No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
A Világbank idén kiadott jelentése alapján a térség gazdasága az idén is nő, összességében lassan, de a regionális adatokhoz képest nem rosszul: 2025-ben kb. 3 százalékos lesz a régiós bővülés a 2024-es 3,6 százalék után. Mindezt a fogyasztás húzza fel, a nettó export inkább fékezi, az infláció pedig körülbelül 3,9 százalék, ami a 2022-es majdnem 12 százalékhoz képest nem kifejezetten rossz.
Ez nem válságot, inkább kifulladó lendületet jelez.
Ha ezekre az adatokra tekintünk, fontos szemmel tartani a kereskedelmi és beszállítói láncokat. A növekedés főleg a szolgáltatásoknak (turisztikai szektor, információ- és kommunikációtechnológia, üzleti szolgáltatások) és az autóipari beszállítói körnek köszönhető, és ezekhez a magyar export, logisztika, pénzügyi és mérnöki szolgáltatások alapvetően jól illeszkednek. Emellett a TEN-T infrastruktúra keretében a közúti/vasúti és az energetikai hálózatok fejlesztése (okosközlekedési rendszerek, e-fuvarlevél, hálózatbővítés) közvetlenül érinti a magyar kereskedelmi útvonalakat, a raktározást, a határkezelést.A térség 2024–27 között az EU-s előcsatlakozási forrásokkal és uniós programokkal összesen a régiós GDP mintegy 3,5 százalékának megfelelő kerethez jut. Ha ezt hatékonyan sikerül elkölteni, az a magyar beszállítókra is jó hatással lehet.
Mi várható a közeljövőben?
Jelen állás szerint 2026-ban 3,1, míg 2027-ben 3,6 százalék körül lehet a régiós növekedés – ez stabil, de önmagában még lassú felzárkózást jelent.
A térségből érkező beszállítói megrendelések fokozatosan erősödhetnek, ami a magyar exportőröknek is jó hír.
A következő táblázatból jól kiolvasható, hogy a Világbank friss jelentése szerint mi várható a térségben:
| 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 | 2027 | |
| Real GDP growth (percent) | ||||||
| Albania | 4.8 | 4.0 | 4.0 | 3.7 | 3.5 | 3.5 |
| Bosnia and Herzegovina | 4.2 | 2.0 | 3.0 | 2.6 | 3.0 | 3.2 |
| Kosovo | 4.3 | 4.1 | 4.4 | 3.8 | 3.8 | 3.9 |
| North Macedonia | 2.8 | 2.1 | 2.8 | 3.1 | 3.0 | 3.0 |
| Montenegro | 7.7 | 6.5 | 3.2 | 3.3 | 3.2 | 3.2 |
| Serbia | 2.6 | 3.8 | 3.9 | 2.8 | 3.0 | 4.0 |
| WB6 | 3.5 | 3.5 | 3.6 | 3.0 | 3.1 | 3.6 |
| Contribution of components to real GDP growth (percentage points) | ||||||
| Consumption | 2.9 | 0.9 | 3.5 | 2.8 | 2.8 | 2.9 |
| Investment | 1.1 | 0.1 | 3.1 | 1.1 | 1.4 | 1.3 |
| Net exports | -1.2 | 0.7 | -3.1 | -0.9 | -1.0 | -0.6 |
| Exports | 6.5 | 1.5 | 0.7 | 1.9 | 2.4 | 2.7 |
| Imports (-) | 4.6 | 0.8 | 3.8 | 2.8 | 3.3 | 3.3 |
| Consumer price inflation (percent, period average) | 11.9 | 9.1 | 3.3 | 3.9 | 3.1 | 2.7 |
| External sector (percent of GDP) | ||||||
| Goods exports | 28.1 | 24.2 | 22.2 | 21.6 | 21.3 | 21.2 |
| Trade balance | -18.6 | -14.0 | -15.3 | -15.4 | -15.3 | -14.6 |
| Current account balance | -7.7 | -4.0 | -6.6 | -7.1 | -6.9 | -6.4 |
| Foreign direct investment | 6.8 | 5.0 | 5.7 | 4.7 | 4.9 | 4.9 |
| External debt | 75.1 | 66.1 | 65.7 | 52.3 | 51.9 | 51.5 |
| Public sector (percent of GDP) | ||||||
| Public revenues | 34.4 | 35.2 | 36.1 | 36.1 | 36.0 | 36.0 |
| Public expenditures | 37.0 | 36.6 | 38.2 | 38.6 | 38.1 | 37.9 |
| Fiscal balance | -2.6 | -1.4 | -2.1 | -2.5 | -2.2 | -1.9 |
| Public and publicly guaranteed debt | 49.5 | 45.1 | 45.0 | 44.4 | 44.6 | 44.3 |
A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy hol vannak a potenciális kitörési pontok, hogyan alakult a térség növekedése nemcsak regionális szempontból, hanem országonként.
A térség gazdasága lassan, de egyenletesen nő: Albánia és Koszovó nagyjából 3,5–4 százalék körüli növekedést hoz, Szerbia fokozatosan közelít a 4 százalékhoz, Észak-Macedónia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina pedig inkább a 3 százalék körüli sávban mozog. A bővülés főként a belső keresleten nyugszik: a növekedés körülbelül kétharmadát a fogyasztás adja, a beruházások nagyjából a fennmaradó harmadot, miközben a külkereskedelem (nettó export) terén még csökkenés tapasztalható. Az infláció lassan, de érezhetően mérséklődik. A tőkebeáramlás (FDI) továbbra is erős – minden megtermelt száz egység mellé nagyjából ötegységnyi friss külföldi tőke érkezik –, a külső adósság lejtmenetben van, a folyó fizetési mérleg pedig egyelőre mínuszos, de lassanként javulhat. A költségvetési hiány mérsékelt szintű és csökkenő, az államadósság 44-45 százalék körüli stagnálásra fog beállni.
Összességében belső keresletre épülő, fokozatosan kiegyensúlyozódó növekedési pályát látunk.
A Nyugat-Balkán tehát lassan, de biztosan növekszik. A jövő politikáin persze sok minden múlik, de ha az eddigi trendek folytatódnak, az jól jöhet a magyar befektetőknek.
A jelen cikk célja a geopolitikai és gazdasági folyamatok elemzése és az erről való tájékoztatás, így nem minősül befektetési tanácsadásnak.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
