Az amerikai pénzügyminisztérium a múlt héten feloldotta a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik, a szövetségesei, a családtagjai és a velük kapcsolatban álló vállalatok elleni szankciókat – jelentette be az USA Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC). 

Az OFAC nem indokolta, miért vette le a szankciók listájáról Dodikot és több tucat legközelebbi szövetségesét. A Reuters szerint azonban a boszniai szerb tisztviselők jelezték, hogy a háttérben dolgoznak egy sokkal jobb kapcsolat kialakításán az Egyesült Államokkal, miközben megőrzik a baráti kapcsolataikat a természetes szövetségesükkel, Oroszországgal. 

Korábban történt Dodikkal: 

Információk szerint összesen 48 személy ellen szüntette meg az amerikai hivatal a szankciókat. 

Valamilyen stratégiának tehát lennie kell a háttérben. A következőkben ezeket a lehetőségeket szálazzuk szét: 

Lehetséges okok, forgatókönyvek: 

Az alábbiakban 6 lehetséges forgatókönyvet elemzünk annak alapján, hogy mi lehet e lépés hátterében. 

1) Engedményekért cserébe jár a jutalom? 

Az amerikai külügy egyértelműen utalt rá: a boszniai Szerb Köztársaság vezetése az utóbbi hetekben több lépést tett a feszültségek csökkentése érdekében (pl. Dodik lemondása, vitatott törvények visszavonása, állami – főképviselői – döntések elfogadása).  

Az USA ezt „ösztönzőként” honorálhatta, hogy további békés együttműködésre bírja a szerb többségű országrészt. 

2) Jó politikai üzlet, egy sikeres lobbizásnak az eredménye mindez? 

Dodikék komoly lobbitevékenységet folytattak Washingtonban, főként a Trump-közeli körökkel. A korábbi illinois-i kormányzó, Rod Blagojevich is szerződésben állt a Republika Srpska kormányával.  

A döntés így akár egy politikai alku vagy a Trump-holdudvarnak tett gesztus eredménye is lehet. 

3) Geopolitikai hazárdírozás 

Az USA számára előnyös lehet, ha legalább részben „elcsábítja” Dodikot Moszkvától. 

A szankciók feloldása egyfajta békejobb nyújtsa ebben az ügyben. 

E lehetőség bekövetkezésének a megfigyelhetősége azonban nem egyszerű. 

4) Rutinjellegű felülvizsgálat 

Az amerikai pénzügyminisztérium időről időre átvizsgálja a szankciós listákat, és ha már egy szankció nem szolgál amerikai érdekeket, akkor feloldja azt.  

Lehetséges, hogy ez is „csupán” egy ilyen adminisztratív döntés eredménye, de politikai üzenetet bizony akkor is hordoz. 

5) Háttéralku 

Több elemző szerint valamiféle alku születhetett: ha Dodik visszavonul, elfogadja az ítéletet, az országrész vezetése pedig visszakozik a szeparatista lépésektől, akkor Washington feloldja a szankciókat.  

Ha ez áll a háttérben, akkor a következő hetekben látható is lesz az együttműködés, bár egyelőre Dodik nyilatkozatai nem erre utalnak. 

6) Minden fél számára jól kommunikálható kompromisszum 

Az USA elmondhatja, hogy elérte a „célját” (Dodik nem elnök többé),  

a daytoni béke biztonságban van; Dodik pedig úgy állíthatja be a döntést, mintha ő győzött volna, hiszen lekerült az amerikai szankciós listáról. 

Hogy hova fut ki mindez, azt nem lehet előre tudni, de Magyarország számára fontos politikai relevanciával bír, hiszen a balkáni stabilitás kulcsfontosságú a térséggel folytatott külkereskedelmünk stabilitása miatt, illetve természetesen a politikai szövetségesek sem jönnek rosszul. 

Legkésőbb november 23-án, az előre hozott választás napján ugyanis történhetnek furcsaságok a boszniai Szerb Köztársaságban. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: BIRN