Jánisz Varufákisz, a neves volt görög pénzügyminiszter a blokklánc egy alternatív felhasználási módjára tett javaslatot, amely a decentralizáló erejét kihasználva mindenki számára egyenlő előnyöket biztosítana, hogy inflációmentes alapvető osztalékot tudjon fizetni – adózás vagy kölcsönfelvétel nélkül. 

Az általa szükségesnek tartott változásokat olyan időben veti fel, amikor Donald Trump, a nagy techcégek és a Wall Street stabilcoinokat vetnek be a dollár privatizálására, kihasználva a blokklánc decentralizáló erejét – úgy fogalmazva –, hogy mindenki más kárára gazdagodjanak. 

Egy olyan vagyonkezelői alapot javasol, amely mindenki számára személyes osztalékot fizet. Egy Monetáris Közöségnek („Monetary Commons”) nevezett nyilvános digitális platformot, amely kihasználja a kollektív kapacitásunkat, hogy megteremtse a szükséges pénzt a személyes osztalék finanszírozásához mindenki számára. 

A személyes vagy alapjövedelem vitatott ötlete természetesen nem új keletű. A többség nem szeretne magasabb adókat fizetni, vagy a nagyobb államadósság által hozott magasabb kamatlábakat, hogy személyesen kifizesse mások semmittevését. Varufákisz szerint most már lehetséges tisztességes személyi osztalékot fizetni új adók vagy új államadósság nélkül, méghozzá úgy, hogy visszaszerezzük a magánbankároktól a társadalmunk pénzteremtő erejét. Úgy véli,  

már rendelkezünk azokkal a digitális eszközökkel, amelyekkel visszaszerezhetjük a pénzteremtés hatalmát.  

Egyúttal figyelmeztet, hogy ezek az eszközök már itt vannak, ezért, ha nem használjuk mindenki javára, akkor a bankárok és a nagy techcégek arra fordíthatják azokat, hogy még több pénzt nyomtassanak maguknak. 

Az új Monetáris Közösség 

A szakértő technikailag nagyon egyszerűnek vázolja fel, mit kell tennünk: először is letöltünk egy alkalmazást, amit Monetary Commons Pay-nek (MCPay) nevezett el. Az MCPay-t a központi bank biztosítaná (az Egyesült Államokban a Fed, Európában az EKB, Nagy-Britanniában az Angol Bank stb.). Lényegében a központi bank nyit mindenkinek egy digitális számlát, amelyet használhatnak a pénz fogadására és utalására, ugyanúgy, mint a szokásos bankszámla-alkalmazásoknál. 

Varufákisz szerint az MCPay három szempontból is hasznos lenne. Először is, mert az MCPay-jel ingyenesen küldhetünk és fogadhatunk pénzt, elkerülve a magánbankok által felszámított díjakat – beleértve a kriptovaluták „üzemanyagdíjait” is. 

A második, még nagyobb előny, hogy az MCPay-en tartott pénz a központi banki kamatláb szerint gyarapodik – ami mindig magasabb, mint a magánbankok által a megtakarításainkért fizetett szerény kamatláb. Az ingyenes tranzakciók és a megtakarításokra felszámított magasabb kamat már önmagában is elég ok lenne ennek a bevezetésére. 

Viszont a volt görög pénzügyminiszter jóval izgalmasabbnak tartja azt, hogy az új alkalmazás lehetővé teszi a jegybankok számára, hogy jelentős személyes osztalékot fizessenek mindenkinek. Méghozzá úgy, hogy nem okoz inflációt, nem igényel új adókat és új adósságot. Visszautal arra, hogy a magánbankok a semmiből teremtenek hiteleket – vagyis, hogy a bankok átlagosan 3 (máshol 5-10) dollárnyi új betétből 100 dolláros hitelt csinálnak. Tehát a fejlett gazdaságainkban a pénznek csak 3-5 százaléka származik a központi banktól – a többit a magánbankok varázsolják elő. 

Varufákisz úgy látja, ez fordítva is működik. Ha a bankárok 3 dollárból 100 dollárt csinálnak, vagy mikor átutalnánk 3 dollárt a szokásos bankunkból a MCPay-számlánkra, hogy kihasználjuk az ingyenes tranzakciókat és a magasabb kamatlábat, akkor semmissé tesszük az eddigi bankárunk lehetőségét, hogy ebből 100 dollárt teremtsen. Más szóval, amikor átutalnánk 3 dollárt a bankból az új MCPay-számlánkra, a gazdaságban lévő teljes pénzmennyiség 100 dollár mínusz 3 dollárral, azaz 97 dollárral csökkenne, ami rosszat tehet a gazdaságnak. 

Viszont a központi bank léphet ez ügyben, hiszen minden egyes, valakinek az MCPay-számlájára átutalt 3 dollárért 97 dollárt teremtene, majd ezt a plusz 97 dollárt egyenlően jóváírná mindenkinek.

Varufákisz szerint ez tenné lehetővé a személyes osztalékot új adók, új adósság vagy a pénzmennyiség potenciális inflációs növekedése nélkül.  

Érdekek kereszttüzében 

A volt pénzügyminiszter úgy gondolja, a kormányainkat nem érdekli, hogy lehetőséget biztosítsanak egy MCPay-alkalmazás használatára. Elutasítják azt, ami mindenkinek egyformán hasznos lenne, ehelyett az úgynevezett stabilcoinokat szorgalmazzák, amelyeket magánbefektetők, főként a Big Tech és a Wall Street bocsátanak ki a saját hasznukra. 

Varufákisz próbálja megbecsülni a személyes osztalék nagyságát, ha létrehoznánk egy monetáris közös vagyont. Az amerikai pénzügyminisztérium nemrégen kiadott becsléséből indul ki, amelyben azt jósolta, hogy körülbelül 6,6 ezermilliárd dollárnyi amerikai bankbetétet fognak stabilcoinokba – az MCPay privát verziójába – átutalni, amelyből semmilyen haszna nem lesz a közösségnek. Szerinte, ha egy ekkora összeget átutalnánk a közös monetáris vagyonba, az MCPay-számláinkra, az amerikai pénzmennyiség állandó szinten tartása azt igényelné, hogy a Fed 213 ezermilliárd dollárt írjon jóvá mindenkinek. Ez jóval több, mint 600 ezer dollár minden egyes, az Egyesült Államokban élő személy után. Hasonló eredményre juhatnának Nagy-Britanniában, Európában, Japánban – egy jelentős vagyonkezelői alaphoz mindenki számára. 

Ellenszélben 

Azt Varufákisz is látja, hogy mindez ellen tiltakoznának a bankárok, illetve mindent megtesznek majd, hogy ez ne történjen meg. Katasztrofális inflációt jósolnak majd – annak ellenére, hogy a személyes osztalék lényege éppen a pénzkínálat állandóságának fenntartása. Új adók és új államadósság kilátásával fognak terrorizálni – noha tudják, hogy nincs szükség új adókra vagy új államadósságra ahhoz, hogy jelentős személyes osztalékot fizessenek. 

Hogy apelláljanak a társadalmi lelkiismeretünkre, azt mondhatják, hogy a Monetáris Közös Vagyon Elon Musk és a libertáriusok módja a társadalombiztosítás lebontására – annak ellenére, hogy semmi ok sincs arra, hogy a társadalombiztosítást bármilyen módon csökkentsék mindenki személyes osztalékának finanszírozása érdekében. 

Úgy véli, az ellenzők a Nagy Testvér rémképével bombáznak majd. A Monetáris Közöst a Kínai Kommunista Párt trükkjéhez hasonlítják majd, amelynek célja, hogy a központi bank minden tranzakciónkat kövesse – jóllehet pontosan tudják, hogy az MCPay könnyedén felépíthető olyan elosztott főkönyvi (blockchain) technológiára, amely egyidejűleg garantálja az egyéni adatvédelmet, valamint megakadályozza, hogy a hatóságok a pénzkínálatot a nyilvánosság tudta nélkül manipulálják. 

A volt pénzügyminiszter kimondja, hogy

a bankárok nem tolerálnák még a gondolatát sem annak, hogy visszatérjenek az eredeti szerepükhöz – közvetítőként működjenek a kölcsönök esetén.

Őket egyetlen dolog érdekli: fenntartani a pénzrendszer feletti monopóliumukat – sőt, most, hogy a digitális pénz még nagyobb kapacitást ad a társadalomnak új pénz létrehozására, e képességet is privatizálni akarják. A görög szakértő úgy gondolja, hogy nekünk éppen azt kellene elérnünk, hogy ezen közösen, egyenlően osztozhassunk.   

Varufákisz zárszavában azért kifejti, hogy tudja, ez „nem fogja meggyógyítani a kizsákmányoló társadalmunk minden betegségét – de sokat enyhíthet rajtuk, és ami talán még fontosabb: visszaadhatja az emberek többségének a saját erejébe vetett hitet”. 

Megjegyeznénk 

Így első olvasatra, tudatosítva Varufákisz marxista nézeteit, a javaslat eléggé kommunisztikusnak tűnik, főleg az, ami az osztalékra vonatkozik. Elég zavaros, amikor azt sugallja, hogy a teremtett pénz az átlagpolgárnak azonnal felhasználható lenne mindenféle gazdasági következmények nélkül, hiszen ha az osztalékot a háztartások a fogyasztási szintjük növelésre használják, az pozitív aggregált keresleti sokkot eredményez, amit a kínálat csak lassan tudna lekövetni, így nagy valószínűséggel inflációt generál. 

Másrészt viszont a javaslat (jegybanki alapszámla mindenkinek) manapság már technikailag kivitelezhető, ezért több kísérlet is zajlik, például az Európai Központi Bank digitáliseuró-projektje, ami az eurozóna lakosait biztosan, de akár a teljes EU lakosságát is elláthatja ingyenes jegybanki alapszámlával. Egy digitális jegybankpénz (CBDC) már önmagában is adatvédelmi és szuverenitási vitát váltott ki Európában. A fő akadály tehát nem a technológia, hanem az, hogy az EU-ban jelenleg nem tisztázott az eszköz létrehozásának jogi kerete, ez az EKB szerint is leghamarabb 2027-re várható. Ugyanakkor számos kísérleti teszt fut például Kínában, illetve Jamaicában, Nigériában és a Baham-szigeteken be is vezették az eszközt, azonban ezek pénzforgalmi funkciót látnak el ingyenes alapszámlaként, nem fizetnek osztalékot (kamatot) a felhasználóknak. 

Kapcsolódó: