Galina Jancsenko ukrán parlamenti képviselő, a gazdasági fejlesztési bizottság tagja és Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának befektetői jogok védelmével foglalkozó ideiglenes különbizottságának elnöke szerint a 2022-es exporttilalom egy indokolt politikai döntés volt. Jelenleg pedig a védelmi ipar modernizálásához olyan beruházások kellenek, amelyekhez a piac megnyitására van szükség.

„Most, három és fél évvel később a védelmi-ipari komplexum kapacitása 35-szörösére nőtt, azaz hatszor több terméket gyárt, mint amennyit az állam meg tud vásárolni. Ezért nincs értelme tovább korlátozni a fegyvergyártókat Ukrajnában. Ehelyett lehetővé kell tenni számukra, hogy a többlettermelést, kivigyék külföldre, ezáltal valutát hozzanak Ukrajnába, itt munkahelyeket teremtsenek, adót fizessenek, majd az exportszerződésekből modernizálják a termelésüket. A termelékenység növeléséhez modernizálni kell a vállalkozásokat, ehhez pedig beruházásokra van szükség.

Miért ne adnánk lehetőséget a védelmi-ipari komplexumnak az exportra és az abból érkező bevételekből történő modernizálásra?

– magyarázta.

Hozzátette, hogy a fegyverpiac a világ legszigorúbban szabályozott piaca, minden szerződésnek legalább négy hatóságon kell átmennie. „Ez a Külügyminisztérium, a Védelmi Minisztérium és az összes hírszerző szolgálatunk. Ezek ellenőrzik, hogy például van-e elegendő mennyiség egy bizonyos fegyverből, amit az állam megvásárolhat, vagy egy magáncég baráti országba szállíthatja-e azt. Ellenséges államokba természetesen nem exportálhatnak” – jegyezte meg a parlamenti képviselő.

Sokak szerint a fegyverkivitel segíthet Ukrajnának a NATO-ba való belépésben. „Gyakran a fegyverkezési szerződések utat nyithatnak nagyobb megállapodásokhoz – mondta. – Meg vagyok győződve arról, hogy a fegyverkivitel nagyon sokat segíthet nekünk a NATO-ba való belépésről való tárgyalásokban. Mert egy dolog felvenni a szervezetbe egy szegény agrárországot, aminek korábban gyakran képzelték Ukrajnát, és egész más egy olyat, amelynek a legerősebb, legtapasztaltabb a hadserege, ráadásul a leghatékonyabb, leginnovatívabb védelmi-ipari komplexuma van. Ez teljesen más tárgyalási pozíció.”

Volodimir Zelenszkij korábban bejelentette a hadsereg számára nem hiányzó fegyverek ellenőrzött exportjának megnyitását, az ebből származó bevétel pedig lehetővé teszi a hadsereg számára többek között az elfogó és a nagy hatótávolságú drónok beszerzését. Az ukrán exportcélpontok között Európa, az Egyesült Államok és a Közel-Kelet is szerepel.

Korábban az ukrán Apostrof portál arról írt, hogy az ukrán elnök bejelentette Franciaország döntését, amely további Mirage 2000 repülőgépeket és rakétákat biztosít a légvédelmi rendszerekhez.

Militarizálódhat a régió

Az ukrán fegyverexport újranyitása erősíti a régió militarizálódását, az ugyanis fokozhatja a fegyvermozgásokat Közép- és Kelet-Európában, ami növeli az illegális fegyverkereskedelem (ami jelentős volt a háború előtti Ukrajnában) és a fegyverek „elszivárgásának” kockázatát.

Magyarország közvetlen szomszédságában ez belső biztonsági fenyegetést jelenthet, különösen a határ menti régiókban, ahol Kárpátalja révén erős érintettsége van a magyar közösségeknek is.

Fontos azonban megjegyezni, hogy nem arról van szó, hogy Kijevnek jobban megéri fegyvereket exportálni, mint ha azokat a saját hadserege használná fel, ennek a hátterében inkább az áll, hogy Ukrajna a fegyverexportot politikai és diplomáciai eszközként használhatja a NATO-hoz való közeledésre – ez azonban Magyarországot nehéz helyzetbe hozhatja, mivel Budapest eddig óvatos, gyakran kritikus álláspontot képviselt az ország NATO-integrációjával kapcsolatban. Ha Kijev megerősödött katonai-ipari háttérrel ül le a szövetségi tárgyalásokra, az tovább növelheti a magyar–ukrán feszültséget, különösen, ha a magyar vétó megakadályozza az ukránok csatlakozását. Gazdasági szempontból Ukrajna védelmi iparának modernizációja versenyt támaszthat a magyar hadiipari fejlesztéseknek, főleg akkor, ha az ottani cégek olyan exportpiacokra lépnek, ahol Magyarország is meg kíván jelenni például a dróntechnológia, a lőszergyártás vagy a járműipar területén.

A fegyverexport emellett potenciálisan növeli a konfliktus eszkalációjának kockázatát. Ha ukrán fegyvereket használnak a közel-keleti vagy afrikai konfliktusokban, az Magyarország számára diplomáciai kockázatot hordozhat az EU-n és a NATO-n belül, mivel hazánk a régió stabilitásáért kollektív felelősséget visel.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons