Végre megvalósult a régóta várt szakmai vita György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos, egyetemi docens, valamint Pogátsa Zoltán közgazdász között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) zsúfolásig megtelt termében Budapesten. Az október 13-án, hétfőn este megtartott esemény György László tavaly megjelent könyvében megfogalmazott főbb megállapítások, illetve azok recenziója körüli szakmai vitaestként zajlott. 

A kormánybiztosnak A középosztály forradalma című, a közelmúltban a neves World Scientific Publishing angolul is kiadott sikerkönyve a középosztályosodás kihívását állítja fókuszba. A vita is így jobbára a magyar középosztály sorsáról, a hazai adórendszerről, a gazdasági felzárkózásról,és a társadalmi mobilitás aktuális kérdéseiről szólt. György László felvezetőjében a dolgozó középosztály forradalmáról beszélt, hangsúlyozva a kormányzati intézkedések sikerét, míg Pogátsa Zoltán az ország leszakadásáról hozott adatokat és az európai összehasonlításban mért lemaradásokra helyezte a hangsúlyt – írta meg az Index. 

Gazdagok és szegények  

A vita az említett könyvbemutatóval indult, ahol György László a globális középosztály-problémát vázolta fel. Először Branko Milanović szakmai körökben jól ismert elefántgörbéjét vetítette ki, amely azt mutatja, hogyan zárkóztak fel az ázsiai országok lakóinak százmilliói a középosztály tagjai közé, miközben a nyugati alsó középosztály reáljövedelme stagnált.  

A leggazdagabbak (a görbe ormánya) gyarapodnak leginkább, adóparadicsomokba menekítve a vagyonukat, így a társadalmi terhek nagy részét mára a dolgozó, gyermeket nevelő középosztály viseli. Itt kapcsolódott a vita az adórendszerhez, hiszen Magyarországon éppen ezt, a több évtizede tartó társadalmi problémát ellensúlyozza az egykulcsos adórendszer.  

György László felidézte, hogy 2010 előtt egy kétkeresős, kétgyermekes család többletmunkájának a 71 százalékát vitte el az állam, ma viszont több marad a családoknál. Például a háromgyermekeseknél 8000 forint többletkeresetből csak 2000-et von el az állam. Ez az adófilozófia üzenete: a több munka több jövedelmet jelent. 

A kormánybiztos a középosztály-definíciót kulturálisan, történelmi és modern közgazdasági értelemben is górcső alá vette, valamint idézte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Eurostat definícióit, vizsgált mutatóit. Így kereset, vagyon, önálló lakhatás és szellemi-kulturális fejlődésre való igény alapján is megközelítette e társadalmi réteget.  

A hazai középosztály felemelkedése 

A kötet alcíme – Meritokratikus stratégia a 21. századra – pedig arra utal, hogy Magyarországnak sajátos, lokális válasza van a nyugati világban tapasztalható strukturális jellegű társadalmi problémákra: a középosztály fokozatos leépülésére, az identitásválságra és a társadalmi bizalom meggyengülésére. Az adatok szerint  

hazánkban 2011 és 2021 között a középosztály aránya több mint másfélszeresére – 1,9 millió fővel bővülve –, 54,6 százalékra nőtt. 

Ez a tendencia azt jelzi, jegyezte meg György László, hogy a meritokratikus alapokon nyugvó nemzeti keretű társadalompolitika képes volt a társadalmi mobilitás és a gazdasági stabilitás megerősítésére. Ám a hazai politika ezt nem progresszív újraelosztással (a gazdagoktól a szegényekhez történő jövedelemtranszferrel, ami egy kommunista irány), hanem meritokratikusan érte el. Mégpedig úgy, hogy járadékvadászokat (pl. bankok, olajtársaságok háborús profitja) adóztatnak, és a tőlük befolyt összegeket átcsoportosítják a dolgozó családoknak. 

Évi nettó két havi pluszbér marad átlagosan a családoknál a különadókból és a segélyrendszer-átalakításból. 

A kormánybiztos példaként felhozta, hogy 2010 előtt egy kétkeresős, kétgyermekes család többletmunkájának a béréből 71 százalékot vont el az állam, ma egy háromgyermekes családnál 8000 forintból 6000 marad. Ez a filozófia a munkát jutalmazza, nem pedig bünteti. Azaz az egykulcsos szja munkára ösztönöz, a családi adókedvezmények a gyermekvállalást támogatják, a rezsivédelem révén megvalósul az otthonfenntartás támogatása, sőt a középosztály megerősödését támogatják az otthonteremtési programok is, így a CSOK, a babaváró hitel és az idei Otthon Start program. Ehhez kapcsolódnak az oktatási kedvezmények: ingyenes étkezés, tankönyvek, tandíjmentes felsőoktatás, ösztöndíjak. 

A képen György László kormánybiztos, Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke (a vita moderátora), valamint Pogátsa Zoltán közgazdász. Fotó: Geberle Berci / BME

A hozzáadott érték kérdése 

Mindehhez kapcsolódik a segélyezés átalakítása, amely közfoglalkoztatás révén százezreket terelt vissza a versenyszférába, továbbá a korábban leszakadó rétegeknek, a segélyezetteknek méltóságot és önbecsülést adott. Ők ma jellemzően háromszor többet keresnek, mint a segély összege. Így a hivatalos statisztikák szerint Magyarországon csökkent a leggyorsabban a szegénység az EU-ban. Pogátsa kritikáira válaszolva György László úgy vélte,  

a magyar gazdaság nem „összeszerelő üzem”: az IMF adatai alapján a high-tech, a kutatói-fejlesztői munkahelyek száma 97 százalékkal nőtt 2010 óta, az államadósság pedig 7,5 százalékponttal mérséklődött, rajtunk kívül csökkenést csak Lettországnak sikerült produkálnia az EU-ban az elmúlt másfél évtizedben. 

Ráadásul a magyar adósság finanszírozása egyre inkább belső (például állampapírok), hasonlóan Japán hosszú távú stratégiájához. A vásárlóerő megduplázódott, vidéken is nő a mobilitás, „aki tud és akar, ma dolgozik”. A vitában György László hangsúlyozta: a rendszerváltás során külföldi cégek privatizálták a magyar vagyont, így a mai vagyonvisszaszerzés nem a szegényektől, hanem külföldiektől történt.  

A Forbes 50 leggazdagabb magyarból Pogátsa szerint csupán 12 nem NER-kötődésű, ám György László szerint a tíz leggazdagabb magyar összes vagyona 13 milliárd dollár, ami az öt leggazdagabb cseh közel 70 milliárd eurós vagyonához képest szerény. A gazdagok nem a szegények rovására, hanem a javukra gazdagodtak, mert a hazai cégek tulajdonosairól van szó, akik erősítik a magyar gazdaság ellenálló képességét. A multicégek támogatása megduplázódott ugyan az elmúlt másfél évtizedben, ám a kis- és középvállalkozások támogatása a 23-szorosára nőtt. 

A középosztály, a vásárlóerő és a társadalmi mobilitás 

Vita alakult ki a termelékenységről is: a GDP/ledolgozott óra mutatójában Magyarország Lengyelország előtt áll. A segélyezettek munkaerőpiaci integrációja eleinte csökkenti a termelékenységet, de hosszú távon fenntartható növekedést hoz. Az oktatásra többet költenek, mint az OECD-átlag és a termelés a kutatás-fejlesztés (K+F) alapja. 

Pogátsa Zoltán szerint ugyanakkor a középosztály fogalma relatív, úgy véli, hogy az uniós medián nettó háztartási jövedelem (vásárlóerő-paritáson) mutatja meg a valós helyzetet. E szerint 2005-ben Magyarország a visegrádi országok (V4) élén állt, míg 2024-re az utolsók lettünk. A közgazdász úgy vélte, hogy a lakosság 60-70 százalékának ugyancsak vásárlóerő-paritáson mért (tehát az árszínvonallal korrigált) jövedelme nem éri el az európai középosztály szintjét. Ráadásul ebbe Románia, Bulgária és más, szegényebb EU-s országok átlagát is beleszámították. Azaz Pogátsa úgy véli, hogy csak a felső három decilis tekinthető középosztálynak.

Az alsóbb rétegek az ellenzéki közgazdász szerint defenzíven költenek, vagyis a túlélésre, nem pedig beruházásra vagy fejlődésre.  

Pogátsa Zoltán hiányolta a társadalmi mobilitás elemzését György László könyvéből, hangsúlyozva, hogy az anyák előrelépési esélye csökkent. A kormánybiztos szerint viszont korábban könnyebben léphetett előre egy szülő, nagyszülő, mint manapság a gyermekük, az unokájuk. György László úgy véli, az ilyen előrelépés a szülők támogatásán és az egyéni szorgalmon múlott, de a mai alsó rétegek problémája mélyebb. A Tanítsunk Magyarországért Program tapasztalatai alapján kiemelte: sok fiatal motiválatlan. A megoldás szerinte a szülők meggyőzése, hogy változást akarjanak, mert ez a mobilitás alapja. Ez a gyakorlati megközelítés a mélyszegénységből való kitörés pszichológiai és társadalmi akadályaira fókuszál, hangsúlyozva a család szerepét. 

Termelékenységi kihívások 

Pogátsa ezután Acemoglu és Robinson elméletére hivatkozva Magyarországot úgynevezett extraktív társadalomnak nevezte, ahol a „rokonok gazdagodnak”. A felső 1 százalék vagyona gyorsabban nőtt, mint a háztartások átlagos nettó vagyona, és az offshore jelenség miatt az elit vagyona nem is egykönnyen vonható a nemzeti adózás alá.  

A vitában Pogátsa Zoltán elismerte, nagy eredménye a 2010 óta dolgozó Fidesz-kormányoknak, hogy egymillióval nőtt a foglalkoztatás, de az említett termelékenységmutatókat félrevezetőnek tartja. 

Bár Magyarország high-tech termékeket exportál, a hozzáadott érték kicsi, a bérszint pedig az unióban a legalacsonyabbak között van. Miközben Románia és Lengyelország termelékenysége dinamikusan nő, Magyarországé stagnál – tette hozzá, majd  

„gazdasági Hirosimának” nevezte Gyurcsány Ferenc 2010-ig tartó regnálását. 

Viszont Pogátsa megjegyezte, hogy a Gyurcsány-érához képest könnyű volt javítani a kkv-támogatások szintjét. Ugyanakkor véleménye szerint a rezsi- és lakástámogatások inkább kényszerből születtek, mert Magyarországon volt a legmagasabb lakásár-emelkedés és a legalacsonyabb uniós bérszint. Ezek a támogatások okozzák ma a költségvetési hiány egy fontos részét, továbbá az államadósság kamatterhei is elvonnak forrást az oktatástól, az egészségügytől és az infrastruktúrától. Hozzátette ugyanakkor, hogy az államadósság szintjének alakulása nem releváns a középosztályvitában, mert például Japánban a GDP 250 százaléka az államadóság, mégis stabil az ország, bíznak benne a befektetők.  

A közgazdász szerint lehet azt a stratégiát csinálni, hogy alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket hozunk létre, de akkor a másik oldalnak – oktatás, egészségügy, vasutak fejlesztése-építése – is fejlődnie kell. 

Ha valaki nem dolgozott 10-15 évig, azt nem lehet csak „alulra behozni”, és ez csökkenteni fogja a munkatermelékenységet – válaszolt György László. Hozzátette, bizonyítani tudja, hogy 

a közbeszerzések többségét más fejlett országokban is hazai cégek viszik el.  

Az is nyilvános, hogy ki az MBH Bank tulajdonosa – tette hozzá. György László szerint is sokkal jobb lenne, ha alacsonyabb lenne az államadósság kamata, de azt is látni kell, hogy több mint 800 ezer család vásárolt állampapírokat, és nem csak az a felső réteg, amelyre Pogátsa Zoltán hivatkozik. 

Az oktatás alulfinanszírozottságára vonatkozó felvetésre a kormánybiztos elmondta, hogy sokkal többet költünk oktatása és köznevelésre is mint az OECD-országok átlaga. „A termelés nélkül nincs fejlesztés, fejlesztés nélkül pedig nincs kutatás” – kontrázott Pogátsa korábbi érveire. 

Nyitó illusztráció és belső fotók: Index.hu, Geberle Berci / BME

A tudósítás teljes terjedelmében az Index.hu portálon olvasható: 

https://index.hu/gazdasag/2025/10/13/gyorgy-laszlo-pogatsa-zoltan-kozeposztaly-vita-orban-viktor-bme

A vitával a Mandiner.hu portál is részletes anyagban foglalkozott: 

https://mandiner.hu/belfold/2025/10/parazs-vita-a-bme-n-osszecsapott-gyorgy-laszlo-es-pogatsa-zoltan