Donald Trump jóváhagyta Dél-Korea kérését, hogy egy amerikai hajógyárban építsenek atommeghajtású tengeralattjárót, amely I Dzsemjong elnök szerint segítene az észak-koreai és kínai hajók nyomon követésében, emellett enyhítené az amerikai erők terheit. A csütörtöki bejelentés, amely az elnök előző napi kérését követte, arra utal, hogy Dél-Korea hajlandó lehet nagyobb regionális szerepet vállalni az Egyesült Államokkal kötött szövetségében, bár I Dzsemjong irodája később közölte, hogy az államfő nem konkrét országokra, hanem az Észak-Korea és Kína közelében lévő vizeken közlekedő hajókra utalt. 

„Katonai szövetségünk erősebb, mint valaha, ennek alapján jóváhagytam, hogy atomhajtású tengeralattjárót építsenek ahelyett, hogy a jelenlegi elavult és sokkal kevésbé manőverezhető dízelhajtású tengeralattjárókat használnák” – írta az amerikai elnök. 

A lépés közvetlenül az előtt történt, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök megérkezett Dél-Koreába az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójára. Hszi ott tárgyalt Trumppal, majd később I Dzsemjonggal is megbeszélést folytat. Míg az Egyesült Államok továbbra is Szöul egyetlen szövetségese, Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere. 

Dél-Korea régóta szeretne atommeghajtású tengeralattjárókat, de ehhez hozzá kell férnie a technológiához és a dúsított uránhoz mint üzemanyaghoz. Az Egyesült Államok azonban ezt a technológiát csak az Egyesült Királysággal és az Aukus-paktum keretében Ausztráliával osztotta meg. 

I Dzsemjong kormánya szerint a tengeralattjárókat hagyományos fegyverekkel szerelik fel, de ennek a részletei továbbra sem tisztázottak. Kang Tonggil tengernagy a parlamentnek elmondta, hogy legalább egy évtizedbe telik egy körülbelül 5 ezer tonnás hajó elkészítése, míg An Gju-bek védelmi miniszter szerint az országnak minimum négy hajóra lesz szüksége, és a Hanwha Ocean Co. tulajdonában lévő philadelphiai gyárat fel kell újítani a megépítésükhöz. 

Októberben Kína korlátozásokat vezetett be a cég öt amerikai egységére az amerikai tengeri szektorba történő befektetési tervei miatt – I Dzsemjong ezt Peking burkolt fenyegetésének nevezte. 

Dél-Korea szomszédja, Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun évek óta szeretne megszerezni egy atommeghajtású tengeralattjárót. Bár az ország flottája a világ egyik legnagyobbja, a hajóik többsége kicsi, elavult és túl hangos ahhoz, hogy a partoktól távolabb merészkedjen anélkül, hogy ne tudnák nyomon követni őket. 

Az észak-koreai állami média idén bejelentette, hogy nukleáris tengeralattjáró fejlesztésébe kezdenek, ami tovább táplálja azon spekulációkat, hogy Phenjan orosz segítséget kapott, cserébe azért, hogy katonákat és lőszert szállított Moszkvának az ukrajnai háborúhoz. Emellett Észak-Korea bővíti a haditengerészetét, rombolókat épít, amelyek szakértők szerint orosz rendszerekkel működnek, és a héten tesztelte a cirkálórakétákat is. 

Az atommeghajtású tengeralattjárók nagy előnye, hogy sokkal hosszabb ideig maradhatnak a víz alatt, és csendesebbek is, ezért nehezebb nyomon követni őket, különösen az olyan hatalmas területeken, mint a Csendes-óceán. 

Dél-Koreának azonban dúsított uránra lenne szüksége az általa épített atommeghajtású tengeralattjárók üzemanyagához, de egyelőre kérdés, hogy az Egyesült Államok ezt biztosítani fogja-e számára. I Dzsemjong kormánya szerint ezzel kapcsolatban részletes tárgyalásokra lesz szükség, mert a meglévő nukleáris együttműködési szerződés csak a polgári energiafelhasználásra vonatkozik. Kang úgy véli, a tengeralattjárókban használt üzemanyag alacsony dúsítású – 20 százalék alatti – urán lenne, ami messze elmarad a fegyverkezési szinttől. 

I Dzsemjong arra is kérte Trumpot, hogy módosítsa a polgári nukleáris együttműködési megállapodást, mert Dél-Korea szeretné újrahasznosítani a kiégett nukleáris fűtőelemeket. Az ugyanis lehetőséget adhatna Szöulnak atomfegyverek gyártására, ami viszont veszélyt jelentene a globális atomfegyver-terjedés megakadályozására irányuló megállapodásokra. 

Trump mindenesetre ezt a tengeralattjáró-projektet az amerikai hajóépítés fellendülésének tekinti, hiszen ez a kereskedelmi megállapodás 150 milliárd dolláros beruházást tartalmaz a hajóépítési szektorba. 

Európát is érinti 

A program hosszú távú beruházásokat igényel, ugyanakkor illeszkedik Trump amerikai ipart támogató stratégiájába. Ez a döntés az amerikai–kínai rivalizálás újabb kiterjesztése az indo-csendes-óceáni térségben, Dél-Korea bevonása pedig azt jelzi, hogy Washington bővíti a stratégiai védelmi hálóját a Kína-ellenes blokkon belül (AUKUS+, Japán, Dél-Korea).  

Európa szempontjából ez azt jelenti, hogy az USA figyelme és erőforrásai egyre inkább Ázsia felé tolódnak, miközben az európai biztonság továbbra is magas kockázatú. Ennek érdekében az európai országoknak nagyobb önállóságot és védelmi felelősséget kell vállalniuk, mivel az USA hosszú távon kevésbé lesz Európa-fókuszú.  

A mostani megállapodás és a Hanwha Ocean amerikai jelenléte az új ipari partnerségek korszakát vetíti előre. A védelmi és nukleáris technológiák területén erősödhetnek a nyugati szövetségesek közötti zártabb, biztonsági alapon működő együttműködések. Magyarország számára ez kettős hatású: az uniós iparpolitika részeként növekedhet a nyomás a technológiai önellátásra és a hadiipari integrációra, ugyanakkor hazánk – amely gazdaságilag erősen kötődik Kínához – geopolitikai egyensúlyozásra kényszerülhet, ha az EU és az USA még határozottabban korlátozza a kínai befolyást.  

Ha Dél-Korea hozzájut az atommeghajtású technológiához, az gyengítheti a globális atomfegyver-terjesztés elleni rendszert. Ez a precedens pedig nukleáris ambíciókat ébreszthet más regionális szereplőkben, ami Európában is növelheti a biztonsági kockázatokat, különösen az orosz nukleáris retorika árnyékában. Magyarország számára a nukleáris feszültségek fokozódása árnyalhatja a Paks II. projekt nemzetközi megítélését, és növelheti az EU-n belüli vitákat a nukleáris energia és technológia feletti politikai kontrollról.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons