A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásairól szóló viták gyakran a spekulációk, marketingalapú „nagyotmondások”, azaz szélsőséges forgatókönyvek mentén zajlanak. Ezzel szemben egy új kezdeményezés, a Longitudinal Expert AI Panel (LEAP) a tudományos előrejelzéssel igyekszik reálisabb képet festeni az MI jövőjéről. 

Szakértői konszenzus adatvezérelt módon 

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve chicagói kirendeltségének közgazdásza, Ezra Karger által életre hívott program 350 szakértő – köztük vállalati MI-kutatók, akadémikusok, közgazdászok, szakpolitikusok és meghatározó iparági döntéshozók – bevonásával gyűjt konkrét, mérhető előrejelzéseket. A rendszer innovációja abban rejlik, hogy

nem hangulatok vagy impressziók után kutat, hanem konkrét, számszerűsíthető kérdésekre keresi a válaszokat.

Ilyen például az önvezető autók várható piaci részesedése, az MI energiafogyasztásának alakulása 2040-ig vagy a modellek teljesítményváltozása a benchmarkteszteken. 
A módszertan alapvető eleme az úgynevezett longitudinális megközelítés. Azaz ugyanazokat a kérdéseket évente megismétlik, így egy idővonalon nyomon követhető, hogyan változnak a várakozások és mennyire bizonyulnak pontosnak a korábbi becslések.  

Ez a visszacsatolás lehetővé teszi a túlzások és tévedések tudományos alapú szűrését. 

Az első eredmények 

A napokban publikált első felmérés összesített tanulságai józan realizmust tükröznek. A szakértők mediánbecslése szerint 2030-ra az amerikai munkaerőpiacon dolgozók hozzávetőleg 18 százalékát fogja közvetlenül támogatni a mesterséges intelligencia, míg az áramfogyasztásnak várhatóan 7 százalékát teszi ki az MI-nek tulajdonítható energiaigény öt éven belül. Ez jelentős, de nem olyan robbanásszerű növekedés, mint amit szélsőséges jóslatokban gyakran hallani.  

Különösen figyelemreméltó, hogy a megkérdezettek mindössze 20 százaléka hisz Dario Amodei Anthropic-vezérigazgató MI-víziója megvalósulásának. E szerint már 2030 körül létrejöhet egy általános mesteréges intelligencia, amely szinte minden szellemi munkát emberi vagy akár annál magasabb szinten képes elvégezni. E témához hasonlóan a szakértők 80-90 százaléka az MI jelentőségét inkább az elektromosság, az autózás vagy a könyvnyomtatás forradalmi hatásához méri: rendkívül transzformatív, de azért mégsem apokaliptikus vagy villámgyors utópiaszerű változást vár. 

Miért lényeges ez? 

A LEAP projekt módszertani újdonsága abban rejlik, hogy strukturált keretet ad egy olyan vitához, amely korábban túlnyomórészt érzelmi töltésű narratívák mentén zajlott. Amolyan „ködszurkálás” folyt és folyik ma is a téren, hogy az MI miként alakíthatja át a munka világát, a gazdaságot, a mindennapi életet.  

A látványos nagyvállalati ígéretek és a nagy médiafigyelmet kiváltó apokalipszis-forgatókönyvek helyett ez a kezdeményezés empirikus alapokra helyezi az MI hatásának elemzését. 

Mit tehetünk itthon? 

Hazai szempontból kiemelten fontos lenne hasonló monitoring- és előre jelző rendszerek kifejlesztése. Az MI Koalíció vagy a kormányzati MI-stratégia keretében megfontolandó lenne egy magyar LEAP típusú panel létrehozása, amely hazai szakértőket, iparági szereplőket és döntéshozókat von be, illetve rendszeresen méri a mesterséges intelligenica magyar gazdaságra és munkaerőpiacra gyakorolt várható hatásait. A Makronóm Intézet által az idén szeptemberben elkészített ágazati vitairat már tartalmaz ilyen irányú javaslatokat. 

Kép: Freepik

Kapcsolódó: