Az influenszerek világszerte egyre nagyobb hatást gyakorolnak a vásárlási döntésekre, különösen Brazíliában, Kínában és Indiában. Európában az olasz fogyasztók a legfogékonyabbak, míg Magyarországon a közösségi média térnyerése miatt gyorsan nő a véleményvezérek befolyása, főként a fiatalok körében.
A Statista Consumer Insights adatai szerint sokan bíznak az influenszerekben, akik Brazíliában, Kínában és Indiában gyakorolják a legnagyobb hatást az emberek vásárlási szokásaira. A felmérésből kiderül, hogy míg Brazíliában és Indiában a véleményvezérek befolyása nőtt, Kínában az utóbbi időben csökkent, de így is magas szinten maradt.
A legtöbb országban megfigyelhető, hogy a vásárlási döntéseknél sokan követik a trenddiktátorok tanácsait, Hollandiában és Japánban azonban kevés figyelmet fordítanak rájuk annak ellenére, hogy ezekben az országokban is nőtt a követőik száma. Európában az olaszok a leginkább befolyásolhatók, 24 százalékuk jelezte, hogy az idén csak azért vásárolt meg egy terméket, mert azt egy híresség vagy influenszer reklámozta.
A véleményvezérek iránti bizalom és a hatásuk az európai vállalatok számára azért kulcsfontosságú, mert a digitális marketing és az online értékesítés ma már nem csupán kiegészítő elem, hanem stratégiai versenytényező. A hogy említettük, az olyan piacok, mint Brazília, Kína és India, élen járnak az influenszermarketing hatékonyságában, és ha Európa nem tart lépést, lemaradhat a digitális elérés és a fogyasztói lojalitás terén.
Az európai márkák számára ezért létfontosságú, hogy hiteles kapcsolatot építsenek ki a helyi véleményvezérekkel, akik kulturálisan közelebb állnak a potenciális vásárlóközönséghez.
Az európai kontinensen belül is jól látszanak a különbségek: míg Olaszország, ahogy szó votl róla, kiemelkedik a befolyásolhatóság terén, ami azt jelzi, hogy a személyes, érzelmi alapú kommunikáció itt különösen hatékony, addig Hollandiában a racionálisabb, adatalapú fogyasztói döntések a jellemzőbbek, ami az európai piac diverzitására is rámutat. Ez a sokszínűség azt jelenti, hogy nincs egységes európai modell, a kommunikációt és a marketingstratégiát országonként, kulturális mintázatok szerint kell kialakítani.
Magyarországon a digitális tér használatának gyors növekedése (TikTok, Instagram, YouTube) és a fiatalabb korosztály online aktivitása miatt az influenszerek befolyása évről évre nő. A magyar lakosság nagyjából 73 százaléka van jelen valamilyen közösségimédia-platformon, és a fogyasztók egyre inkább online forrásokra (köztük a véleményvezérekre) támaszkodnak, ha terméket választanak vagy szolgáltatást keresnek: a Z generáció 76 százaléka hagyatkozik internetes forrásokra, beleértve az influenszereket is a vásárlási döntéseinél.
Gazdasági szempontból ez azt jelenti, hogy a hazai vállalatoknak érdemes nagyobb hangsúlyt fektetniük a helyi tartalomgyártók bevonására, mert ez növeli a fogyasztói bizalmat és versenyelőnyt teremt a nemzetközi márkákkal szemben. Ugyanakkor az is fontos, hogy etikai és szabályozási oldalról a magyar piacnak (és az EU-nak általában) figyelnie kell a transzparencia és a hitelesség megőrzésére.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
