A Politico és a Public First közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 55 százaléka azt várja, hogy a politikai erőszak növekedni fog. Ez a szám jól mutatja, hogy mennyire megrázta a nemzetet a támadások sorozata: a konzervatív aktivista Charlie Kirk meggyilkolásától a Donald Trump elleni tavalyi merényletkísérletekig. 

Talán a legaggasztóbb, hogy a lakosság jelentős része, 24 százaléka úgy véli, hogy vannak olyan esetek, amikor az erőszak indokolt. 

Ebben a meggyőződésben pártpolitikai alig, generációs megosztottság annál inkább mutatkozik: a fiatalabb amerikaiak szignifikánsan nagyobb valószínűséggel mondták, hogy az erőszak indokolt lehet. A 45 év alatti amerikaiak több mint egyharmada egyetértett ezzel a meggyőződéssel. 

Bár a politikai erőszak sokféle formát ölthet, a felmérés szerint az amerikaiak több mint fele szerint valószínű, hogy az elkövetkező öt évben meggyilkolnak egy politikai jelöltet. Ez a vélemény pártállástól függetlenül megosztott: a tavalyi Trump-szavazók 51 és a Kamala Harris volt alelnökre voksolók 53 százaléka egyetért ezzel. 

Robert Pape, a Chicagói Egyetem politikatudományi professzora, aki az elmúlt három évtizedben a politikai erőszakot tanulmányozta, már nem figyelmeztet arra, hogy az ország erőszakos korszak küszöbén áll, ahogyan azt öt hónappal ezelőtt tette. 

„Nem állunk a küszöbén, már teljes mértékben annak hatása alatt állunk” – mondta, hozzátéve, hogy Amerika jelenleg az „erőszakos populizmus” korszakát éli. 

A Kirk meggyilkolása után végzett Politico-közvélemény-kutatás szerint az amerikaiakat megrázta a fokozott politikai erőszak, és a többség továbbra is elutasítja azt: 64 százalékuk szerint ez soha nem indokolt. 

„A politikai erőszak támogatása növekszik a mainstreamben, ami nem marginális jelenség, ám minél jobban növekszik, annál elfogadhatóbbnak tűnik a bizonytalanabb emberek számára” – jegyezte meg Pape. 

Az elmúlt években országszerte és a kormányzat minden szintjén sorozatos, nagy visszhangot kiváltó támadások és fenyegetések érték mindkét párt tagjait. 

Kirk meggyilkolása és a Trump elleni merényletek mellett 2022-ben támadás érte a volt demokrata házelnököt, Nancy Pelosit, amelynek következtében férje, Paul Pelosi koponyatörést szenvedett, és ugyanebben az évben merényletet terveztek Brett Kavanaugh legfelsőbb bíró ellen is. Júniusban Melissa Hortman volt minnesotai házelnököt és férjét otthonukban lelőtte egy rendőrtisztnek álcázott férfi egy olyan támadásban, amelyet Tim Walz kormányzó politikai indíttatásúnak nevezett. 

A Capitol Hillen a törvényhozók is egyre inkább aggódnak az erőszak terjedése miatt. Tavaly a capitoliumi rendőrség közel 10 ezer „aggasztó kijelentést” és fenyegetést vizsgált ki, amelyek képviselők, a családtagjaik és a munkatársaik ellen irányultak. Alig két hete letartóztattak és vád alá helyeztek egy férfit, mert „halálos fenyegetést” tett Hakeem Jeffries, a képviselőház kisebbségi vezetője ellen. 

Ez a jelenlegi tendencia káros hatással lehet a demokráciára – jelentette ki Shannon Hiller, a pártfüggetlen princetoni projekt ügyvezető igazgatója: „Amikor az emberek az ellenséges légkör miatt nem hajlandók indulni a választásokon, az hatással van arra, hogy végül ki képvisel minket”. 

Míg a legtöbb amerikai úgy véli, hogy az erőszak fokozódik, a felmérés néhány véleménykülönbséget is feltárt, amelyből kiderült, hogy egyes csoportok sötétebb képet festenek a jövőről. A demokraták például nagyobb valószínűséggel mondják, hogy az erőszak fokozódik, mint a republikánusok. 

Ez a különbség legalább részben tükrözi a demokraták körében a nemzet jövőjével kapcsolatos általános pesszimizmust. A felmérések azt mutatták, hogy a demokraták negatívabb véleményt képviselnek, mint a republikánusok, amióta Trump visszatért a hivatalába, míg Joe Biden volt elnök hivatali ideje alatt mindez fordítva volt. 

Azok, akik rossz véleménnyel vannak a főbb intézményekről, beleértve az elnökséget is, különösen hajlamosak azt mondani, hogy az erőszak valószínűleg növekedni fog. Például azok közül, akik nagyon negatív véleménnyel vannak az elnökségről, 76 százalékuk úgy véli, hogy az erőszak növekszik, míg csak 15 százalékuk szerint csökken a jövőben. 

Ezek az adatok arra utalnak, hogy a jelenlegi politikai korszakot meghatározó szélsőséges pártoskodás sok szempontból alakította az amerikaiak erőszakkal kapcsolatos érzéseit. 

A megkérdezettek 41 százaléka azt állítja, hogy habozik nyilvánosan megosztani a politikai nézeteit, és ők azok, akik nagyobb valószínűséggel számítanak a politikai indíttatású erőszak növekedésére – 68 százalékuk, szemben a politikai nézeteiket nyugodtan megosztók 47 százalékával. 

A Pew Research Center szeptemberi felmérése szerint az elmúlt évek politikai erőszakának okai mögött a pártpolitika áll. A demokraták 28 százaléka Trump retorikáját, a Make America Great Again mozgalmat vagy a konzervatívokat említette okként, míg a republikánusok 16 százaléka a demokraták és a liberálisok retorikáját említette. 

Mindenesetre Kirk meggyilkolása után mindkét oldal törvényhozói arra buzdították az amerikaiakat, hogy akkor is vegyenek részt a párbeszédben, ha nem értenek egyet egymással. 

Persze a más véleményen lévőkkel való párbeszéd nehéz egy mélyen megosztott nemzetben: a felmérésben részt vevők 41 százaléka azt állítja, hogy nincs olyan közeli barátja, aki más pártra szavaz, mint ő. 

Aggasztó jelek Európára nézve 

Az Egyesült Államok a nyugati világ stabilitásának egyik alappillére. Ha a belső feszültségek, a politikai polarizáció és az erőszak tovább fokozódik, az gyengítheti az amerikai külpolitikai fókuszt és a nemzetközi szerepvállalást. Ez Európa számára különösen kockázatos, hiszen Washington figyelmének csökkenése megbonthatja a transzatlanti biztonsági egyensúlyt.  

A NATO szempontjából ez bizonytalanságot hozhat a vezetői szerepben, főként az orosz agresszióval szembeni egységes fellépés terén. Ha az amerikai belpolitikai válság mélyül, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját védelméért, ami hosszú távon a kontinens védelmi önállóságának felgyorsítását hozhatja.  

Az amerikai társadalom „erőszakos populizmusba” sodródása tükör lehet Európa számára, ahol több országban erősödnek a populista és megosztó politikai narratívák. Az amerikai példa azt mutatja, hogy a politikai radikalizáció és az információs tér polarizálódása (különösen a közösségi médiában) gyorsan átfordulhat társadalmi agresszióba. Ha az erőszak normalizálódik a demokratikus politikában, az precedenst teremthet a szélsőséges mozgalmak számára világszerte.  

A politikai szélsőségek, az összeesküvés-elméletek és a dezinformációs kampányok Európában is az instabilitás melegágyai, Magyarország pedig a keleti és nyugati befolyási zónák között elhelyezkedve különösen kitett ennek.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons