal az oktatásba és infrastruktúrába.
Meglepő, de egy európai ország is helyet kapott a listán. Koszovó a tizenkilencedik, 25 százalékos mutatóval, ami azt jelenti, hogy az 1,6 millió polgárából minden negyedik él mélyszegénységben.
Latin-Amerikában a legmagasabb a mélyszegénység Hondurasban, amely a 24. az összeállításban. Bár a szegénység az elmúlt években csökkent, továbbra is a régió legegyenlőtlenebb országa.
Ami Ázsiát illeti, a Fülöp-szigetek tartozik a legrosszabb sorsúak közé, 110 milliós lakosságának mintegy 11 százaléka él mélyszegénységben. Bár a ráta 1985 óta közel kétharmadával csökkent, sokan továbbra sem férnek hozzá megbízhatóan az elektromos áramhoz, a tiszta vízhez és az oktatáshoz.
Az adatok rávilágítanak egy kulcsfontosságú tendenciára: bár az extrém szegénység az együttműködések, a fejlesztések és a gazdasági növekedés hatására sok régióban csökkent, a legmagasabb arányokat felmutató országokban szinte alig tapasztalható javulás. A népességnövekedés, a politikai instabilitás, az elégtelen infrastruktúra és az alapvető szolgáltatások hiányossága mind fékezik a szegénységi mutatók lefelé mozdulását.
***
Fotó: Dreamstime
