Áprilisban Donald Trump több milliárd dollár támogatást vont meg az amerikai egyetemektől – köztük olyan neves intézményektől is mint a Harvard, a Columbia, a Princeton és a Stanford. A források felfüggesztését azzal indokolták, hogy az egyetemek nem tettek eleget a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás (azaz a DEI) „diszkriminatív” programok felfüggesztését és a „növekvő antiszemitizmussal” szembeni fellépést követelő kormányzati elvárásoknak. Ezt követően szeptemberben a Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szigorította a magasan képzett külföldi munkavállalók alkalmazását lehetővé tevő H–1B vízumok kiadásához kötött feltételeket is.  

Egyes kutatók és akadémikusok már tavasszal arra figyelmeztettek, hogy az ilyen a technológiai, a kutatási és az akadémiai szférát érintő radikális intézkedések hosszú távon ronthatják az Egyesült Államok pozícióit az ezeken a területeken zajló globális – de leginkább Kína ellen folytatott – versenyben. Trump a közel 80 éve fennálló tudományos dominancia elvesztését tette kockára. Erre Peking is építeni kezdett: különböző programokat vezetett be az amerikai vagy onnan a szigorítások miatt kiszoruló külföldi elmék bevonzására. Európában szintén láthatók a hatások, ha az idén a unió kutatási támogatásaira beérkező amerikai pályázatokra pillantunk. 

Európa mágnesként vonzaná a tehetségeket 

A European Research Council (ERC) – az unió alapkutatásokat finanszírozó szervezete – és a Marie Skłodowska-Curie Actions (MSCA) – a doktori és posztdoktori kutatások támogatásáért létrehozott kezdeményezés – kiírásaira ugyanis rekordmennyiségű új pályázat érkezett be az idén. Utóbbi ezáltal a valaha volt legtöbb jelentkezést elkönyvelő EU-s kutatási programmá vált. 

Az ERC a karrierjük elején álló kutatók számára kiírt ösztöndíjpályázataira a tavalyinál 22 százalékkal többen, szintén soha nem látott létszámban jelentkeztek. A beadott 4807 pályázat közül 250 nem európai volt: 169 az USA-ból érkezett, így  

a 2024-ben beadott amerikai jelentkezések száma közel a háromszorosára ugrott.  

A tanács által inkább a szenior szakemberek részére indított ösztöndíjakra jelentkezők száma 31 százalékkal emelkedett az idén tavalyhoz képest. Az MSCA posztdoktori ösztöndíjakra 17 058 pályázat érkezett – ezzel beírva a szervezetet az EU tudományos történelmébe. 

Ekaterina Zaharieva, az EU kutatási biztosa szerint az európai kutatók megnövekedett érdeklődése részben a májusban elindított Choose Europe kezdeményezésnek köszönhető, amelynek célja, hogy segítse az innovatív vállalatokat az uniós működésben és növekedésben. A kutatást elősegítő lehetőséget május 5-én jelentette be az Európai Bizottság azért, hogy Európa „mágnesként vonzza” a legnagyobb tudományos tehetségeket, az EU biztosítsa a tudomány szabadságát, illetve felgyorsítsa a felfedezések eljuttatását a piacra. Ennek keretében 2025–2027-re 500 millió eurós csomagot biztosítanak az MSCA és az ERC számára is – utóbbi pedig egy új, hétéves „szupertámogatással” kínál hosszabb távú perspektívát a jelentkezőknek. A kezdeményezés azt is kitűzte célként, hogy jobb összeköttetést biztosítson a kutatók és az intézmények között az áttelepülés, a vízumeljárások és a karriertámogatás egyszerűsítésével, így még vonzóbbá téve az európai kutatásokat. 

A világ tehetségeinek elcsábítását a Scaleup Europe alap is pártolná. A tervek szerint ebből az európai vállalatokat támogatnák olyan stratégiai szektorokban, mint a mesterséges intelligencia, a kvantum-, a bio- és a félvezetőtechnológia. A Scaleup ügyében Zaharieva októberben több magánbefektetővel tárgyalt, és a cél, hogy 2,5 milliárd euróval elindítsák a programot, majd megduplázzák annak forrásait. 

Az amerikai kutatók érdeklődése az európai programok iránt sok lehetőséget rejt az itteni kutatás és innováció fellendítésében – főleg a stratégiai fontosságú szektorokban.  

Érkezésükkel, szaktudásukkal növekedhet az oktatás színvonala az európai egyetemeken az olyan tudományterületeken is, amelyekben Európa eddig kevésbé fejlett vagy versenyképes.  

A minőségileg is bővülő kutatói ökoszisztéma és annak vállalati, piaci összeköttetés-rendszere vonzó lehet a külföldi befektetések számára is, illetve segítheti az európai ipar és kutatás-fejlesztés hosszú távú versenyképességét. Az uniónak érdemes kihasználnia ezeket a lehetőségeket, figyelni kell azonban arra, hogy az amerikai pályázók támogatása miatt ne szenvedjenek hátrányt az európai projektek. Fontos lehet az európai kutatók és szakemberek becsatornázása az egyes amerikai projektekbe, hogy azokból az európai tudományos szféra is átláthatóbban, mélyebben és korlátlanabbul profitálhasson. 

Kína addig üti a vasat, amíg meleg 

Peking is azonnal felfigyelt az USA-ból kiszoruló elmék bevonzásának lehetőségére. Októberben bevezették a K-vízumot – szinte a H1–B vízumok amerikai szigorításával egy időben –, amelynek célja, hogy megkönnyítse a munkavállalást a csúcstechnológiákban tevékenykedő külföldiek számára. A jelentkezőknek például nem szükséges az állásajánlat megléte, mielőtt állásinterjúra érkeznek egy adott vállalathoz. 

A kínai kommunista párt elsődleges célja, hogy globálisan biztosítsa az ország vezető szerepét a fejlett technológiákban – különösen a mesterséges intelligencia, a félvezetők és a robotika területén. Az Egyesült Államok bevándorlási politikájának szigorítása így lehetőség számára, hogy több külföldi tehetséget és befektetést fogadjon be. 

Ezt a következő, 2026-tól kezdődő ötéves tervben is biztosítani kívánják. Peking azt tervezi, hogy kiépít egy a külföldi tehetségek bevonzását ösztönző bevándorlási rendszert, amely a versenyképesség növelését erősíti az Egyesült Államokkal folytatott technológiai versenyben. A kommunista párt ígérete alapján  

olyan oktatási, tudományos és tehetségközpontokat hoznak létre, amelyek „kiemelkedő mérnökök, mesteremberek, magasan képzett szakemberek és egyéb sokszínű tehetségek képzését” támogatják.  

Ezek a célok nemcsak az amerikai vízumszigorításokra reagálnak, hanem arra is, hogy Washington egyidejűleg a technológiai blokáddal nagyobb önellátásra szorítja Kínát. Az így adódó bezárkózási kényszer az ázsiai nagyhatalomtól is eltávolíthatja a külföldi vagy külföldön tanuló kínai szakembereket és tehetségeket. Ezt megelőzendő, Kínának fokoznia kell az erőfeszítéseket azok bevonzása érdekében, mivel – például az alkalmazott tudományokkal és a robotikával ellentétben – a kínai alapkutatási kapacitások és a saját tudományos-technológiai fejlesztések, áttörések még mindig elmaradnak a nyugati országokétól. Peking számára ezért fontos a belföldi oktatási és fejlesztési hubok bővítése, hogy egy esetlegesen elszigetelt rendszerben is folytathassa a magas színvonalú tudományos munkát. 

Peking „high-tech bevándorlási” kezdeményezése a tehetségekért vívott háború következő fázisa:  

a külföldi és a diaszpóra-szakemberek célzott bevonzása enyhítheti Kína alapkutatási gyengeségeit, illetve részben tompíthatja az amerikai export- és technológiakorlátokat.  

Az USA számára ez kettős nyomás: ha az akadémiai és vállalati vízumrendszer nem lesz rugalmasabb, felgyorsulhat a tehetségek ki- és átáramlása. Ennek megakadályozása érdekében elképzelhető, hogy Washington szigorítja a kutatási biztonságot és könnyíti a STEM-vízumokhoz való hozzájutást.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime