A boszniai szerb parlament október közepén egy rendkívüli ülésen nevezte ki ideiglenes elnöknek Ana  Trišić Babićot, aki a november 23-i választásokig tölti be ezt a tisztséget. A lépésre az után került sor, hogy Milorad Dodikot a főképviselő döntéseinek többszöri figyelmen kívül hagyása miatt egy év börtönbüntetésre ítélték és hat évre eltiltották a közhivatal viselésétől. Bár az ítélet a boszniai törvények értelmében örökre kizárja őt a közhivatali szerepvállalásból, az általa vezetett SNSD párt továbbra is potenciális vezetőként tekint rá. 

Korábban történt: 

Ana Trišić Babić kinevezése azonban megosztó. Egyfelől  

Egy komoly diplomáciai háttérrel büszkélkedő, tapasztalt politikusról van szó, aki külügyminiszter-helyettesként dolgozott, és korábban az USAID-nél (!!), valamint a főképviselői hivatalban is szolgált – ezek a pozíciók azonban sokak szemében nem erősítik, hanem épp gyengítik a hazafias hitelét. 

Nem véletlen, hogy az ellenzék NATO-lobbistaként támadja, miközben pártja hűségnyilatkozatokat tett mellette. Az ideiglenes elnöki mandátum – bármilyen rövid is legyen – döntő fontosságú lesz a boszniai Szerb Köztársaság orientációjának meghatározásában. 

A nemzetgyűlésben azonban nem csupán személyi kérdésekről döntöttek.  

A testület több, az (állami szintű) alkotmánybíróság által korábban már megsemmisített, csak a Republika Srpskában hatályos törvényt is formálisan visszavont. 

Ezek között volt a vitatott tulajdonjogi törvény, amely az országrészi hatóságokhoz kívánta rendelni a közvagyont, továbbá olyan rendelkezések is, amelyek a boszniai igazságszolgáltatás működését akadályozták volna. Ezek visszavonásának a célja a Dodik ellen indított eljárásoknak köszönhetően kialakult nemzetközi nyomás csökkentése. 

Ezek a döntések azt sugallják, hogy a boszniai szerb politikai elit igyekszik időt nyerni:  

fenntartja Dodik politikai örökségét, de látszólag engedékenyebb hangot üt meg a nemzetközi közösség felé. Ugyanakkor az SNSD egyértelművé tette: nem mondott le a stratégiai céljairól – így például a külföldiek által irányított, mesterségesen kreált boszniai állami intézmények gyengítéséről. 

A következő hetekben kulcsfontosságú lesz, hogy milyen irányt vesz a boszniai Szerb Köztársaság külpolitikája. A választások közeledtével a belpolitikai retorika várhatóan radikalizálódik, miközben a nemzetközi szereplők – különösen az EU és az Egyesült Államok – újraértékelhetik boszniai stratégiájukat. A Dodik utáni időszak nem biztos, hogy a konszolidációé lesz, de talán november 23. után többet tudunk minderről. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Dreamstime