A Kiel Institute tanulmánya szerint az Ukrajnának nyújtott katonai segélyezés júliusban és augusztusban jelentősen visszaesett, annak ellenére, hogy a NATO bevezette a prioritásként kezelt ukrajnai igények listáját (PURL). Ezzel szemben a pénzügyi és humanitárius segélyezés stabil maradt és azt főként az uniós intézmények nyújtják. A think tank Ukrajna-támogatásokat nyomon követő rendszerének frissítése augusztusig rögzíti az országnak nyújtott nemzetközi segélyeket: a megfigyelési időszak alatt a katonai ellátás nagy része a NATO új PURL-kezdeményezéséből származott. Erről júliusban állapodtak meg Mark Rutte NATO-főtitkár és Donald Trump amerikai elnök találkozóján.

Ez lehetővé teszi az észak-atlanti szövetség számára, hogy más tagállamok finanszírozásával „használatra kész” fegyvereket szerezzen be az Egyesült Államok készleteiből Ukrajna számára. Augusztusra nyolc NATO-ország csatlakozott a kezdeményezéshez: Belgium, Kanada, Dánia, Németország, Lettország, Hollandia, Norvégia és Svédország, és 1,9 milliárd eurót különítettek el erre a célra. 

Az új mechanizmus bevezetése ellenére a katonai hozzájárulás júliusban és augusztusban jelentősen csökkent. Miután az Egyesült Államok 2025 elején abbahagyta az új segélycsomagok bejelentését, az európai országok léptek a helyükbe, amelyek jelentősen kibővítették a katonai támogatásukat, így ennek a havi átlaga 2025 első felében   meghaladta a 2022–2024-es időszakét. Ez a lendület azonban nyáron megtorpant: az európai országok 57 százalékkal csökkentették a finanszírozást a 2025. január–júniusi időszakhoz képest, még akkor is, ha a NATO PURL-kezdeményezéshez való hozzájárulásukat is beleszámoljuk. Az európai katonai támogatás csökkenését azonban részben ellensúlyozták más országok magasabb juttatásai. Leginkább Kanadáé, amely augusztusban 1,2 milliárd eurónyi összeget jelentett be, amelynek egy részét a NATO PURL-mechanizmusán keresztül juttatták el Ukrajnának. Ha az összes dotációt számoljuk – beleértve az európai adományozókat és másokat –, a havi végösszeg csökkenése 43 százalék volt. 

Mivel az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás egyre inkább az új fegyverek beszerzésétől függ – ami gyakran hónapokig, sőt évekig is eltarthat –, a NATO PURL-kezdeményezése egy fontos eszköz arra, hogy Ukrajnának az Egyesült Államok készleteiből azonnal használható fegyvereket biztosítson. Ugyanakkor ennek a júliusi és augusztusi csökkenése meglepő, ugyanis úgy tűnik, hogy a PURL ellenére Európa visszatartja a készleteit. Ezek után nagy kérdés, hogy hogyan alakulnak a számok ősszel. 

Július-augusztusban 7,5 milliárd eurónyi pénzügyi és humanitárius segítségnyújtást különítettek el, ami összhangban van az előző esztendők és az idei év első felének adataival. Az újonnan elkülönített források 86 százaléka EU-intézményekből származik, beleértve az Ukrajna-támogatási eszköz (5,4 milliárd euró) és az ERA-hitelmechanizmus (1 milliárd euró) keretében nyújtott összegeket. A kétféle segélyezés összességében viszonylag stabil maradt – még az Egyesült Államok hozzájárulásának hiányában is. Jelenleg tehát az a legfontosabb, hogy ez a stabilitás kiterjedjen a katonai támogatásra is, mivel Ukrajna erre támaszkodik a védelmi képességeinek fenntartásához. 

A tanulmány alátámasztja a magyar kormány álláspontját, miszerint Ukrajnának nem katonai, hanem humanitárius és gazdasági segítségre van szüksége. Az adatokból látszik, hogy még a NATO PURL-kezdeményezése ellenére is jelentősen visszaesett a katonai hozzájárulás. Ez arra utal, hogy a fegyverszállítások egyre nehezebben fenntarthatók, mivel az új eszközök beszerzése hosszadalmas és költséges.  Jelenleg az EU pénzügyi és humanitárius eszközei képezik az európai segítségnyújtás gerincét, ami összhangban van Magyarország gyakorlatával, amely humanitárius segítséget, menekülttámogatást, egészségügyi ellátást és oktatást biztosít a rászoruló ukránok számára.  

Ezek a támogatási trendek azt is mutatják, hogy Európában sok ország – hazánkhoz hasonlóan – belpolitikai vagy gazdasági megfontolásokból visszafogja a katonai szerepvállalását. Ez azt jelzi, hogy a magyar álláspont egy realista, nem pedig egy elszigetelt hozzáállás. A humanitárius segélyek fenntartása azonban lehetővé teszi, hogy hazánk morális és politikai értelemben is konstruktív szereplő maradjon anélkül, hogy közvetlenül belesodródna a háborúba. Ez a béke- és emberközpontú hozzáállás diplomáciailag is védhető, különösen egy olyan helyzetben, amikor Európában egyre több vita zajlik a katonai támogatás hatékonyságáról és annak hosszú távú fenntarthatóságáról.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons