A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy az amerikai vállalatok és a fogyasztók fizetik meg Donald Trump vámháborúját. Az amerikai elnök korábban mindenkit megnyugtatott, hogy ez nem így lesz, és az exportőrök viselik a tarifák következményeit, de az Egyesült Államokban tapasztalt áremelkedések és az egyes partnerek kereskedelmi mutatói ennek az ellenkezőjét sugallják. 

John ezentúl drágábban vásárol 

Az USA-ban az importált árucikkek 4, míg a belföldön gyártottak ára 2 százalékkal emelkedett március óta (1. ábra) – derül ki a Harvard kutatásából, amely több mint 350 ezer termék értékét követte nyomon. A leginkább azok a tételek drágultak, amelyeket nem lehet az Egyesült Államokban előállítani – például a kávé –, illetve azok, amelyek a legnagyobb vámokkal sújtott országokból érkeznek – többek között Törökországból.  

A drágulás aránya nem egyezik meg a vámemelések mértékével, ami arra utal, hogy az eladók némileg átvállalják a költségeket, az exportőrökről azonban nem mondható el ugyanez. Ők ugyanis „alig vagy egyáltalán nem nyelik el az amerikai tarifákat” – mutat rá a Yale Egyetem egyik pénzügyi agytrösztje. Ezt a nemzeti exportárindexek is megerősítik, hiszen a szállított termékek ára Kína, Németország, Mexikó, Törökország és India esetében is növekedett – az egyetlen kivétel ez alól Japán (valószínűleg a jen leértékelése miatt).

1. ábra: Az importált termékek ára az Egyesült Államokban a Trump-vámok óta. Sötétebb színnel a belföldi árucikkeké, a függőleges vonal pedig a Mexikóra és a Kanadára kivetett első vámok időpontját jelzi. Forrás: Reuters 

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a vámok hatása egyelőre teljes egészében nem érzékelhető – még úgy sem, hogy az importadók korábbi 2 százalékos átlagszintje 15 százalékkal emelkedett. Ennek oka, hogy a piaci szereplők még mérlegelik, hogyan tudnak alkalmazkodni a Trump-tarifákhoz. Leginkább azt illetően vannak viták, hogy kinek kell kifizetnie a havonta körülbelül 30 milliárd dollár összértékű vámköltségeket.  

Az európai export is érzi Trump „törődését” 

A Reuters február óta vezet egy adatbázist arról, hogy a vállalatok hogyan reagálnak a vámokra. Ebből kiderül, hogy  

a vizsgált európai, közel-keleti és afrikai cégek körülbelül 72 százaléka jelezte, hogy megemeli az árait a hatások enyhítése érdekében.  

Az európai autógyártók például eddig elnyelték az árhatások nagy részét, a fogyasztási cikkeket gyártó cégek – mint a Procter & Gamble, a EssilorLuxottica vagy a Swatch – viszont drágítottak. Ugyanígy tett (a teljesség igénye nélkül) 

• a Vestas dán szélturbinagyártó vállalat, 

• a chipgyártó berendezéseket előállító holland ASML, 

• a Volvo (amely létszámot is csökkentett), 

• az olyan francia vállalatok, mint a L’Oréal és a Danone, 

• a Nestlé svájci élelmiszeripari cég, 

• a német cégek esetében mások mellett az Adidas és a Puma sportszergyártó (utóbbi az ellátási láncát is kénytelen felülvizsgálni), a Siemens és a ThyssenKrupp, 

• olyan svéd vállalatok, mint a Husqvarna és az Electrolux. 

A Pumához hasonlóan számos cég kénytelen felülvizsgálni az ellátási láncának szerkezetét is a bizonyos nyersanyagoktól való függőség csökkentése vagy olcsóbb beszállítói alternatívák feltárása érdekében. Azt is sokan jelezték, hogy befektetési változtatások vagy áthelyezések következnek – például új üzemeket vagy irodákat építenenek, esetleg új helyre költöztetik az üzletmenet, illetve a gyártás egyes szakaszait. 

A pluszköltségek súlyos csapást jelentenek, csakúgy, mint a haszonkulcsok várható csökkenése. A vállalatok becsült vesztesége május végére meghaladta a 34 milliárd dollárt, a második negyedéves jelentések alapján pedig a cégek 16,2 és 17,9 milliárd dollár közötti deficitet vetítenek előre az idei évre. Ez az érték 2026-ban közel 15 milliárd lehet. 

Mivel az amerikai fogyasztók nehezen tudnak lépést tartani az emelkedő árakkal, az export iránti kereslet valószínűleg lassulni fog. Az Európai Unió USA-ba irányuló kivitele éves alapon 4,4 százalékkal csökkent júliusban – a németé pedig naptári és szezonálisan kiigazított alapon egyenesen 20,1 százalékkal augusztusban. Utóbbi valószínűleg az elkövetkező hónapokban is gyenge maradt, a magasabb vámok mellett az euró erősödése miatt.  

Az ING az uniós export 17 százalékos visszaesésére számít a következő két évben, ami akár 0,3 százalékkal vetheti vissza a blokk GPD-növekedését. 

Vámok plusz kínai antiinvolúció egyenlő amerikai infláció 

Az amerikai jegybank (Fed) által mért 2,9 százalékos maginflációnak akár a 0,3-0,4 százalékáért is a vámok lehetnek felelősek – hívta fel a figyelmet Jerome Powell, az intézmény elnöke. A Peter Institute azt jelezte, hogy  

2026-ban a vámemelések miatt 1 százalékkal lehet magasabb az amerikai infláció mértéke, mint ha a tarifák a korábbi szinten maradtak volna. 

Az úgynevezett kínai antiinvolúciós politika olaj lehet a tűzre. Ennek lényege, hogy Peking szeretné visszafogni a túlkapacitást és az intenzív árcsökkentéseket, amelyek túlzott versenyt ösztönöznek a gazdaság kárára. Ez a stratégia további nyomást helyezhet egyes termékek árára, különösen a Kína által dominált ágazatokban – például a napelemgyártásban –, így hosszú távon ez is hozzájárulhat az amerikai infláció megugrásához. Emellett az olyan online kereskedelmi platformokon, mint a Shein és az Amazon, szintén drágultak az Egyesült Államokban forgalmazott kínai árucikkek. 

Számos nemzetközi pénzügyi szervezet már módosította is a következő évekre vonatkozó előrejelzését. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint a globális termékkereskedelem bővülése csupán 0,5 százalékos lesz jövőre az amerikai vámok késleltetett hatásának következtében. Ehhez részben a korábban felerősödött front-loading is hozzájárult, azaz, hogy a megrendelők még a tarifák árhatásainak megjelenése előtt leadták az igényeiket a beszállítóknak.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: DALL-E