A Volkswagen wolfsburgi üzeme bejelentette a Golf gyártásának leállását: egyetlen amerikai ultimátum és egy kínai válasz elég volt ahhoz, hogy a kontinens ipari motorja megint fulladozni kezdjen. Az eset új fejezetet nyit az európai függőség és a technológiai versenyképtelenség történetében.

A hír, amely néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban keserű ipari valósággá vált, röviden ennyi: október 29-től leáll a Golf gyártása a Volkswagen német gyárában. Mindez egy geopolitikai/technológiai/kereskedelmi háború következménye, amelyben a német autóipar közvetlenül részt sem vesz. Az Egyesült Államok és Kína között tomboló rivalizálás ezúttal chiphiányt okozott Európában, az ellátási láncnak pedig mindössze pár napra volt szüksége az összeomláshoz – ez vezetett a Golf gyártási leállásának bejelentéséhez, amelyet a hírek szerint a Tiguan, a Touran és a Tayron is követni fog. Jellemző a helyzet kilátástalanságára, hogy a vállalat még azt sem tudja megmondani, mennyi időre áll le a termelés.  

A chipválság forrása ezúttal a Nexperia, az a holland székhelyű félvezetőgyártó, amely a kínai Wingtech tulajdona – egészen szeptember 30-áig, amikor a holland kabinet az amerikai kormányzat nyomására át nem vette felette az irányítást. A holland beavatkozás azonban nem klasszikus államosítás volt, hanem egy rendkívüli jogi mechanizmus, az úgynevezett Goods Availability Act, vagyis az áruellátási törvény aktiválásának eredménye. Ez a jogszabály lehetővé teszi, hogy az állam ideiglenes joghatóságot gyakoroljon egy az országban működő stratégiai fontosságú cég döntései felett, ha az ellátásbiztonság veszélybe kerül. A holland kormány szerint a Nexperia irányításában „súlyos hiányosságok” merültek fel, amelyek veszélyeztették a félvezetőellátást. A történet valós előzménye, hogy az Egyesült Államok már nyáron jelezte: a cég exporttilalmi listára kerülhet, ha a kínai vezérigazgató, Csang Hszüe-cseng hivatalában marad. A holland fél jogi megoldást választva lépett, és felfüggesztette a kínai menedzsmentet. Ez a döntés elméletileg hármas célt szolgált: az irányítási kockázatok csökkentését, az amerikai szankciók elkerülését, valamint Európa félvezetőellátásának védelmét. Papíron tehát gazdasági védelmi mechanizmus volt, a valóságban azonban a negatív következmények gyorsabban jelentkeztek, mint azt bárki gondolta volna. Peking ugyanis válaszlépésként azonnal exportkorlátozást vezetett be a Nexperia termékekre, vagyis pontosan azokra a chipekre, amelyek nélkül a Volkswagen nem tud autót gyártani. 

Két tűz között 

A kínai Tungkuanban működő Nexperia-üzem, amely a cég termékeinek mintegy 70 százalékát állítja elő, a holland beavatkozás óta részlegesen leállt. A gépek harmada tétlenül áll, a dolgozók munkaidejét csökkentették, a beszámolók szerint a termelés visszaesése drámai. A holland központ és a kínai anyavállalat két, egymásnak ellentmondó utasítási rendszer alatt működik: előbbi az európai szabályozói mechanizmust, utóbbi a kínai szuverenitást védi. E kettő között morzsolódott fel a Volkswagen gyártási kapacitása. 

A holland lépés jogi és politikai precedenst is teremtett. A Goods Availability Act aktiválása egyfajta „rendkívüli állapot” a gazdaság számára: ideiglenes, de célzott állami beavatkozás, amely az ellátásbiztonságot nemzeti és európai érdeknek tekinti – még a tulajdonosi jogok korlátozásának árán is. Mindez elméletileg a gyerekcipőben járó európai iparpolitika egyik legvitatottabb stratégiájába,  

a kockázatmentesítés (derisking) koncepciójába illeszkedne, ám a gyakorlatban ez a lépés az ellátásbiztonság megerősítése helyett annak gyengüléséhez vezetett. 

Miközben tehát Hága az amerikai nyomásnak engedve próbálta stabilizálni a helyzetet, valójában dominóhatást indított el, amelynek az első áldozata épp Európa legnagyobb autógyártója lett. A kínai válasz ugyanis pontosan azokra a termékekre irányult, amelyek révén az európai ipar működik – az ellátásbiztonság eszméje tehát paradox módon épp az ellátás megszűnését hozta el. 

A tungkuani gyár leállása után a Wingtech részvényei két egymást követő napon 10 százalékot estek a sanghaji tőzsdén. A valódi vesztes azonban nem Kína, hanem Európa. A Volkswagen Golf gyártásának leállása nem csupán ipari kérdés: kétségbeejtő szimbóluma annak, hogy az EU egyáltalán nem tud kiszabadulni az amerikai–kínai technológiai és kereskedelmi háború satujának szorításából. A chiphiány árnyékában mosolytalan poénná válik minden egyes alkalom, amikor a brüsszeli vezetés stratégiai autonómiát, technológiai szuverenitást és Kínával kapcsolatban kockázatmentesítést emleget. 

*** 

Kapcsolódó: 

Nyitókép: MI