Az aktuális folyamatok szerint néhány ország népessége már 20 év alatt megduplázódhat – a világ leggyorsabban népesedő államai elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten találhatók. 

Amint a Visual Capitalist ábráján is látható, a demográfiai gyorsulás hátterében elsősorban két régió áll: Afrika és a Közel-Kelet. A listán szereplő húsz ország közül tizenhat Afrikában található, a maradék négy pedig a Közel-Keleten. A leggyorsabban növekvők között ott van Omán és Szíria, amelyeknél mindössze húsz évre lesz szükség a népesség megduplázásához (Omán jelenlegi lakossága nagyjából 5,5 millió fő, Szíriáé 25,6 millió körül mozog). Ugyancsak előkelő helyen szerepel a Közép-afrikai Köztársaság és Szomália 5,5 millió, illetve 19,7 millió lakossal – mindkettőnél 21 év a becsült duplázódási idő. A Kongói Demokratikus Köztársaságban ez az idő 22 esztendő, a népesség pedig már most meghaladja a 112 milliót. Hasonló ütemben növekszik Niger, ahol a jelenlegi 27,9 milliós népesség 22 év alatt, illetve Szudán, amely 51,7 millió főről indul, és szintén 22 éves távlatban duplázódhat meg. 

Miközben ezek az országok a leggyorsabb természetes népességnövekedést produkálják, a fejlett világ trendje egész más képet mutat. Az Egyesült Államok például a jelenlegi ütem mellett csak 133 év alatt tudná megduplázni a népességét.  

Az afrikai és közel-keleti országok fiatal népessége hatalmas munkaerő- és fogyasztói potenciált hordoz magában, de ez a lehetőség csak akkor válik előnnyé, ha az ottani kormányok képesek megfelelően reagálni az infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy terén jelentkező igényekre. A gyors növekedés ugyanis terhet is ró az államokra: a városiasodás üteme, a lakhatási és vízellátási problémák, a környezeti terhelés mind olyan tényező, amely könnyen válságpont lehet. Egy átlagos arab országban jelenleg 36 évre tehető a népesség duplázódási ideje, a termékenységi ráta pedig átlagosan 3,2 gyermek. Ezek az adatok lendületet jeleznek, de figyelmeztetnek is arra, hogy a növekedés irányítás nélkül könnyen társadalmi feszültségekbe torkollhat. 

A helyzetet különösen jól illusztrálja Szíria esete, ahol a háború, a migráció és a gazdasági összeomlás ellenére is fennmaradt a magas születési ráta. Omán ezzel szemben viszonylagos stabilitása miatt a régió egyik legszervezettebb demográfiai modelljét mutatja: gyors növekedés, de szigorúan szabályozott migráció és munkaerőpiaci irányítás. 

A népességgyarapodás következményei tehát messze túlmutatnak a nemzeti határokon: hosszú távon új gazdasági központokat teremthet, új fogyasztói piacokat nyithat meg, de a környezeti terhelés, a vízhiány és a mezőgazdasági területek túlhasználata már most is érzékelhető problémát jelent. A geopolitikai súlypont áthelyeződése szintén elkerülhetetlen: azok az országok, amelyek képesek kezelni a demográfiai bumm társadalmi hatásait, regionális vezető pozícióba kerülhetnek. Azok viszont, amelyek nem tudnak élni ezzel a lendülettel, a túlnépesedés és a gazdasági válság csapdájában ragadhatnak. 

*** 

Fotó: Dreamstime