Az Egyesült Államok és Finnország október 9-én írt alá egy megállapodást, amely meghatározza a finn tervezésű és szakértelemmel építendő, legfeljebb 11 jégtörő hajó gyártásának kereteit.

A megegyezésre hónapokig tartó tárgyalások után került sor, és az Egyesült Államok, Kanada és Finnország között 2024-ben megkötött, a szakértelem megosztásáról szóló megállapodásra épül,  a célja pedig újgenerációs jégtörő hajók építése.

Trump nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva engedélyezte az elsők külföldi gyártását. Egy elnöki memorandumban a programot ideiglenes intézkedésnek nevezi, amelynek célja „a kritikus képességek terén mutatkozó hiányosságok áthidalása”. Emellett utasítja az amerikai parti őrséget, hogy tervezze meg az építésüket, a partra szállításukat, hogy a Finnországban készülő négy hajó után a következő darabokat már amerikai földön rakják össze. 

Finnország elnöke, Alexander Stubb és miniszterelnöke, Petteri Orpo a Fehér Házban Donald Trumppal tartott találkozójuk előtt jelentették be az erről szóló megegyezést. Előbbi elmondta, hogy ez a két ország közötti memorandum megteremti az alapot az amerikai parti őrség és a finn vállalatok közötti kereskedelmi megállapodásokhoz. A finn vezetők elismerték, hogy mindez Trump nélkül nem jöhetett volna létre, illetve kiemelték, hogy a projekt fellendíti országuk gazdaságát és exportját. Stubb beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok közvetlenül tárgyalt a finn vállalatokkal, ami azt jelenti, hogy a finn kormány nem vett részt a megállapodások feltételeinek kidolgozásában, de elősegítette a tárgyalások lefolytatását. 

A szerződés értéke körülbelül 6,1 milliárd dollár, ami Finnország eddigi legnagyobb exportügylete és az elmúlt évek legnagyobb jégtörő-megállapodása. A finn vállalatok tervezik a hajókat, ők lesznek a felelősek az építés felügyeletéért, míg a megrendeléseket a kanadai Davie hajógyártó tulajdonában lévő Helsinki Shipyard és a Rauma Marine Constructions között osztják szét. Az első hajót a hírek szerint 2028-ban szállítják le.

A program második szakaszában további jégtörőket építenek az Egyesült Államokban, finn technológia felhasználásával. A médiaértesülések szerint ezek közül hármat a Davie épít a nemrég megszerzett texasi hajógyárában. A louisianai Bollinger Shipyards, amely már nekiállt az amerikai Polar Security Cutternek, állítólag négy építésére kapott megbízást. 

Stubb szerint ez a mostani, jelentős megrendelés elismeri Finnország vezető szerepét a jégtörő hajók építésében, és az abban szerzett szakértelme hozzásegíti az Egyesült Államokat, hogy elérje a célját és növelje a jelenlétét az Északi-sarkvidéken. 

A Trump-kormányzat számára ez a térség kiemelt fontosságú, csakúgy mint egy új jégtörő flotta fejlesztése. Donald Trump korábban arról beszélt, hogy akár 40 ilyen hajót is szeretne, majd a megállapodás bejelentése során elmondta, hogy az amerikai parti őrség szerint legalább kilenc Arctic Security Cutterre van szükség „ahhoz, hogy egész évben biztosítani tudjuk a nemzetbiztonsági igényeinket az Északi-sarkvidéken”. A Helsinki Shipyardot nem véletlenül választották ki, a cég ugyanis már együttműködik a Davie-vel egy új jégtörő építésén Kanadának. A munkálatok augusztusban kezdődtek Finnországban, ahol a hajótest készül, majd Quebecbe szállítják a Davie-hez, ahol fel is szerelik. A másik gyártó, a Rauma jelenleg többcélú korvett típusú hajókat épít a finn haditengerészet számára.  

Az Egyesült Államok parti őrségének jelenleg két elöregedett, nehéz jégtörője van, így égető szüksége van az új hajókra, bár az idén megvásárolt egy kereskedelmi jégtörő horgonykezelőt. Korábban Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok megvenne egy jégtörőt Finnországtól, méghozzá a hírek szerint a 32 éves Fennicát, amelyet a Rauma épített 1993-ban a Finn Tengerészeti Hatóság számára. 

A mostani finn–amerikai jégtörő-megállapodás azért stratégiai jelentőségű, mert az Északi-sarkvidék a következő évtizedek egyik legfontosabb geopolitikai és gazdasági térsége lehet. A klímaváltozás következtében ugyanis egyre hosszabb útvonalon hajózható az északi-tengeri útvonal, amely Ázsiát és Európát köti össze – akár 30-40 százalékkal rövidebb szállítási időt kínálva a Szuezi-csatornán keresztül vezető útvonalhoz képest.

Az Egyesült Államok számára ez nemcsak kereskedelmi előnyt, hanem katonai és energiabiztonsági érdek, ráadásul a térség gazdag kőolaj-, földgáz- és ritkaföldfémkészletei kulcsfontosságúak a kritikus technológiákban és a jövő iparágaiban. Az USA a finn technológiát felhasználva gyorsan növelheti a jégtörő-kapacitását, ezzel csökkentve a lemaradását Oroszországgal szemben, amelynek jelenleg több mint 40 ilyen hajója van, köztük nukleáris meghajtású is. 

Finnországnak az üzlet jelentős bevételt és új munkahelyeket hozhat, az EU számára pedig technológiai és geopolitikai lehetőségeket hordoz, illetve erősíti az unió transzatlanti kapcsolatait. Magyarországnak a projekt példát jelenthet arra, hogyan lehet a magas hozzáadott értékű technológiákra építve globális szinten is meghatározó szereplővé válni.   

Az amerikai–finn együttműködés fokozhatja a nagyhatalmi versenyt az Északi-sarkvidéken, hiszen az USA erősödő jelenléte korlátozhatja Moszkva gazdasági és katonai mozgásterét a térségben. Kína, amely a „sarki selyemút” kiépítésére törekszik, ezen a téren szintén versenytársat lát Washingtonban. Hosszú távon ez a régió a nagyhatalmak közötti gazdasági verseny egyik fő színterévé válik, ahol a technológiai fölény döntő tényező lesz – ebben pedig Finnország már most kulcsszerepet játszhat. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons