Donald Trump októbertől visszavonta az elektromos járművek (EV) vásárlására és a kibocsátásra vonatkozó adókedvezményeket. Nem csoda, hogy ezt követően csökkenni kezdett az EV-k iránti kereslet az Egyesült Államokban, aminek láttán a nagy autógyártók elgondolkodtak azon, hogy bölcsebb lenne ismét a hagyományos modellekre fókuszálni. Sőt, a Ford vezérigazgatója, Jim Farley „több milliárd dolláros lehetőségként” és „az ágazat játékszabályait megváltoztató fordulatként” hivatkozott a korábbi trendek megfordulására. Farley talán akkor sem lenne meglepve, ha az amerikai EV-eladások aránya a felére csökkenne. 

Leporolják a benzinesek tervrajzait 

A General Motors már fel is tett 900 millió dollárt a V8-as motor tisztább változatának fejlesztésére, amely a benzines és hibrid autókban egyaránt haszálható lenne. Ez a húzás nem egyedülálló: a Stellantis is leporolta az Amerikában oly népszerű Dodge Charger és Dodge Ram modellben használt Hemi V8-asok terveit. 

Nemcsak a nyugati gyártók gondolkodnak így, hanem a japán Honda is, amely csökkentette az EV-kre szánt költségvetését, és bejelentette, hogy két évvel elhalasztja egy kanadai akkumulátorgyár-projektjét. A dél-koreai Hyundai eközben egy új, közepes méretű pickupot gyártana, amelyet kimondottan az amerikai piacra szán. 

Ez a folyamat Európába is átgyűrűzhet, még úgy is, hogy az elektromosok az idén már a 20 százalékát teszik ki az összes újonnan eladott autónak az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. Miközben Brüsszel stratégiai jelentőségű párbeszédet folytat az ágazat szereplőivel a benzinmotorok 2035-ös tiltásának elhalasztásáról, amit a gyártók üdvözölnének, de legalábbis különböző enyhítési opciókat szorgalmaznak – mint például a hibridek forgalmazásának további lehetőségét.  

Az akkumulátorokat a belső égésű motorral kombináló hibridek jövedelmezőbbek és vonzóbbak az európai autógyártók számára a növekvő kereslet és a károsanyag-kibocsátás csökkentésének igénye mellett. 

„Senki sem gondolta volna, hogy a belső égésű robbanómotorok ilyen sokáig húzzák, ráadásul ekkora bevételi lehetőség rejlik bennük” – vélekedik a General Motors pénzügyi vezetője, Paul Jacobson. Annak ellenére, hogy az akkumulátorárak nemrég csökkentek, így is kevésbé jövedelmező az elektromos autók gyártása, mint hagyományos társaiké. A Ford tavaly 5 milliárd dolláros működésiköltség-veszteséget jelentett az EV-k üzletágára vonatkozóan, miközben 5,3 milliárdot keresett a belső égésűekből.  

Az AlixPartners tanácsadó cég közel a felére csökkentette az amerikai piacon gazdára újonnan találó EV-kre vonatkozó előrejelzését, szerintük 2026-ban az eladott járműveknek csupán a 7 százaléka lesz elektromos az Egyesült Államokban, míg a benzinesek 68, a hibridek pedig 22 százalékát fedik majd le a vásárlásoknak. Szerintük az EV-k aránya még 2030-ban is csak 18 százalék lehet az USA-ban – sokkal alacsonyabb az európai 40 és a kínai 51 százaléknál. 

A változásokat könnyedén megúszhatják azok a vállalatok, amelyek komplex stratégiát folytattak, és az elektromosok mellett tovább gyártották a hagyományos modelljeiket, vagy hibrideket dobtak piacra. Ilyen például a BMW és a Toyota. A hibrideknek köszönhetően az utóbbi 7,4 milliós eladása 2025 első nyolc hónapjában rekordot és egy év alatt 6,2 százalékos növekedést jelent. Bár a cégnek körülbelül 9,3 milliárd dollár pluszköltséggel kell számolnia a vámok miatt, továbbra is bízhat a kettős technológiával működő autók iránti keresletben, azok ugyanis az eladások 40 százalékát fedezték az USA-ban. 

Musk és egy német óriás is aggódhat a fordulat miatt 

Ennek a fordulatnak persze megvannak a vesztesei is, főként azok a gyártók, amelyek korábban mindent az elektromos átállásra tettek fel. Ilyen például a Tesla, amelyet kimondottan hátrányosan érint a kedvezmények eltörlése.  

Elon Musk cége épp emiatt rekordeladásokat könyvelhetett el a harmadik negyedévben, miután az értékesítés 7 százalékkal emelkedett az előző év ugyanezen időszakához képest. A fogyasztók ugyanis az adókedvezmények szeptember 30-i lejárta előtt csak úgy kapkodták az elektromos darabokat, ami átmeneti fellendülést eredményezett. A jövőre nézve azonban nehezebb időket jósolnak a szakértők, aminek az előszele Európában már júliusban is érezhető volt. 

Az öreg kontinensen ugyanis a Tesla nemigen tud versenybe szállni a sokkal olcsóbb kínai modellekkel – például a BYD járműveivel –, és éves alapon júliusban 40, majd augusztusban 23 százalékot esett a vállalat autói iránti kereslet. Az amerikai környezetvédelmi ügynökségnek írt levelében a cég hangsúlyozta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó szabályok visszavonása az autópiacon „megfosztaná a fogyasztókat számos választási lehetőségtől, a széles körű gazdasági előnyöktől, tovább rontaná az integrált észak-amerikai autóipari ágazatot, valamint az emberek egészségére is rossz hatással lenne”. 

Mivel a Tesla autóeladásokból származó bevételei csökkentek, Musk igyekszik meggyőzni a befektetőket arról, hogy a vállalat jövője az önvezető robotaxikban rejlik, amely szolgáltatást az idén indították el az Egyesült Államokban. 

A mostani fordulat Európában is egyre nagyobb aggodalmat kelt.  

A Volkswagen attól tart, hogy év végére 5,1 milliárd eurót (közel 6 milliárd dollárt) veszíthet, miután a sportkocsikat gyártó alvállalata, a Porsche közölte, hogy késleltetni fogja az elektromos modellek bevezetését és meghosszabbítja a belső égésűek gyártását.  

A cég az idén másodjára csökkentette az éves profit-előrejelzését, amiért a luxuscikkek iránti „drámaian csökkenő kínai keresletet” és az Európából importált járművekre kivetett 15 százalékos amerikai vámot tette felelőssé. „Az autóiparban jelentős változások zajlanak, és visszaesést tapasztaltunk az exkluzív akkumulátoros autók iránti keresletben. Ezt számításba véve függesztjük fel a teljesen elektromos modellek fejlesztését” – jelezte Oliver Blume, a Porsche vezérigazgatója. Hozzátette, reménykedik benne, hogy az Európai Bizottság rugalmasan kezeli a 2035-ös tiltást. A Trump-vámok okozta nehézségeket amerikai beruházásokkal szeretnék megoldani, amelyről még ebben a hónapban elkezdhetnek tárgyalni. 

Kínáé lehet Európa autópiaca 

Eközben a kínai vállalatok bebetonozzák az elektromosautó-ipar fölötti uralmukat. Már most is Kína adja a globális EV-eladások kétharmadát, míg az Egyesült Államok mindössze 9 százalékkal büszkélkedhet. Az ázsiai nagyhatalom a világ akkumulátorpiacát 70 százalékban dominálja, valamint az akkumulátorgyártásban alapvető ritkaföldfém-feldolgozás 90 százalékát is a kezében tartja. 

Míg a 100 százalékos vámok miatt a BYD és más kínai autógyártók el vannak zárva az amerikai piactól, addig az európaira egyre agresszívabban törnek be a fejlett technológiával felszerelt elektromos és hibrid járműveikkel. Mivel a költségek miatt jelentős az európai gyártók hátránya, így ha folytatódik a kínai piacfoglalás, és Brüsszel nem enged a ‘35-ből, az európai autóipari vállalatok pedig hosszú távon feladják az elektromos fejlesztési terveiket, akkor a következő évtized végére Kína kezébe kerülhet az európai autóipar sorsa. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime