A Bloomberg szerint Kína nemcsak a ritkaföldfémek terén rendelkezik jelentős alkuerővel, hanem – egy még érzékenyebb területen – a gyógyszeripari hatóanyagok és azok kulcsfontosságú kiinduló anyagai esetében is. Ez bármikor javíthatja Peking tárgyalási pozícióját az Egyesült Államokkal szemben. 

A neves gazdasági lap Kína gyógyszeripari befolyását egyenesen „nukleáris opciónak” nevezte, amellyel Peking bármikor visszaélhet az USA-val folytatott kereskedelmi tárgyalások során. Bár tény, hogy Kína ellenőrzi a kereskedelmi forgalomban kapható gyógyszerek alapvető összetevőinek globális kínálatát, még a Bloomberg is elismeri, hogy eddig nem alkalmazta ezt a potenciális nyomásgyakorlási eszközt. 

Vélhetően Amerikában is alábecsülték a függőség mértékét.

Az US Pharmacopeia tudományos szervezet friss megállapítása alapján legalább 700 amerikai gyógyszerkészítmény tartalmaz olyan kulcsösszetevőt, amely kizárólag Kínából szerezhető be. Az amoxicillin négy alapanyaga például „szinte teljes egészében” kínai gyártású. Az adatok arra utalnak, hogy Kína ellenőrzése különösen az olcsó, gyakran használt generikus gyógyszerek esetében jelent komoly kockázatot – ezek az USA-ban a vénykötelesek mintegy 90 százalékát teszik ki. 

Peking befolyása globális szinten kiterjed a gyógyszergyártáshoz szükséges nyersanyagokra, oldószerekre és reagensekre – ezeket „kulcsfontosságú kiindulási anyagoknak” nevezik, mivel elengedhetetlenek a hatóanyagok előállításához. Az Egyesült Államok közvetlen gyógyszerimportján túl a „rejtett” kínai tartalom Indián keresztül is megjelenik a késztermékekben, így a tényleges kitettség magasabb lehet a hivatalos statisztikákban jelzettnél. 

Már korábban is láthattuk, hogy Hszi Csin-ping a ritkaföldfémek terén gyakorolt befolyása révén jelentős engedményeket tudott kicsikarni az Egyesült Államoktól. Bár Kína gyógyszeripari dominanciája párhuzamot mutat a ritkaföldfémekkel, a gyógyszerek gyártási folyamatai és ellátási láncai eltérő jellegűek. 

A Bloomberg szerint „a globális visszhang, amellyel az ázsiai ország szembesülne, ha megpróbálna beavatkozni az életmentő terápiákba, egyelőre visszatartja Pekinget attól, hogy érvényesítse a dominanciáját”. Ennek ellenére Kína már bejelentett olyan exportkorlátozásokat, amelyek hatással lehetnek az orvosi szektorra. Áprilisban például hét fémre vonatkozó korlátozást vezettek be, amelyek érintik az MRI-szkennerekhez szükséges erős mágneseket. Októberben újabb öt elemet – köztük a túliumot és az erbiumot – vettek célba, amelyek kulcsfontosságúak az orvosi lézerek gyártásában. 

A kínaiak szerint felesleges aggódni 

A kínai Guancha portál szerint az amerikai sajtó „pánikol”, bár elismeri, hogy az Egyesült Államok gyógyszeripara és -ellátása valóban jelentős mértékben függ Kínától. A kínai kommentár hangsúlyozza, hogy

Peking humanitárius okokból nem kívánja „fegyverként” használni a gyógyszerellátást, mivel ez ellentétes lenne a kínai külpolitikai narratívával, amely a stabilitásra, fejlődésre és „win–win” helyzetekre törekszik. 

A cikk azt is sugallja, hogy Kína más exportkontroll-területeken már alkalmazott mentességeket életmentő felhasználások esetén, így a gyógyszerek szándékos visszatartása politikailag és imázs szempontjából is kontraproduktív lenne. 

India, Japán és az Európai Unió szintén felismerte a sebezhetőségét a gyógyszeripari ellátási láncok terén, ezért intézkedéseket vezetett be a helyzet kezelésére. India például 2020-ban indított egy kormányzati ösztönző programot a hazai hatóanyaggyártás támogatására, ám néhány év elteltével is csak minimális előrelépés történt. Az indiai gyártók továbbra is elismerik, hogy a kínai vállalatok sokkal versenyképesebbek – egyes importált gyógyszerek ára akár feleannyiba kerülhet. 

Az Egyesült Államok számára a kockázat tehát valós, különösen akkor, ha maga is politikai eszközökkel – például magas vámokkal vagy a hazai gyártás erőltetésével – megzavarja a gyógyszerellátási láncot. 

Kapcsolódó: