A CATL kínai akkumulátorgyártó megőrizte a globális vezető szerepét: az idei év első nyolc hónapjában az összes új tárolókapacitás 36,8 százalékát biztosította. A vállalat nettó profitja éves alapon 41 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, elérve a 2,6 milliárd dollárt. A teljes bevétel szintén növekedett, ám a vártnál kisebb mértékben. 

Bizonytalan környezet, szerényebb tervek 

A CATL stratégiájának fókuszában továbbra is a külföldi terjeszkedés áll. Bár az ipar vitathatatlan uralkodója, a jelenlegi zöldtechnológia- és az azok szabályozásához kapcsolódó trendek visszafogottabb szemléletre kényszeríthetik. Donald Trump ugyanis kizárta az amerikai piacról a kínai autógyártókat, ám azok Európában sem találnak nyugalomra a bizonytalan szabályozási környezetben, amit a belső égésű motorok melletti erős iparági lobbi csak még kiismerhetetlenebbé tesz. Emellett a kontinensen visszaesés tapasztalható az elektromos járművek (EV) iránti keresletben, ami az akkumulátorgyártókat szintén kedvezőtlenül érintheti. 

Az Európai Bizottság tavaly 7,8 és 35,3 százalék közötti vámokat szabott ki a kínai EV-gyártókra. További elrettentő erő, hogy a külföldi támogatásokról szóló rendelet lehetővé teszi Brüsszel számára, hogy korlátozza azokat a vállalatokat, amelyek szerinte tisztességtelen versenyelőnyben vannak a kínai állami támogatások miatt.  

Az új kínai beruházások ezek fényében egy időre megtorpanhatnak Európában, ami már az idén érezhető  

– miután azok értéke 2024-ben is visszaesett.  

Tavaly az autógyártáson kívül az információs és kommunikációs technológiai ágazatban érkeztek jelentősebb kínai zöldmezős befektetések, de azok összértéke csupán tizedét tette ki az előbbi szektorba folyó pénzeknek, még az 500 millió eurót sem érték el. A Covid-járvány óta Magyarország volt a kínai autóipari befektetések fő kedvezményezettje, a német Rhodium kutatóintézet adatai szerint azonban a 2023-ban bejelentett 15 projekt tavaly 7-re csökkent.  

Kínai titkolózás, európai függőség és lemaradás 

A kínai autóipari beruházások a gyors növekedés, a széles gyártási kapacitások és az akkumulátorgyártó infrastruktúra miatt vonzó délkelet-ázsiai piacok felé vándorolnak. Ez a tendencia viszont Európa számára nem túl kedvező, mivel  

így elmarad a technológiatranszfer az olyan kritikus ágazatokban, amelyekben nincs hazai bajnok a kontinensen  

– ahogyan a svéd Northvolt összeomlása óta az akkumulátoriparban sincs. Igaz, a CATL esetében nem is biztos, hogy erre sor kerülne. 

A Spanyolországban, a Stellantisszal közös vállalatban megvalósított 4 milliárd eurós zaragozai üzem építéséhez és a berendezések telepítéséhez például kétezer saját munkást küldtek. A döntés – amellett, hogy aláhúzza Európa lemaradását a készségek és a know-how területén – nem igazán arra utal, hogy a kínai óriás nyitott lenne a tudásmegosztásra. Ez pedig erősítheti az európai ipar kiszolgáltatottságát, ugyanakkor gyengítheti a CATL felé tanúsított bizalmat – hiszen így a helyi társadalom értékes munkalehetőségekről kénytelen lemondani. Bár a gyár körülbelül háromezer spanyol munkavállalónak biztosít majd állást, az építkezés körüli szigor azt mutatja, hogy az akkumulátorgyár felállításához szükséges ismeretek továbbra is a kínai vállalat titkai maradnak.  

Hszi Csin-ping egy önellátó erődként tekint Kínára, amely olyan szélsőséges körülmények között is képes fenntartani magát, mint egy Tajvan elleni háború – és az arra válaszként adandó nyugati szankciók –, így a legértékesebb tudást minden vállalat féltve őrzi. A stratégia része, hogy a Nyugatot minél inkább függővé tegyék az országtól a kritikus technológiák tekintetében. A CATL esetében ilyen a vegyészeti fejlesztések és az akkumulátorcellák tervezése, amikre könnyen fény derülne, ha Madrid ipari kémeket építene be a gyár építésénél tevékenykedő spanyol munkások közé. A kínai vállalat az építkezéshez közeli Pedrola polgármestere szerint megszállottan fél ettől, ezért tartaná távol a helyieket a munkálatoktól. 

Debrecenben is változás jöhet 

A CATL mérséklődő európai terjeszkedése jól példázza, hogy a zöldtechnológiák során tapasztalt globális hátraarc és a vámháború iparágra gyakorolt hatásai milyen következményekkel járhat nemcsak a gyártók, hanem a partnereik szempontjából is. Szükség lehet ugyanis a megváltozott tervek hatásainak korrigálására, az ellátási lánc bővítésére, a munkaerő megfelelő továbbképzésére vagy az adott projekttől várt hatások módosítására. 

Ez a a 7,3 milliárd eurós zöldmezős beruházás során felépített debreceni gyárat is érintheti, hiszen bár az első fázisban 20 százalékkal, 40 gigawattórára nőtt az üzem kapacitása, a két továbbit a piaci kereslet függvényében „újragondolják” – tájékoztatott a vállalat, hozzátéve, hogy továbbra is elkötelezettek a kivitelezés mellett. A debreceni létesítmény tevékenységi köre így a jövőben akár újfajta területekre is kiterjedhet, azaz a lítiumion-akkumulátorok gyártásán kívül más anyagokkal működő technológiák fejlesztése is szóba kerülhet. 

A CATL óvatosabb európai terjeszkedése rövid távon fékezi az akkumulátorkapacitások kiépülését, ami ár- és ellátási kockázatot jelent az autógyártóknak, lassíthatja az EV-modellek kifutását és a zöldcélok teljesülését. A bizonytalan szabályozás és a visszafogott kereslet felértékeli a többforrású, regionális beszállítói stratégiát. Igaz, középtávon lehetnek előnyök: erősödhet az európai szereplők alkuereje és felgyorsulhat a technológiai diverzifikáció – talán ez az, amire Európának fókuszálnia kellene. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime