A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt, ami 9,4 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban messze felülmúlják a nagyhatalmakat.
A világ katonai kiadásai minden eddiginél magasabbra, 2,7 ezermilliárd dollárra emelkedtek 2024-ben, ami 9,4 százalékos növekedés az előző évhez képest. A világ öt régiója – Észak-Amerika, Európa, Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet – a második egymást követő évben növelte a katonai költségvetését, miközben a globális gazdasági bővülés ennél jóval szerényebb maradt.
A rangsort továbbra is az Egyesült Államok vezeti: 2024-ben 949 milliárd dollárt fordított védelemre, ami önmagában a világ teljes katonai költségvetésének több mint egyharmada. A Pentagon 1,5 millió aktív szolgálatot teljesítő katonát regisztrál 4790 katonai bázison világszerte, jelezve ezzel a globális amerikai befolyás lefedettségi területét. Az amerikai katonai költségvetés ma nagyobb, mint a következő tíz országé együttvéve.
Kína 450 milliárd dolláros kiadással követi Amerikát, ami a Népi Felszabadító Hadsereg gyors modernizációját tükrözi. A katonai stratégiai tervezés középpontjában valószínűleg Tajvan áll: Hszi Csin-ping célja, hogy 2027-re a hadsereg elméletileg már képes legyen a sziget elfoglalására. A kínai fegyverkezés tehát nem pusztán védelmi, hanem geopolitikai célokból is dübörög.
A harmadik helyen Oroszország áll 352 milliárdos költségvetéssel, ami 38 százalékos éves növekedés. A Kreml az ukrajnai háború miatt soha nem látott mértékben mobilizálta és formálta át a gazdaságát: a GDP 6 százalékát fordítja katonai kiadásokra, miközben 1,3 millió aktív katonát tart hadrendben.
Az élmezőnyben szereplő további országok – India (282 milliárd dolláros védelmi költségvetés), Észak-Korea (263 milliárd), Szaúd-Arábia (135 milliárd), Németország (107 milliárd), Ukrajna (103 milliárd), Nagy-Britannia (91 milliárd) és Japán (80 milliárd) – mind átírják a saját eddigi biztonsági narratívájukat. Németország és Japán a második világháború utáni pacifizmusukat dobják a süllyesztőbe, Ukrajna pedig a GDP-jének immár 17 százalékát áldozza a háborús túlélésre.
Ha azonban az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) katonai kiadásokat vizsgáljuk, a kép átalakul. Ezt a listát Észak-Korea vezeti 9929 dollárral, ezzel Kim Dzsonun birodalma a világ leginkább militarizált társadalma. A távol-keleti országot Katar követi 5621 dollárral, majd Szingapúr (4162), Szaúd-Arábia (3984) és Izrael (3459) zárja az élmezőnyt. Érdekes módon Szingapúr, amely hivatalosan semleges államként pozicionálja magát, évtizedek óta a GDP-je mintegy 3 százalékát költi védelemre – messze meghaladva a legtöbb európai ország szintjét.
A GDP-arányos mutatókat tekintve Észak-Korea ismét az élen áll, 34 százalékos katonai kiadási aránnyal. A második helyen Ukrajna áll 17 százalékkal, ami példátlan háborús gazdasági átrendeződést tükröz. (Meg kell említeni: a külföldi segélyek révén Kijev a kiesést eddig zömében a donorországoknak köszönhetően úgy-ahogy pótolni tudta, vagyis Ukrajna esetében a GDP védelmi célokra költése másképp értelmezendő, mint az ugyanezt önerőből végrehajtó államoknál.) A harmadik helyen Afganisztán (15 százalék), majd Algéria és Palesztina következik 9-9 százalékkal, míg a Közel-Kelet olajhatalmai – Szaúd-Arábia, Izrael és Omán – egyaránt 7 százalékot fordítanak a haderejükre.
***
Fotó: Dreamstime
