A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön délelőtt tette közzé a legfrissebb GDP-adatokat, amelyek szerint a bruttó hazai termék volumene a július–szeptemberi időszakban 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakáét, míg az előző negyedévhez mérten nem változott a helyzet.
Az elemzők konszenzusa 0,9 százalékos éves növekedést és negyedéves szinten stagnálást vetített előre. A most közzétett adat tehát némileg alulmúlta a szakértők várakozásait, bár pozitívumként értékelhető, hogy sikerült elkerülni a negyedéves visszaesést, amelynek lehetőségét korábban több elemző sem zárta ki teljes mértékben – emlékeztet a vg.hu portál.
Érdemes megjegyezni, hogy a második negyedévben még 0,3 százalékos volt az éves bővülés, míg háromhavi összehasonlításban 0,5 százalékot mértek, így minimális gyorsulás figyelhető meg. Ugyanakkor ezt a látszólagos javulást erősen relativizálja, hogy tavaly épp ebben az időszakban került technikai recesszióba az ország, amikor két egymást követő negyedévben is zsugorodott a GDP.
Óvatosabb prognózisok
A vg.hu szerint érdemes felidézni, hogy jelenleg a hivatalos kormányzati előrejelzés egyszázalékos 2025-ös GDP-növekedésről szól, azonban könnyen lehet, hogy még ez a szám is derűlátó. A szakértők és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt csak 0,5-0,6 százalékos növekedést prognosztizál az egész évre vonatkozóan.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott nyilatkozatában már hétfőn előre jelezte, hogy a harmadik és negyedik negyedéves adatok várhatóan gyengébbek lesznek a piaci elvárásokhoz képest. Különösen
az ipari termelés alakulását emelte ki, utalva arra, hogy a német ipar augusztusi jelentős visszaesése – például a járműiparban 18,5 százalékos csökkenést regisztráltak – közvetlenül érezteti a hatását Magyarországon is.
Szolgáltatások kontra ipar
Bár a KSH a részletes bontást később teszi közzé, már most kiderült néhány lényeges elem. A GDP-növekedéshez leginkább a szolgáltatások – ezen belül is kiemelten az információ és a kommunikáció – járultak hozzá. Ezzel szemben mind az ipar, mind a mezőgazdaság fékezte a gazdasági teljesítményt.
A kiskereskedelmi forgalom augusztusban 2,4 százalékkal emelkedett, ami szerénynek számít, különösen annak fényében, hogy jelenleg a fogyasztás jelenti a gazdaság legfontosabb motorját. A jelzések alapján úgy tűnik, hogy egyelőre a háztartások költekezése nyújt némi támaszt a növekedésnek.
Az építőipar visszaesése
A Világgazdaság információi szerint különösen fájó pontot jelent az építőipari szektor teljesítménye – igaz, ebben változást hoz az Otthon Start program, ám ez feltehetően csak csúszással jelenik meg az adatokban. Augusztusban egyelőre csökkenést regisztráltak: az ágazat termelése egyetlen hónap alatt 11,2 százalékkal esett, ami elsődlegesen a nagy állami beruházási projektek kifutásának a következménye.
Kérdés, hogy szeptemberben látható lesz-e valamilyen visszapattanás, vagy tartósan alacsonyabb termelési szintre áll át az építőipar.
A német kapcsolat
A gazdaságunk egyik legnagyobb kihívása továbbra is a német exportkitettség.
A magyar kivitel több mint egynegyede közvetlenül Németországba irányul, így a német gazdaság minden megingása azonnal hat a hazai teljesítményre.
Németországban augusztusban brutális mértékben, 18,5 százalékkal zuhant az ipari termelés, amit a Destatis részben a szokásos karbantartási időszakoknak tulajdonít, de ez nem magyarázhatja teljes mértékben az ilyen mértékű visszaesést – főleg, mert az orosz–ukrán háború kitörése óta nem láttak ekkora havi zuhanást.
Friedrich Merz kancellár augusztusban elismerte, hogy a német gazdaság jóval rosszabb állapotban van, mint egy éve gondolta, és az ország jelenleg strukturális válsággal néz szembe.
Hónapok óta érkeznek kedvezőtlen hírek az autóiparból, ami különösen fájdalmas a magyar gazdaság számára.
A növekedés korlátai
A jelenlegi európai gazdasági környezet egyáltalán nem kedvez a magyar növekedési modellnek, ugyanis a hazai gazdaság, hasonlóan a némethez, exportorientált, hiszen a GDP-ben 75-80 százalékot képvisel a kivitel. Ez azt jelenti, hogy a növekedés alapvetően a külső kereslet függvénye.
Hiába emelkednek tehát a reálbérek és pörög viszonylag a belső fogyasztás, mindez egyelőre nem képes ellensúlyozni a gyenge külső kereslet következményeit. Mindez több mint másfél éve látható a gyenge ipari és GDP-adatokban. Amíg nem fordul kedvezőbb irányba az európai, különösen a német gazdasági helyzet, addig a magyar gazdaság sem tud igazán magasabb fokozatba kapcsolni – derül ki a vg.hu gyorselemzéséből.
Illusztráció: Freepik
Kapcsolódó:

