A szuverén mesterséges intelligencia kifejezés azt jelenti, hogy minden ország saját maga birtokolja és ellenőrzi az MI-hez szükséges információkat, chipeket és adatközpontokat. Ezt azért fontos leszögezni, mert a gyakorlatban azonban az európai kezdeményezések erősen támaszkodnak az amerikai technológiai cégekre – derül ki a Bloomberg anyagából. 

Ellentmondásos partnerségek 

Európa vezető szoftvervállalata, a német SAP tavaly bejelentett partnerségében „Németországban, Németország számára” épített MI-megoldásokat ígért, ám nem egy helyi, hanem a San Franciscó-i OpenAI óriásvállalattal működik együtt. 

Ennek a kooperációnak persze látszólag vannak hozadékai is, hiszen az OpenAI nemrég Norvégiába vitte a Stargate infrastruktúra-kezdeményezését, amelyről azt állította, hogy segít az országnak elérni a „szuverén MI-céljait”. Ezenkívül, a Google, a Microsoft vagy a CoreWeave is büszkén jelenti be adatközpont-bővítéseit Európában, gyakran helyi cégekkel vagy kormányokkal partnerségben. De eddig a legnagyobb MI-vállalat, az Nvidia volt a legagresszívabb az amerikai technológiai cégek közül a szuverén MI-koncepció terjesztésében, ugyanis számos európai MI-befektetést és -partnerséget kötött, a vállalat vezérigazgatóját, Jensen Huangot pedig olyan vezetők ünnepelték az elmúlt hónapokban, mint Emmanuel Macron és Keir Starmer. 
 

Akkor mi is a probléma? 

Az, hogy az átláthatatan együttműködési szövevények meglehetősen zavarossá teszik Európa MI-stratégiáját, különösen úgy, hogy a szabályozók még mindig aktívan bírságolják és vizsgálják az amerikai technológiai cégeket a trösztellenes törvények megsértése miatt – fejti ki a Bloomberg amerikai szerzője. Ám maga is elismeri, hogy az amerikai vállalatok a szuverén MI elvét arra használják, hogy nemzetközi keresletet teremtsenek a termékeik iránt – legyen szó az Nvidia chipjeiről vagy az OpenAI szoftvereiről. Európában viszont sokan a technológiai finanszírozási csomagok megszavaztatására vagy a nemzeti érdekeik mentén használják ezt a fogalmat. 
 

Az adatszuverenitástól a gazdasági ellenálló képességig 

Európában azonban a szuverén MI-t gyakran az adatszuverenitással kapcsolatos kétségek folytatásaként értelmezik (lásd a GDPR-szabályozást), amely egy évtizede jelent meg. Ahogyan az amerikai felhőóriások egyre dominánsabbá váltak, aggodalmak merültek fel az adatvédelemmel kapcsolatban, valamint újabb követelések jelentek meg. Jelesül, hogy ezek a cégek legalább néhány létfontosságú adatot helyben, az EU területén lévő adatközpontokban tároljanak – innen eredeztethető a fent részletezett adatközponti bővítési hullám. 

Csakhogy többről van szó, mint adatvédelemről vagy a szervezet fizikai helyéről. Sok európai üzleti vezető számára ma az MI-szuverenitás legvilágosabb jelentése az, hogy legyenek egyéb megoldások az amerikai szolgáltatásokon túl.  

Ha nulla alternatívánk van, akkor nincs alkupozíciónk 

– jelentette ki a minap Aude Durand, az Iliad Group ügyvezetőigazgató-helyettese, aki hozzátette: „A szuverenitás számomra valójában a gazdasági ellenálló képességről szól.” 

Az EU-s versenyképesség korlátai 

Jelenleg ugyanakkor igencsak kérdéses, hogy mennyire lehet versenyképes Európa MI-piaca. Bár talált némi fogást a felhőalapú számítástechnikában, az MI-alapú programozásban és a védelmi szektorban, a legtöbben egyetértenek abban, hogy 

az öreg kontinens valószínűleg nem fog hiteles és erős riválist építeni az Nvidiának vagy az Open AI-nak, de még a DeepSeeknek sem,  

annak ellenére, hogy néhány startup megpróbálta. 

A Bloomberg anyaga szerint az is tisztázatlan, hogy az unió anyagi szempontból tud-e egyáltalán versenyezni a fejlettebb MI-modellek kiépítésének igen költséges, dollárszázmilliárdos befektetéseket igénylő csatájában. A 2019-ben alapított német Aleph Alpha az a ritka európai startup, amelynek megvan az elegendő finanszírozása a versenyképes generatív MI-rendszerek építéséhez, ám tavaly gyakorlatilag kilépett ebből a globális versenyből, mert nem látta értelmét a versenynek egy nála is hatalmasabb tőkekoncentrációval. Ezért stratégiáit váltott, és inkább az MI-rendszerek bevezetésével, a velük kapcsolatos tanácsadási munkákkal foglalkozik. A francia Mistral pedig azóta Európa utolsó reménye maradt. A célja, hogy valódi MI-vetélytárs legyen, de ritkán tekintik az OpenAI és az Anthropic ligájában játszónak, többek közt azért sem, mert közel sincs akkora tőkéje. 

Európában egyszerűen nincsen olyan erős fejlesztőközpont, amely az élvonalbeli MI-modellfejlesztésre törekszik. Azaz nincs olyan nagyvállalat, amely versenyre kelhetne az Anthropic Claude-jával, az OpenAI GPT-5-ével és a Google Geminivel – fejtette ki a Bloomberg kérdésére César Maklary, a brit székhelyű Fluidstack francia vezérigazgatója. 

A nyílt forráskódú modellek  

A verseny fontos területe a nyílt MI-modellek. Európában ugyanis a szuverenitást sokszor a nyílt forráskóddal együtt emlegetik, így az EU-s MI-projektek jellemzően olyan mesterségesintelligencia-szoftverekről szólnak, amelyek nagyobb átláthatóságot kínálnak a mögöttes kódban és több kontrollt a végtermék felett. Meryem Arik, a londoni Doubleword vezérigazgatója és társalapítója ki is fejtette: nem lehet érdemi szuverén MI-d, ha egy zárt forráskódú amerikai modellt bérelsz. Majd hozzátette: az amerikaiak bármikor dönthetnek úgy, hogy megszüntetik a bérleti szerződést. 

Ugyanakkor a nyílt forráskód felé való törekvés néhány EU-s vállalatot a kínai MI-termékek felé tolhat, ahol a DeepSeek, az Alibaba és más technológiai cégek nyílt és megfizethető opciókkal árasztják el a piacot. De a Kínától való fokozott függés szintén ellentmondani látszik Európa szuverén MI-álmának. 

Magyar szemüvegen keresztül 

Magyarország számára az európai szuverén MI-vita azért lényeges, mert bár van mesterségesintelligencia-stratégiánk és a régióban kormányzati szinten is régóta foglalkozunk a témával, mégis  

kis nyitott, technológiai szempontból sérülékeny gazdaságként különösen kiszolgáltatottak vagyunk a nagyhatalmak dominanciájának.  

Kiváltképp azért, mert az MI-szektor erősen nyelv- és régiófüggő, elképesztően sok adatot, erőforrást és tőkét igényel egy önálló platform kiépítése. Továbbá egy külföldi mesterséges intelligencia képes az álhírek, a pontatlan információk becsatornázására. A Bloomberg anyaga rávilágít: még a legnagyobb európai szereplőknek, mint a német SAP-nak is amerikai partnerei vannak, ami azt jelenti, hogy egyedül kevés az esélyük jól működő saját MI-ökoszisztéma kiépítésére. A kérdés tehát nem az, hogy szükségünk van-e amerikai vagy kínai technológiára, hanem hogy nemzeti és EU-s szinteken milyen feltételekkel férünk hozzá azokhoz, illetve van-e, marad-e alternatívánk 5-10 éves távlatban.  

Az adatszuverenitás aggályai nálunk is jogosak, hiszen a létfontosságú kormányzati és üzleti adataink amerikai vagy kínai felhőkben való tárolása nagy kockázat.  

A nyílt forráskódú modellek felé fordulás Magyarország számára is reális lehetőség lehet, mert ezek nem függenek egyetlen szolgáltatótól és helyben is üzemeltethetők.  

Ugyanakkor a kínai nyílt modellek (DeepSeek, Alibaba) térnyerése a már említett dilemmát is magával hozza: vajon lecseréljük-e az amerikai MI-függőséget kínaira? 

Kép: Freepik

Kapcsolódó: