Trump a napokban a klímaváltozás-szkepticizmusa kapcsán egy szokásos közösségi üzenetében lényegében győzelmet hirdetett a méregzöldek felett. Ennek az apropója az volt, hogy október végén Bill Gates, a Microsoft társalapítója és milliárdos filantróp egy feljegyzésben árnyalta az éghajlatváltozással kapcsolatos korábbi álláspontját. Az amerikai elnök a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott:  

Megnyertük a háborút a klímaváltozás-hoax ellen. Bill Gates végre beismerte, hogy totális tévedésben volt ez ügyben. 

Majd hozzátette: „Bátorság kellett ehhez, és ezért mindannyian hálásak vagyunk”. 

Bár Gates eredeti bejegyzése, amely a GatesNotes blogon jelent meg, nem pontosan így szólt, ám valóban jelentős visszhangot keltett. A 70 éves üzletember ugyanis valóban úgy tűnt, hogy némi visszavonulót fújt, hiszen leszögezte: a klímaválság nem vezet az emberiség pusztulásához, ezért ne terjesszünk erről apokaliptikus elméleteket. Hozzátette, hogy a felmelegedés súlyos következményekkel jár, ám „az emberek a belátható jövőben a föld legtöbb részén képesek lesznek élni és boldogulni”. Szerinte jelenleg fontosabb a globális betegségek és a szegénység elleni küzdelem, illetve a legszegényebb régiók alkalmazkodóképességének segítése az éghajlatváltozás során. Tehát Gates nem tagadja a klímaváltozást, viszont felhívja a figyelmet a kibocsátáscsökkentési narratíva és stratégia problémáira, hiányosságára, beismerve saját korábbi tévedését is. 

Nem táncolt vissza, inkább a hangsúlyon változtatott 

Az írásának a hangulata és a szófordulatai azonban valóban éles kontrasztban állnak a korábbi, erőteljesen „méregzöld” nyilatkozataival. A filantróp évek óta a klímaváltozás egyik legismertebb szószólója: 2021-es, How to Avoid a Climate Disaster című könyvében még azt hangsúlyozta, hogy  

a kibocsátások nullára csökkentése nélkül katasztrofális következmények várhatók.  

Mostani bejegyzése azonban optimistább tónust üt meg: elismeri az emissziócsökkentésben elért előrelépéseket, és a jövő technológiáiban – például a fejlett nukleáris energiában vagy a szén-dioxid-leválasztásban – látja a további haladás kulcsát. 

Gates némiképp előre látta a kritikákat, hiszen utalt arra, hogy egyesek képmutatással vádolhatják őt a jelentős karbonlábnyoma miatt – magánrepülővel jár és a befektetései között szerepelnek fosszilis üzemanyagokkal kapcsolatos eszközök. Mások pedig úgy tarthatják, hogy bejegyzésében bagatellizálja a problémát. Ő azonban hangsúlyozta: nem tagadja a klímaváltozást, csupán annak apokaliptikus interpretációját utasítja el. 

Leegyszerűsítő magyarázatok  

Trump reakciója nem meglepő, hiszen Gates feldobta számára a politikai „magas labdát”. Az elnök ugyanis a kampánya során következetesen minden idők legnagyobb átverésének nevezte a klímaváltozást, sőt szeptemberi, nagy jelentőségű, az ENSZ-közgyűlésen elhangzott beszédében pedig „klímaváltozás-átverésnek” aposztrofálta a világ egyfajta klímaszorongását. 

Az amerikai elnök januári hivatalba lépése óta több zöldintézkedést is visszavont: kilépett a párizsi egyezményből (újra), enyhített a szén-dioxid-kibocsátási korlátokon, valamint támogatást nyújtott az olaj- és gáziparnak. Mivel kampányához az iparág több százmillió dollárral járult hozzá, ez elemzők szerint megmagyarázza ezt a deregulációs lendületet. 

Gates bejegyzése pedig most politikai muníciót szolgáltat Trumpnak.  

A Fehér Ház sajtótitkára közleményben üdvözölte a „józan ész visszatérését” a klímavitába, és jelezte: a kormányzat továbbra is a gazdasági növekedést helyezi előtérbe a „drákói zöldszabályozások” helyett.  

Piaci reakcióként a fosszilis üzemanyagokkal foglalkozó vállalatok részvényei – például az ExxonMobilé és a Chevroné – 1-2 százalékkal emelkedtek.  

Gazdasági implikációk 

Gates részleges optimizmusa ugyanakkor nem alaptalan. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás 2023-ban stagnált, miközben a gazdaság 3 százalékkal nőtt – ez részben a megújuló energiaforrások (nap- és szélenergia) gyors terjedésének köszönhető. Kínában a napenergia-kapacitás 2024-ben már meghaladta a szénerőművekét, az Egyesült Államokban pedig a nukleáris energia reneszánsza körvonalazódik. 

Ugyanakkor a klímaváltozás kockázatai tudományosan megalapozottnak tűnnek: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legutóbbi jelentése szerint a 1,5 Celsius-fokos határ átlépése esetén a mezőgazdasági hozamok 10-20 százalékkal csökkenhetnek a trópusi régiókban, ami további élelmiszerár-emelkedést és migrációs nyomást válthat ki. Gates azonban épp ez utóbbi hatást hangsúlyozza. Szerinte 

a szegénység csökkentése és az egészségügyi rendszerek erősítése olcsóbb és hatékonyabb lehet, mint a kizárólag kibocsátáscsökkentésre épülő stratégiák. 

Piaci szempontból az álláspontja kedvezhet a technológiai szektornak. Befektetési alapja, a Breakthrough Energy Ventures százmilliókat öntött tiszta energiás startupokba, ha azonban a klímavita „kezelhető kockázattá” szelídül, a befektetők bátrabban nyúlhatnak hasonló projektekhez. Ezzel szemben a biztosítótársaságok – amelyek már most 100 milliárd dolláros klímakárokat könyvelnek el évente – továbbra is áremelésekre készülnek. 

Folytatódó klímavita 

Gates lépése nem egy teljes pálfordulás, hiszen továbbra is milliárdokat költ klímavédelmi projektekre és sürgeti a kibocsátáscsökkentést. Ehelyett, a klímanarratívát támogató gondolkodók szerint – ahogy említettük – inkább stratégiai korrekcióról van szó. Szerintük  

a túlzott apokaliptikus hozzáállás csökkentheti a közvélemény támogatását, miközben egy a reális kockázatokra fókuszáló üzenet mozgósíthatja a fejlődő világot. 

Ahogy mindebből látható, Trump győzelmi nyilatkozata túlzónak tűnik. A klímavita azonban még nem ért véget, a tudományos konszenzus a felmelegedés okairól évek óta változatlan. Gates azonban igyekszik hidat építeni a szkeptikusok és a mérsékelt zöldek között – egy olyan kompromisszumot, amely a gazdasági realitásokat is figyelembe veszi. A döntéshozók és a gazdaság számára a tanulság egyértelmű: a klímapolitika volatilis marad, de a technológiai innováció és az adaptáció egyre nagyobb szerepet kap. Gates és Trump üzenetei – bármennyire eltérők is – közös nevezőre hozhatók: a pánik helyett a pragmatizmusé, az okos alkalmazkodásé a jövő, pusztán a kibocsátások csökkentésének erőltetésével sokra nem megyünk… 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Dreamstime