Az Egyesült Államok és Kína közötti vámháború erősíti a kockázatmentesítési törekvéseket. Az amerikai technológiai óriások nemcsak az összeszerelést, hanem az alkatrészgyártást is szeretnék eltávolítani Kínától. 

A Microsoft 2026-ra Kína-mentes lenne 

A Microsoft több beszállítópartnerét felszólította, hogy segítsenek felkészülni a Kínán kívüli termelésre – főként a Surface laptopok és az adatközpontok szervereihez kapcsolódó alapvető összetevők és gyártási folyamatok esetében. A vállalat már 2026-ra szeretné elérni a Kína-független gyártást. A folyamatot a szerver-előállítás területén is elkezdték már tavaly, de a kapcsolódó termékek érzékenysége miatt szeretnék, ha az ahhoz szükséges elemek legalább 80 százaléka szintén nem ott készülne. Egy hasonló áthelyezés a tervek szerint az Xbox videójáték-konzol esetében is megvalósulhat.  

Az összeszerelés átszervezése alapvetően könnyebb feladat, ez azonban nem mondható el az alkatrészgyártásról, amelynek az áthelyezése jelentős kihívás – különösen a Microsoft által kívánt határidőn belül. Ehhez ugyanis új üzemek létesítésére, de legalábbis a máshol működő gyárak kapacitásbővítésére van szükség. A Microsoft stratégiáját követi az Amazon Web Services (AWS) is. A vállalat azt is vizsgálja, hogy az adatközpontok gyártásában szükséges nyomtatott áramkörök előállításában hogyan tudna leválni a SYE kínai beszállítótól, majd áthelyezni onnan a gyártást.  

Ezeknek a törekvéseknek korlátokat szabhat a költségvetés, az adott régióban rendelkezésre álló megfelelő munkaerő létszáma és természetesen az együttműködési hajlandóság a partnerek részéről – legyen az cég, beszállító vagy állam.  

Nem is beszélve arról a problémáról, hogy nagyon sok kínai technológiai vállalat régóta fontos szereplő a szerverek globális ellátási láncaiban – köszönhetően a fejlődő képességeiknek, a termékeik minőségének és azok versenyképes árának. 

A legtöbb vállalat Délkelet-Ázsiában keres alternatív helyszíneket: az egyik legnépszerűbb célpont – a kínai cégek részéről is, amelyek igyekeznek a vámok megkerülésével megtartani a partnereiket – Thaiföld. A Google a thaiföldi kapacitások bővítésére kérte a beszállítóit, különösen a szervergyártás területén. A stratégiának köszönhetően a cég megduplázta az országban elérhető kapacitásait, miután négy üzemet építettek, így máris több ellátója van mind az alkatrészgyártás, mind az összeszerelés tekintetében. A délkelet-ázsiai országban ezáltal egy új gyártási ökoszisztéma formálódik.

 

Délkelet-Ázsia készülhet a technológiai iparágak felvirágzására 

Thaiföld igen népszerű a technológiai vállalatok körében, ha a gyártás Kína-függetlenítéséről van szó és nem csak a nyugati szereplők esetében…  

A Victory Giant (VGT), az Nvidia vezető nyomtatottáramkör-beszállítója, már a második üzemét építi Thaiföldön – kevesebb mint egy évvel az első átadása után. A nyomtatott áramkörök a telefonoktól kezdve az autókon és az adatközpontokon át a repülőgépekig és a védelmi rendszerekig mindenben használatos alkatrészek. A modern eszközök elektronikai gyártási folyamatának ugyanolyan fontos részét képezik, mint a chipek. 

A VGT-t más kínai, sőt tajvani cégek is követik. A kínai–amerikai vám- és technológiai háború felgyorsította a gyártás kiszervezését Kínából és Tajvanból: a Google és az Nvidia mellett az Amazon, az Apple, a HP és a Dell is a diverzifikáció lehetőségeit keresi, az igényeiket pedig a kritikus fontosságú technológiák legnagyobb beszállítói igyekeznek kielégíteni. Ennek a folyamatnak a keretében Thaiföld a fejlett technológiákért folytatott verseny frontvonalába kerül, kevesebb mint három év alatt közel 60 nyomtatottáramkör-gyártó vállalat létesített itt üzemeket, kínaiak és tajvaniak egyaránt. 

Bangkoknak nagy reményeket fűz az átalakuláshoz, és próbál többet fordítani a releváns iparágak fejlesztésére, azt az ambiciózus célt szem előtt tartva, hogy a nyomtatott áramkörök piacán Kína után a világ második legnagyobb gyártóközpontja legyen. Az ágazati szakértők szerint a külföldi a gártók fokozatosan növelik a közép- és felső kategóriás modellek gyártását az országban, azonban a globális gazdasági dinamika, a geopolitikai kockázatok és a helyi infrastruktúra, beleértve a munkaerőköltségek emelkedését, befolyásolhatják az iparág ottani fejlődését. 

Hozzájárulhat ehhez a HP kockázatmentesítési stratégiája is, Amerika vezető PC-gyártója ugyanis a személyi számítógépek gyártásának több mint a felét kiszervezné Kínából – az áthelyezés egyik fő célpontja szintén Thaiföld. Ez lenne a vállalat eddigi legagresszívabb lépése, ráadásul a váltást két-három éven belül szeretnék megvalósítani, egyes források szerint a notebookgyártás 70 százalékát is kiszervezve. Thaiföldön már a HP legalább öt beszállítója épít gyárat vagy raktárközpontot, kettő pedig az év eleje óta növeli az ottani kapacitásait. 

A HP eközben mérnököket és menedzsereket toboroz Szingapúrban  

azzal a céllal, hogy létrehozza a zászlóshajójának számító tajvani tervezőközpont tartalékcsapatát, amely elvégzi az új termékek fejlesztésének oroszlánrészét és felügyeli az ellátási láncokat. A vállalat tájékoztatása szerint körülbelül 200 embert vesznek fel – köztük mérnököket és ellátásilánc-szakértőket. 

 

Felgyorsul a világkereskedelem blokkosodása 

Az amerikai techóriások diverzifikációs stratégiája a technológiai ellátási láncok új korszakát jelzi, ahol a kockázatkezelés felülírja a tisztán költségalapú cégműködést. Rövid távon a kapacitások átcsoportosítása hosszabb szállítási időt és átmeneti költségnövekedést okozhat, cserébe nő a rugalmasság és a beszállítói diverzifikáció.  

A vámháború fényében hasonló lépések várhatók a számítástechnika- és az adatközpont-ökoszisztéma számos további szereplőjétől (például Dell, Meta, Nvidia), amelyek Vietnám, Thaiföld, Malajzia, India és Mexikó irányába is bővíthetnek.  

Ez a trend felgyorsítja a világkereskedelem blokkosodását: párhuzamos kapacitások épülnek ki az amerikai és a kínai érdekeknek megfelelően, így globálisan bővülhet az exportkontroll és szétválhatnak a szabványok.   

Európának a nearshoring ilyetén új hulláma lehetőséget jelenthet, viszont ezek kiaknázásában és az alternatív projektekért folytatott versenyben hátrányt okozhatnak a magas energiaárak és a képzett munkaerő hiánya. Mindezek miatt megfontolandó a tagállami ösztönzők és az energiahálózat kapacitásainak bővítése, valamint az egyenlőtlenségeinek kezelése.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime