A világ kettészakad: a BRICS húz, a G7 liheg – makronom.eu
2025. december 9., kedd

A világ kettészakad: a BRICS húz, a G7 liheg

Az IMF októberi adatai szerint a BRICS-országok átlagos GDP-növekedése 2026-ban 3,7, míg a G7-országoké mindössze 1,2 százalék lesz. Az arány több mint három az egyhez, a különbség ráadásul minden évben nő. India és Etiópia száguld, Kína stabilizál, Németország viszont a világgazdaság egyik leglassabb hajtómotorjává válik.  

A világgazdaság képe egyre élesebb kontúrokat ölt: a BRICS-országok növekedési üteme háromszorosa a fejlett G7-blokkénak. A Nemzetközi Valutalap (IMF) számításai szerint a tizenegy BRICS-tagállam (a bővített körben: Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek, Etiópia, Indonézia és Irán) átlagosan 3,8 százalékos GDP-növekedést ér el 2025-ben, majd 3,7 százalékost 2026-ban. Ezzel szemben a G7-országok – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – átlagosan 1 százalékot növekednek az idén, jövőre pedig 1,2-t. Az eltérés tehát nem marginális: háromszoros teljesítménykülönbség bontakozik ki a világ két gazdasági pólusa között. 

A BRICS-országok sorában India a húzóerő. A világ legnépesebb állama 2025-re 6,6, 2026-ra pedig 6,2 százalékos GDP-növekedést vár, miközben Kína – amely továbbra is a globális kereskedelmi lánc kulcsországa – 4,8-ról 4,2 százalékra lassul. Az ázsiai páros így is toronymagasan vezeti a blokkot, mellettük Etiópia hozza a meglepő számokat: 7,2 százalék 2025-ben, 7,1 százalék 2026-ban. 

A Közel-Kelet kulcsszereplői, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kiegyensúlyozottan teljesítenek – mindkettő 4 százalék körüli növekedést produkál, míg Egyiptom szintén stabil pályán halad (4,3–4,5 százalék). 

A dél-amerikai és afrikai partnerek közül Brazília (2,4–1,9) és Dél-Afrika (1,1–1,2 százalék) mérsékeltebb sikert könyvelhetnek el, de még így is túlteljesítik a legtöbb nyugati gazdaságot. Oroszország (0,6–1) és Irán (0,6–1,1 százalék) a geopolitikai és szankciós nyomás ellenére pozitív pályán marad, Indonézia pedig stabilan 4,9 százalékon tartja magát mindkét évben.  

És a másik oldal… 

A G7-országoknál ezzel szemben egyre markánsabban kirajzolódnak a stagnálás és a kifáradás jelei. Az IMF legfrissebb előrejelzése szerint Kanada gazdasága 2025-ben 1,2, 2026-ban 1,5 százalékkal bővülhet, miközben Franciaország 0,7-ről 0,9 százalékra kapaszkodik fel. Németország továbbra is az egy helyben toporgás szimbóluma: a világ negyedik legnagyobb gazdasága az idei évben mindössze 0,2 százalékos növekedést mutathat fel, amit 2026-ban is csupán 0,9-re tud javítani. Olaszország hasonló pályán mozog, 0,5-ről 0,8 százalékra emelkedve. Japán esetében a tendencia még kedvezőtlenebb, hiszen az idei évre várt 1,1 százalékos bővülést jövőre már csak 0,6 követi. Nagy-Britannia gyakorlatilag stagnál, mindkét évben 1,3 százalékos növekedéssel, míg az Egyesült Államok a blokk legerősebb motorjaként 2-ről 2,1 százalékra erősít.  

Összességében tehát a G7 gazdasági teljesítménye továbbra is gyenge. Az átlagos növekedés 1-ről 1,2 százalékra emelkedik, de ez főként az amerikai gazdaság erejének köszönhető. Európa lassul, Japán deflációs árnyékban toporog, Németország, a kontinens egykori motorja pedig a világ egyik leglassabban bővülő gazdaságává süllyed. Az okok közismertek: öregedő népesség, visszafogott beruházások, magas kamatkörnyezet és a globalizációs értékláncok részleges szétesése.  

A növekedési ütemek közti háromszoros különbség nem pusztán gazdasági adat. Ahol a GDP emelkedik, ott élénkül a külkereskedelmi aktivitás, a tőkebeáramlás, a diplomáciai súly és végső soron a politikai befolyás is. A BRICS tehát nemcsak gazdasági, hanem stratégiai értelemben is új erőközponttá válik: a globális dél országai egyre inkább alternatív modellt kínálnak a nyugati gazdasági és politikai struktúrákkal szemben. A G7, bár továbbra is a világ pénzügyi infrastruktúrájának a gerincét adja, már nem a növekedés epicentruma. Az IMF-adatok szerint a következő években a globális GDP-bővülés több mint fele a BRICS-hez köthető lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a multipoláris világrend már nem koncepcióvá, hanem statisztikailag mérhető valósággá kezd válni.  

*** 

Fotó: Dreamstime  

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Videó

Hét ábrája

Partnereink

Kérdezz bátran!
Chat