Donald Trump úgy érkezett az október 26. és 28. között rendezett találkozóra, hogy legutóbb 2022-ben vett részt amerikai elnök az eseményen. Az azt követő két évben Joe Biden csak Kamala Harris alelnököt küldte az Egyesült Államok képviseletében. 

Vámmegállapodások és a béke őre  

Trump most az ázsiai körútjának állomásaként – amely során Japánba és Dél-Koreába is ellátogatott – beiktatta Malajziát is, remélve, hogy személyes jelenlétével többet tehet az amerikai pozíciók térségbeli megerősítése és a kínai gazdasági befolyás terjeszkedésének feltartóztatása érdekében. A lépés üzenet lehetett kínai kollégája, Hszi Csin-ping számára is, akivel október 30-án ültek tárgyalóasztalhoz, hogy Washington továbbra sem adja fel az érdekeit a Dél-kínai-tengeren. Ezt Trump részvétele is jelezte a Kambodzsa és Thaiföld a békéről szóló egyezmény aláírásának ceremóniáján. A két ország között még júliusban tört ki fegyveres összecsapással járó határvita, és már akkor is az amerikai elnök közvetített. Igaz, a közeledés sikerét egyelőre nem lehet elkönyvelni: bár Trump békemegállapodásként, a thai külügyminiszter csupán „a békéhez vezető út” egyik lépéseként hivatkozott az egyezményre. 

Trump emellett kereskedelmi keretegyezményt írt alá Kambodzsával, Malajziával és Vietnámmal, amelyek továbbra is fenntartják a korábban bevezetett vámokat, illetve jelentős hozzáférést biztosítanak az amerikai termékek számára a partnerországok piacaihoz. Ezek mellett egy együttműködési megállapodást is nyélbe ütött Thaiföld kritikus ásványkincseit illetően. Stratégiailag pedig számára kedvező, hogy a következő ASEAN-csúcs elnökségét a szövetséges Fülöp-szigetek viszi, amely 2023 óta egyre gyakrabban kerül összetűzésbe Kínával a Dél-kínai-tengeren. A növekvő biztonsági kockázatokra hivatkozva Washington támogathatja Manila elrettentési képességeinek megerősítését a kínai jelenléttel szemben. 

Peking alternatívát kínál 

A találkozón Peking sem tétlenkedett: Li Csiang miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Kína alternatívát jelenthet a protekcionista amerikai gazdaságpolitikával szemben. Ennek szellemében megújította az ASEAN-országokkal 2010 óta hatályos szabadkereskedelmi egyezményt, amely egy több mint 2 milliárd emberből álló piacot fed le, és a térségben alacsonyabb vámokat biztosít, ösztönözve a szolgáltatások és a beruházások áramlását. A szerződés az érvényessége óta több mint négyszeresére, közel 1 ezermilliárd dollárra növelte az ASEAN és Kína közötti kereskedelmi forgalmat – így a blokk és a világ második legnagyobb gazdasága egymás legfontosabb kereskedelmi partnerei lettek. A megállapodás bővítheti a régió integrációját azáltal, hogy olyan új területeket von be, mint a digitális kereskedelem, a zöldgazdaság és a fenntarthatóság. 

A szabadkereskedelmi övezet megújítása túlmutat a gazdasági érdekek és a kölcsönös előnyök megőrzésén. Az amerikai–kínai vámháború közepette arra utal, hogy a délkelet-ázsiai országok közösen lépnek fel a két nagyhatalom között egyensúlyozva, hogy biztosítsák az ellátási láncaik és a gazdaságuk fenntarthatóságát.  

Az egységesen erős közepesek és a nagy távolmaradók 

„Tegnap Donald Trumppal beszéltünk, ma pedig Kínával folytattuk. Ez tükrözi az ASEAN központi szerepét és a stabil együttműködést, amely erősíti a bizalmat és lehetővé teszi számunkra, hogy közösen oldjuk meg a kihívásokat” – foglalta össze Anwar Ibrahim maláj miniszterelnök az ASEAN el nem kötelezett politikájának erejét. 

A házigazda egyébként a globális dél identitásának jegyében meghívta Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság vezetőit is, a BRICS-csoportosulás tagjait. A blokk nemrég fogadott be egyes ASEAN-országokat: Indonézia teljes jogú tagként, Malajzia, Thaiföld és Vietnám pedig partnerországként csatlakozott.

Ezek a lépések szintén ráerősítenek, hogy a blokkosodó világban – miközben a nagyhatalmak elveszítik a fókuszt – a közepes és a fejlődő gazdaságok egyre inkább egymásra találnak. 

Az idei találkozóra számos vezetőt meghívtak, mégis sok jelentős államférfi volt azok között, akik nem jelentek meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök az utolsó pillanatban mondta le az útját, Narendra Modi indiai miniszterelnök pedig szintén röviddel a csúcs előtt gondolta meg magát. Egyes pletykák szerint az utóbbi nem kívánt találkozni Trumppal – a sors iróniája, hogy az indiai miniszterelnök várható jelenléte tartotta vissza Pakisztánt a gyűléstől. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: ASEAN