A Nemzetközi Valutaalap nyomást gyakorol az ukrán jegybankra, hogy értékelje le a hrivnyát a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Kijev hallani sem akar az ötletről, pedig az új, 8 milliárd dolláros hitelnek ez lesz az egyik előfeltétele.
Ukrajna újabb életmentő pénzügyi infúziót kér, ám a donor feltételei ezúttal súlyos belpolitikai és gazdasági következményekkel fenyegetnek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) – amely eddig példátlan módon egy háborúban álló országnak nyújt hiteleket – most a hrivnya ellenőrzött leértékelését követeli Kijevtől. Az intézmény szerint ezzel növelhetők lennének az állami bevételek és csökkenne a költségvetési hiány – az ukrán jegybanknál ugyanakkor úgy látják, hogy e feltétel teljesítése inflációval, társadalmi elégedetlenséggel, ebből eredendően politikai instabilitással járhat.
A hrivnyát övező aggodalom az IMF részéről jogos. Az ukrán jegybank 2022 februárjában, az orosz invázió kezdetekor befagyasztotta az árfolyamot, hogy megakadályozza a nemzeti valuta szabadesését. Ezen azóta lassan és fokozatosan engedett, ám az ukrán fizetőeszköz így is mintegy 13 százalékot gyengült a dollárhoz képest. Az IMF most ennél sokkal nagyobb korrekciót szeretne látni, a „piaci realitásokhoz való alkalmazkodás” indoklással.
Az ukrán központi bank azonban az inflációs kockázatokra hivatkozva eddig ellenáll, mivel a háborús gazdaságban, ahol a kereskedelem és az energiaellátás területe a legkomolyabban sérült, a leértékelés automatikusan áremelkedést hozna, amit a lakosság már aligha viselne el. A 2014-es válság emléke még mindig élénken él a köztudatban, amikor a hrivnya összeomlása elégedetlenséget és bizalomvesztést váltott ki a hatalommal szemben.
Egy újabb inflációs hullám kiváltása politikai öngyilkosság lenne Zelenszkij számára.
A kijevi kormány mozgástere szűk. Az IMF-től 2023-ban kapott 15,6 milliárd dolláros hitelkeret (amelyre egyébként a G7-ek vállaltak visszafizetési garanciát) nagy részét már lehívták. A jelenlegi tárgyalások tétje egy új, 8 milliárd dolláros csomag megszerzése. A probléma az, hogy Ukrajna költségvetésének immár több mint felét a nemzetközi segélyek fedezik, vagyis az IMF-fel és más globális pénzügyi intézményekkel való kapcsolat gyakorlatilag az állam működésének a záloga lett. A függőben lévő hitellel kapcsolatban Kristalina Georgieva, az IMF igazgatója udvariasan személyes támogatásáról biztosította Kijevet, de ragaszkodik a feltételek (pénzügyi reformok, költségvetési szigor és árfolyam-korrekció) maradéktalan betartásához.
Két rossz közül
Júliusban Zelenszkij épp a segélyezési rendszer felpörgetése és a külföldi kapcsolatokból származó bevételek növelése miatt hajtott végre kormányváltást egy hozzá hű lojalistát emelve a kormányfői székbe. Julija Szviridenko miniszterelnök azonnal kinyilvánította elégedetlenségét az Ukrajnát lélegeztetőgépen tartó donorországok teljesítményével kapcsolatban, amiért a következő két év költségvetésébe ígért 75 milliárd dollárnak mindössze a felét tudták elkülöníteni. Éppen ezért az egyébként közgazdász-végzettségű politikus azonnal egy újabb óriási IMF-hitel lehetőségeit kezdte vizsgálni – kiindulópontként azt véve alapul, hogy a háború jövőre is folytatódik.
Az utóbbi esélyei azonban meglehetősen bonyolulttá váltak. A fegyversegélyek és a pénzügyi támogatások a háború folytatása szempontjából párhuzamosak egymással, de egyik a másik nélkül működésképtelenné tenné az ukrán túlélési modellt. Trump elnök viszont nyilvánvalóvá tette az amerikai „ingyenpénzes” fegyverszállítások leállítását, egyben nagyon úgy fest, hogy politikai támogatását is jelentősen csökkenti Kijev felé, kizárólag a konfliktus lezárását tartva szem előtt – ha kell, Ukrajna jelentős terület- és érdekvesztesége árán is. Európa képtelen átvenni az Egyesült Államok szerepét, így a segélyprogramok összeroppanását csak a hitelintézetek tudnák valamelyest kompenzálni a működésképtelenség rémképével küzdő ukrán állam számára.
A kijevi döntéshozók tehát nagy dilemmában vannak: vagy engednek a Valutaalap követeléseinek, ezzel kockáztatják a háborúba végletekig belefáradt társadalom haragját, vagy kitartanak, így pedig veszélybe sodorják a nemzetközi finanszírozást. Bármelyik utat választják, fájni fog. Az IMF által javasolt leértékelés rövid távon ugyan növelheti a nominális bevételeket, ám az infláció gyorsan el is olvaszthatja a nyereségeket. A következő hetek tehát nemcsak gazdasági, hanem politikai fordulópontot is jelenthetnek Ukrajna számára. Ha nem kapja meg a hitelt, a működésképtelenség határára sodródó államnak rohamosan fogynak majd a lehetőségei egy számára úgy-ahogy elfogadható, kikényszerített béketárgyalás során.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
